szombat
péntek
Fontos tudni
Isteni (belénk öntött) erények: hit, remény, szeretet.
Erkölcsi (természetes) erények: okosság, igazságosság, mértékletesség, lelkierősség.
Szellemi képességek: értelem, emlékezet, akarat.
A Szentlélek 7 ajándéka (Iz 11.2): bölcsesség, értelem, tanács, erősség, tudomány, jámborság, istenfélelem.
A Szentlélek gyümölcsei (Gal 5.22): szeretet, öröm, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság.
Hét főbűn: kevélység, irigység, harag, torkosság, bujaság, restség, fösvénység.
Harcolunk: kívánságaink, a világ és az ördög ellen.
Utak: tisztulás, megvilágosodás, egyesülés.
-Nem szoríthatók merev keretek közé.
-Érvényes az ima idejére s az ember mindennapjaira.
-lehet aktív (emberi cselekvés Isten kegyelmével)
-lehet passzív (Isten cselekszik s a lélek csak elszenvedi)
Megismerés: Isten-ismeret + önismeret.
Vigasztalások lehetnek: az Istentől, a gonosz lélektől, magától az emberi természettől.
Teremtés…
Ki a “teremtés koronája”?
férfi + nő = Istent képviselő ember
Igen Uram, Te küldesz engem. Indulok az én erőmmel, de bizonyos vagyok benne, hogy a Te erőd fog győzni bennem és általam.
Az egységben erő van. Az ördög tudja ezt. Ezért harcol folyamatosan ellene. Fogja a köztünk lévő különbségeket, azokat, amelyeket Isten helyezett oda, hogy erősebbé tegyen minket, és megpróbálja azokat ékként használni, hogy szétválasszon bennünket. Vegyük például a férfit és a nőt. Rávett bennünket, hogy arról vitatkozzunk, hogy melyikünk a kiválóbb, melyikünk áll fölötte a másiknak. De ezt a vitát most le tudom rendezni. A nők a férfiak felett állnak. Ha nem hiszed el, a férfiak próbálják meg, hogy gyerekük szülessen. Azonban a férfiak a nők felett állnak. Ha nem hiszed el, a nők próbálják meg ugyanezt nélkülünk.
Van olyan ember az életedben, aki bosszantóan különbözik tőled? Ne hagyd, hogy az ördög arra használja ezeket a különbségeket, hogy szétválasszon benneteket. Legyél hálás ezekért Istennek! Hagyd, hogy megtanítsa neked, miként értékeld a különbségeket. Hadd mutassa meg, milyen erősek tudtok lenni… együtt!
Így következnek: (1) mondd ki (2) tedd meg (3) fogadd el és (4) mondd el!
Ne úgy tekints Isten Igéjére, mint egy könyvre. Nem az! Az Ige szellemi mag, amiben olyan természetfeletti erő van, ami életre szóló aratást hoz. Légy izgatott, és kezdj el ma magot ültetni!
A csodák alapelvei
1. Nincs nehézségi sorrend a csodák között. Egyik sem nehezebb vagy nagyobb, mint a másik. Mind egyformák. A szeretet minden kifejezése maximális.
2. A csodák, mint olyan, nem számítanak. Az egyetlen dolog, ami fontos, az Eredetük, ami jóval túl van az értékelésen.
3. A csodák természetes formában a szeretet kifejezéseként jelennek meg. Az igazi csoda a szeretet, ami megihleti. Ebben a formában minden, ami a szeretetből jön, egy csoda.
4. Minden csoda életet jelent, és Isten az élet adója. Hangja nagyon pontosan irányít téged. Mindent, amit tudnod kell, elmond neked.
5. A csodák szokások, és önkéntesek kell, hogy legyenek. Nem szabad, hogy tudatos kontroll alatt legyenek. A tudatosan kiválasztott csodák félrevezetők lehetnek.
6. A csodák természetesek. Ha nem jelennek meg, valami elromlott.
7. A csodákhoz mindenkinek joga van, de szükséges előbb a megtisztulás.
8. A csodák gyógyítók, mert olyat adnak, ami hiányzik. Azok teszik, akiknek átmenetileg több van, azok számára, akiknek átmenetileg kevesebb.
9.A csoda amolyan csere. Mint a szeretet minden kifejezése, ami mindig csodás a legigazabb szempontból, a csere ellentétes a fizikai törvényekkel. Több szeretet hoz annak is, aki adja, és annak is, aki kapja.
10. A csodák látványosságként való használata arra, hogy hitet kovácsoljon, céljának teljes félreértése.
11. Az ima a csodák közvetítő eszköze. A kommunikáció a Teremtő és a teremtett között. Az imán át szeretet érkezik, és a csodák a szeretetet fejezik ki.
12. A csodák gondolatok. A gondolatok képviselhetik az alacsonyabb, testi tapasztalásokat vagy a tapasztalatok magasabb, spirituális szintjét. Az egyik a fizikai, a másik a lelki tapasztalatokat hozza létre.
13. A csoda kezdet és vég, és mint ilyen változtatják az ideiglenes sorrendjüket. Mindig az újjászületés megerősítései, ami úgy tűnik, visszafelé megy, de valójában előre halad. Visszacsinálják a múltat a jelenben, amivel felszabadítják a jövőt.
14. A csodák bizonyítják az igazat. Meggyőzőek, mert meggyőződésből erednek. Meggyőződés nélkül pusztán varázslatok, melyek értelmetlenek és így az elme pusztító vagy inkább nem kreatív használatát jelentik.
15. Minden napot a csodáknak kellene szentelni. Az idő célja, hogy megtanuld, hogyan használd az időt konstruktívan. Vagyis egy tanító eszköz a cél eléréséhez. Az idő megszűnik, amint nem hasznos többé a tanulás folyamatában.
16. A csodák oktatóeszközök, melyek megmutatják, hogy adni ugyanolyan áldásos, mint kapni. Párhuzamosan növelik az adó erejét, és ellátják erővel a kapót.
17. A csodák túllépik a testet. Hirtelen siklanak át láthatatlanságba, el a testi szinttől. Ezért gyógyítanak.
18. A csoda szolgálat. A maximális szolgálat, melyet másnak nyújthatsz. Egy mód arra, hogy felebarátodat is úgy szeresd, mint tenmagadat. Magad és a másik értékét egyszerre ismered fel.
19. A csodák Istennel eggyé teszik az elméket. Együttműködéstől függnek, mert a Fiú az összessége mindannak, amit az Isten megteremtett. Igy a csodák az örökkévalóság törvényét reprezentálják, nem az időt.
20. A csodák felébresztik a tudatosságot, hogy a lélek, és nem a test az igazság oltára. Ez a felismerés vezet a csodák gyógyító erejéhez.
21. A csodák a megbocsátás természetes jelei. A csodákon keresztül fogadod el Isten megbocsátását, ahogy mások felé nyújtod.
22. A csodákat a félelemmel amiatt a hit miatt kapcsolják, mely szerint a sötétség el tud rejtezni. Azt hiszed, hogy amit fizikai szemed nem lát, az nem létezik. Ez a spirituális érzékelés tagadásához vezet.
23. A csodák újrarendezik az érzékelést, és minden szintet igaz nézőpontba helyeznek. Ez gyógyítás, mert a betegségek a szintek összezavarásából adódnak.
24. A csodák lehetővé teszik, hogy meggyógyítsd a beteget és feltámaszd a halottat, mert a betegséget és a halált te magad csináltad, s így mindkettőt
megszüntetheted. Te magad vagy egy csoda, képes teremteni a Teremtődhöz hasonlóan. Minden más saját rémálmod, nem létezik. Csak a teremtés fénye igazi.
25. A csodák részei a megbocsátás láncának, mely amikor körbeért lesz a vezeklés. A vezeklés minden időben működik, az idő minden dimenziójában.
26. A csodák a félelemtől való megszabadulást jelképezik. A vezeklés visszacsinálást jelent. A félelem visszacsinálása lényeges része a csodák vezeklésértékének.
27. A csoda Isten univerzális áldása rajtam keresztül minden testvéremnek. A megbocsátott előjoga a megbocsátás.
28. A csoda egy módja a félelemtől való megszabadulás elérésének. A felismerés olyan állapotot idéz elő, melyben a félelem már megszűnt. A csodák így az eszközök, a felismerés a vég(cél).
29. A csodák Istent dicsérik rajtad keresztül. Dicsérik azzal, hogy tisztelik teremtését, megerősítve tökéletességét. Gyógyítanak, mert tagadják a testi azonosítást, de igenlik a szellemi azonosítást.
30. Azzal, hogy a csodák elismerik a szellemet, módosítják az érzékelés szintjeit és megfelelő sorrendben mutatják. Ezzel a szellem a középpontba kerül, ahol közvetlen kommunikációra képes.
31. A csodák hálát, nem áhítatot kell, hogy kiváltsanak. Köszönetet kell mondanod Istennek azért, ami vagy. Isten gyermekei szentek és a csodák tisztelik szentségüket, mi elrejtezhet, de soha nem vész el.
32. Minden csodát ösztönzök, mely valóban közvetítés. Közbenjárnak a szentségedért és szentté teszik érzékelésedet. Azzal, hogy a fizikai törvényeken túlra helyeznek, felemelnek az égi rend szférájába. Ebben a rendben tökéletes vagy.
33.A csodák tisztelnek téged, mert szerethető vagy. Eloszlatnak magadról alkotott illúziókat és felismerik a fényt benned. Ezzel jóváteszik a hibáidat azzal, hogy felszabadítanak a rémálmaid alól. Kiszabadítva elmédet az illúziók rabságából helyreállítják épelméjűségedet.
34. A csodák visszaállítják az elmét a maga teljességébe. A hiányt jóvátéve tökéletes védelmet hoznak létre. A szellem ereje nem ad teret az erőszakos behatolásra.
35. A csodák a szeretet kifejezései, de nincsenek mindig megfigyelhető hatásai.
36. A csodák a helyes gondolkodás példái, érzékelésedet az igazsághoz igazítja, ahogy Isten teremtette.
37. A csoda korrekció az általam okozott fals gondolkodásban. Katalizátorként működik, feltöri a hibás észlelést és helyesen újrarendezi. Ez a vezeklés alapelve alá helyez téged, ahol az érzékelés meggyógyul. Amíg ez meg nem történik, az Isteni Rend megismerése lehetetlen.
38. A Szentlélek a csodák mechanizmusa. Felismeri mind Isten teremtését, mind az illúzióidat. Elválasztja az igazat a hamistól azzal a képességével, mellyel egészében, nem szétválasztva érzékel.
39. A csoda szétoszlatja a hibákat, mert a Szentlélek hamisnak vagy nem igazinak azonosítja a hibákat. Ez hasonló ahhoz, amikor fényt érzékelve eltűnik a sötétség.
40. A csoda mindenkit testvérednek és testvéremnek tekint. Ez egy módja Isten univerzális jelének érzékelésére.
41. A teljesség a csodák tartalmának érzékelése. Ezzel javítják, teszik jóvá a hiányérzetet.
42. A csodák egyik nagy hozzájárulása az erejük, amivel kiszabadítanak az izoláltság, nélkülözés és hiány hamis érzéséből.
43. A csodák az elme csodás állapotából születnek vagy a csodára kész állapotból.
44. A csoda a Belső Krisztus tudatosságának egy kifejezése és vezeklésének elfogadása.
45. Egy csoda soha nem vész el. Lehet, hogy több olyan embert is megérint, akikkel még akár nem is találkoztál és olyan szituációkban, melyről nem tudsz, okoz olyan változásokat, amikről nem is álmodott senki.
46. A Szentlélek a legmagasabb kommunikációs közeg. A csodák nem tartalmazzák az ilyenfajta kommunikációt, mert ideiglenes kommunikációs eszközök. Amikor visszatérsz az eredeti kommunikációdhoz Istennel a közvetlen felismerés révén, akkor a csodákra már nincs szükség.
47. A csoda egy tanulási eszköz, ami csökkenti a szükséges időt. Létrehoz egy szokásostól eltérő időintervallumot nem a szokásos idő törvényei szerint. Ebből a szempontból a csoda időtlen.
48. A csoda az egyetlen számodra azonnal elérhető eszköz az idő kontrollálására. Csak a felismerés lép rajta túl, mivel semmi köze az időhöz.
49. A csoda nem különböztet meg fokozatokat a hibás érzékelésben. Ez egy eszköz az érzékelés korrekciójára, hatása független a hiba mértékétől vagy irányától. Ez a csoda igazi válogatásnélkülisége.
50. A csoda összehasonlítja, amit teremtéssel hoztál létre, elfogadja igaznak azt, ami összhangban van és elveti, ami nincs összhangban vagy hamis.
A béke tízparancsolata
1. Ha békét akarsz, erősítsd bizalmadat Istenben!
2. Ha békét akarsz, saját meggyőződéseddel ne élj vissza mások megítélésére!
3. Ha békét akarsz, erősítsd a közösséget!
4. Ha békét akarsz a világban, akkor a szeretet módját keresd!
5. Ha békét akarsz, tiszteld az életet mindenek felett!
6. Ha békét akarsz, maradj hűséges kötelességeidhez éa kötelékeidhez, amelyekben élsz!
7. Ha békét akarsz, kérdezd magadtól önkritikusan, kitől kaptad a békét!
8. Ha békét akarsz, ügyelj arra, hogyan beszélsz másokról!
9. Ha békét akarsz, elégedj meg azzal, amid van és ne kívánd, hogy többet birtokolj!
10. Ha békét akarsz, légy nyugtalan a világ békétlensége miatt, mindenek előtt azonban magad miatt és tartsd magad a megbocsátáshoz, mint a béke evangéliumi értelméhez!
Jézus ígéretei Szent Szíve tisztelőinek
1. Megvigasztalom őket szenvedéseikben.
2. Megadom nekik mindazokat a kegyelmeket , amalyekre állapotuk szerint szükségük van; minden szükségükben segíitségükre síetek.
3. Egyesítem a megosztot családokat, családjukban békességet szerzek.
4. Biztos menedékük leszek életükben , de főképpen haláluk óráján.
5. Minden dolgukat, vállakozásukat megáldom.
6. A bűnösök szívemben az irgalom forrására, tengerére találnak.
7. A lanyha lelkek buzgókká válnak.
8. A buzgó lelkek még nagyobb tökéletességre emelkednek.
9. Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erőt adok , hogy még a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtéritik.
10. Megáldom a házakat, ahol szívem képét felfüggeszik és tisztelik .
11. Szívem mindenható szeretete megadja a végső töredelem kegyelmét mindazoknak , akik kilenc egymás után következő hónap első péntekén megáldoznak.
Nem halnak kegyelmem nélkül, sem a nekik szükséges szentségek vétele nélkül. Isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban.
12. Nem engedem elveszni azokat, akik ezen ájatosságot terjesztik, és buzgóságuk mértéke szerint megszentelem őket.
A hívő élet válsága - A kiút
A hívő élet válsága
1. ha a hit szokássá válik
2. ha szenvedések, nehézségek vannak
3. ha már nem fájnak a bűneid
4. ha valakinek a rabszolgája lettél (értsd: ha valakihez méred, igazítod magad állandóan)
5. ha rendetlenül élsz, állandó időzavarban (mindennek rendelt ideje van)
6. ha más fontosabb, mint Jézus (mivel töltesz sok időt?)
7. ha nagy csalódások után vagy
8. ha máshogy élsz, mint hiszel
A kiút
1. Jézus ki tud vezetni ebből
2. Jézus akkor is menedék, ha rosszul vagy
3. Jézus felelőssé tesz egymásért (vagyis a melletted élőre figyelni kell, akkor is, ha te rosszul vagy, nem lehet átgázolni mindenkin)
4. felelős vagy magadért
5. emeld föl tekinteted a krízisről Jézusra
Jelenés-üzenetek
Sokan kételkednek a jelenés-üzenetekben, szabad akaratuk által megtehetik, de ha a lelkük mélyén megtalálható lelkükbe belehelyezett Biblia szerint gondolkodnának, akkor már nem kételkednének. Ha arra már tudtok figyelni, akkor fogadjátok meg soha nem tértek le az útról, mert aki bennetek van az sokkal erősebb, mert ez a világ már legyőzetett SZERETETben.
http://campus.udayton.edu/mary//resources/aprtable.html
http://campus.udayton.edu/mary//resources/aprtable.html
Még nagyon hiányos!
Bükkszentkereszt Czestochowa- Jasna Gora Csitár Dobogókő Dömös Fatima Fogaras Garamszentbenedek Győr Hercegszántó La Salette Lourdes Máriapócs Marpingen Mátraverebély-Szentkút Montserrat Nagymegyer Pécs-Jakab-hegy Santiago de Compostella Sárospatak Siklós-Máriagyűd Sümeg Szurdokpüspöki Tápiószentmárton Vasvár Vászoly Veszprém
Mohács Sopron Vác
Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.), Gyümölcsoltó Boldogasszony -fogantatás- (március 25.), március 21-ét követő első telehold után következő első hétfő -csira-, ,Szent György (április 24.)/17-31/, Keresztelő Szent János (június 24.), Nagyboldogasszony (augusztus 15.), Fogolykiváltó Boldogasszony (szeptember 24.), Hallottak napja (november 1.), Jézus Krisztus Urunk (december 21. 19h), MÉG Nagyon-nagyon HIÁNYOS, csak még nem tudom mi hiányik
Mohács Sopron Vác
Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.), Gyümölcsoltó Boldogasszony -fogantatás- (március 25.), március 21-ét követő első telehold után következő első hétfő -csira-, ,Szent György (április 24.)/17-31/, Keresztelő Szent János (június 24.), Nagyboldogasszony (augusztus 15.), Fogolykiváltó Boldogasszony (szeptember 24.), Hallottak napja (november 1.), Jézus Krisztus Urunk (december 21. 19h), MÉG Nagyon-nagyon HIÁNYOS, csak még nem tudom mi hiányik
Vértessomló Máriának, a Szorongatottak vígaszának búcsújáróhelye
Dícsérjük Jézus szentséges Szűzanyját!
A szép mennyország színaranyát,
Az égnek drága gyönyörűségét,
A kerek földnek legragyogóbb ékét.
Ó, Szent Szűz, tiszta minden földi szennytől,
Nagy kegyet nyertél az Istentől,
mert mint liljom, tiszta volt lelked,
Isten anyjául kiválasztott téged.
Ó, drága szent Szűz, új örömnap fénye,
Úr Jézus tiszta szent edénye,
Mária, téged epedve kérünk,
Ó, maradj szent Szűz, mindhalálig vélünk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 299.old.)
A szép mennyország színaranyát,
Az égnek drága gyönyörűségét,
A kerek földnek legragyogóbb ékét.
Ó, Szent Szűz, tiszta minden földi szennytől,
Nagy kegyet nyertél az Istentől,
mert mint liljom, tiszta volt lelked,
Isten anyjául kiválasztott téged.
Ó, drága szent Szűz, új örömnap fénye,
Úr Jézus tiszta szent edénye,
Mária, téged epedve kérünk,
Ó, maradj szent Szűz, mindhalálig vélünk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 299.old.)
Vasvár Szűz Mária kegyhelye
1. Mária, szent Szűz, szép Virág
Mennyekben lobbant mécsvilág,
Szíved az égi mátkaság
Hétszeres tőrrel járta át.
S haza hívtak, mennybe fel,
Ott is csak értünk könnyezel.
Halld meg imánkat Mária,
Édes Vasvári Szűzanya!
2.Tengernyi kín az életünk,
Azért, mert sokat vétkezünk.
Mégis, hogy el nem vitt az ár,
Tőled van, édes fénysugár.
A szívünk most sem csügged el,
Mert most is értünk könnyezel.
Tebenned bízunk, Mária,
Édes Vasvári Szűzanya.
Forrás: Zágonhidi Czigány Balázs:
Vasvár Szűz Mária - búcsújáróhely Vasvár 2001, 20.old
Mennyekben lobbant mécsvilág,
Szíved az égi mátkaság
Hétszeres tőrrel járta át.
S haza hívtak, mennybe fel,
Ott is csak értünk könnyezel.
Halld meg imánkat Mária,
Édes Vasvári Szűzanya!
2.Tengernyi kín az életünk,
Azért, mert sokat vétkezünk.
Mégis, hogy el nem vitt az ár,
Tőled van, édes fénysugár.
A szívünk most sem csügged el,
Mert most is értünk könnyezel.
Tebenned bízunk, Mária,
Édes Vasvári Szűzanya.
Forrás: Zágonhidi Czigány Balázs:
Vasvár Szűz Mária - búcsújáróhely Vasvár 2001, 20.old
Vác Szűz Mária búcsújáróhelye (Hétkápolna)
Ének
1.Zeng a harang szava és idehív,
Mária várja itt gyermekeit.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
2.Téged dícsérnek a halkszavú fák,
Rólad rebegnek az ajkak imát.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
3.Fönn a magasban lánghevű a nap
Megkoronázza a homlokodat.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
4.Szőnyeget sző a mező elibéd,
Rádragyog éjjel a csillagos ég.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
5.Végtelen tengerek csillaga vagy,
Lábadat mossa a hószínű hab.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
6.Értünk imádkozol Isten előtt,
Hinni tanítod a tévedezőt
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
7.Szánod a bűnöst, a bús beteget,
Fölragyog benned a szép szeretet.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
8.Hódolatodra ha nyílik a szánk,
Szép neved így ejti, édesanyánk!
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
9.Földi zarándokok kórusa zeng,
Halld meg, anyánk, kegyesen odafent.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 287.old.)
1.Zeng a harang szava és idehív,
Mária várja itt gyermekeit.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
2.Téged dícsérnek a halkszavú fák,
Rólad rebegnek az ajkak imát.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
3.Fönn a magasban lánghevű a nap
Megkoronázza a homlokodat.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
4.Szőnyeget sző a mező elibéd,
Rádragyog éjjel a csillagos ég.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
5.Végtelen tengerek csillaga vagy,
Lábadat mossa a hószínű hab.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
6.Értünk imádkozol Isten előtt,
Hinni tanítod a tévedezőt
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
7.Szánod a bűnöst, a bús beteget,
Fölragyog benned a szép szeretet.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
8.Hódolatodra ha nyílik a szánk,
Szép neved így ejti, édesanyánk!
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
9.Földi zarándokok kórusa zeng,
Halld meg, anyánk, kegyesen odafent.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 287.old.)
Tiszaföldvár Szent István búcsújáróhelye
Isten dicsősége, a Szűzanya szeretete és a híveknek, Isten népének megszentelése mindig újabb és újabb „bázisokat° követel és alakít ki. Ezért a nagyobb hívő közősségeket igénylő kegyhelyek száma sohasem zárt szám. Régiek - sajnos - olykor eltűnnek és újabbak bukkannak föl. Ilyen a 20. sz. vége felé kikristályosodott szent hely, maholnap hites kegyhely, Tiszaföldvár Szolnok megyében található, a váci püspökség területén. Buzgó plébánosának adataiból tudjuk a következőket: Főbúcsúja augusztus 20-án, első szent királyunk, István ünnepén van. Ilyenkor messze kömyékről is jönnek hívó zarándokok. Volt idő, amikor negyven helységből jövőktől tarkállott a kegytér. Ilyenkor az előestéken vallásos előadások hangzanak, éjszakai virrasztás, esetleg magasröptű hangverseny vezeti be a nagy napot. A főbúcsú napján ünnepi szentmise a csúcspont, melynek végeztével fölemelő élményt nyújtó utcai szentséges körmenet van.
Mivel Tiszaföldvár és környéke vallásilag az ország legnehezebben evangelizálható területe, mert erre nagyon sok a protestáns, és emiatt a vegyes házasságokkal fogy a katolikus érzelmi és lelki töltés, no meg az ateizmus, a rafinált istentelen propaganda is megtette a magáét a bolsevizmus uralma alatt. Ezért volt szűkség arra, hogy lelkipásztori kezdeményezésre lelkileg újra megmozgassák a szunnyadó híveket. 1894-ben épült gyönyörű kéttornyú templomukat már a százéves jubileumra késztik elő a hívek.
Benne a főoltár képe Szent István királyt ábrázolja, amint fölajánlja a király koronázási ékszereit és ezekkel együtt magyarságunkat is a Szűzanyámak. Örökké időszerű és biztató jelenet, míg csak magyar él a földön. A kegytemplomban van egy csodálatosan szép Mária-szobor - amely a Mindenkor Segítő Szűz Máriát ábrázolja. Mennyire fontos napjainkban is ez a mindenkori segítség a Szűzanya részéről. (A Mindenkor Segítő Szűz ünnepe június 27-én van.)
A kegyemplom érdekessége az a szentföldi tárló, amelyben szentföldi emléktárgyakat lehet szemlélni. Így köveket, homokot Krisztus szülőföldjéről, fa maradványokat, kavicsokat, kagylókat, vizeket üvegcsékben a szent folyamokból és tavakból, datolyapálma ágakat stb. Mindez művészien kivitelezett, oszlopra szerelt, képeslapokkal díszített, föliratokkal tarkított, többrekeszes szekrénykében látható. Itt még a keresztelésekhez is a Jordán vizét használják. A kegytemplom udvarán egy csodaszép lourdes-i barlangfal található, misézési lehetőséggel. Ez a két lépcső magasságnyira emelt, enyhe ívelésű sziklafal, melyen a lourdes-i Szűzanya foglal helyet, Szent Bernadett szobrával. Egy fagerendákból készült hatalmas Mária-monogram szinte keretbe foglalja az egészet. Maga a misézőoltár Názáretből, Efaezusból, Jeruzsálemből és más szent helyről származó kövekből készült. Ezen kívül még egyéb meglepetések is várják a híveket, illetve búcsúsokat. Meg kell említenünk a közelben lévő Homok községet is, melyben Jézus szent arca a turini lepel alapján van művészien megfestve. Itt ugyancsak nagy ünnenélyességgel tartják Jézus Szíve ünnepével kapcsolatban a búcsút.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 277-278.old.)
Ének:
Ó, hol vagy magyarok
Tündöklő csillaga
Gyászos őtözetbe,
Teelőtted sírva
Hol vagy, István kérál,
Téged magyar kéván
Gyászos őtözetbe,
Teelőtted sírva.
Ó, kertnek kertésze,
István kérál vala,
Árva magyaroknak
Választott királa
Rólad emlékezünk,
Csordulnak könyveink,
Búal harmatoznak
Szomorú mezeink.
Virágos kert vala
Régen Pannóniában,
Kit a Szűz Mária
Híven öntöz vala.
Dícsértessék Isten
Te szent országodban,
Hogy új kérált adtál
Nekünk Szent Istvánban.
Reménységünk benne
Vagy és Máriával
Mint magyar nemzetünk
Nagy Pátrónájával.
(Forrás: Magyar Zoltán:
Szent István a néphagyományban
Osiris, Budapest, 2000. 217-218.old.)
Mivel Tiszaföldvár és környéke vallásilag az ország legnehezebben evangelizálható területe, mert erre nagyon sok a protestáns, és emiatt a vegyes házasságokkal fogy a katolikus érzelmi és lelki töltés, no meg az ateizmus, a rafinált istentelen propaganda is megtette a magáét a bolsevizmus uralma alatt. Ezért volt szűkség arra, hogy lelkipásztori kezdeményezésre lelkileg újra megmozgassák a szunnyadó híveket. 1894-ben épült gyönyörű kéttornyú templomukat már a százéves jubileumra késztik elő a hívek.
Benne a főoltár képe Szent István királyt ábrázolja, amint fölajánlja a király koronázási ékszereit és ezekkel együtt magyarságunkat is a Szűzanyámak. Örökké időszerű és biztató jelenet, míg csak magyar él a földön. A kegytemplomban van egy csodálatosan szép Mária-szobor - amely a Mindenkor Segítő Szűz Máriát ábrázolja. Mennyire fontos napjainkban is ez a mindenkori segítség a Szűzanya részéről. (A Mindenkor Segítő Szűz ünnepe június 27-én van.)
A kegyemplom érdekessége az a szentföldi tárló, amelyben szentföldi emléktárgyakat lehet szemlélni. Így köveket, homokot Krisztus szülőföldjéről, fa maradványokat, kavicsokat, kagylókat, vizeket üvegcsékben a szent folyamokból és tavakból, datolyapálma ágakat stb. Mindez művészien kivitelezett, oszlopra szerelt, képeslapokkal díszített, föliratokkal tarkított, többrekeszes szekrénykében látható. Itt még a keresztelésekhez is a Jordán vizét használják. A kegytemplom udvarán egy csodaszép lourdes-i barlangfal található, misézési lehetőséggel. Ez a két lépcső magasságnyira emelt, enyhe ívelésű sziklafal, melyen a lourdes-i Szűzanya foglal helyet, Szent Bernadett szobrával. Egy fagerendákból készült hatalmas Mária-monogram szinte keretbe foglalja az egészet. Maga a misézőoltár Názáretből, Efaezusból, Jeruzsálemből és más szent helyről származó kövekből készült. Ezen kívül még egyéb meglepetések is várják a híveket, illetve búcsúsokat. Meg kell említenünk a közelben lévő Homok községet is, melyben Jézus szent arca a turini lepel alapján van művészien megfestve. Itt ugyancsak nagy ünnenélyességgel tartják Jézus Szíve ünnepével kapcsolatban a búcsút.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 277-278.old.)
Ének:
Ó, hol vagy magyarok
Tündöklő csillaga
Gyászos őtözetbe,
Teelőtted sírva
Hol vagy, István kérál,
Téged magyar kéván
Gyászos őtözetbe,
Teelőtted sírva.
Ó, kertnek kertésze,
István kérál vala,
Árva magyaroknak
Választott királa
Rólad emlékezünk,
Csordulnak könyveink,
Búal harmatoznak
Szomorú mezeink.
Virágos kert vala
Régen Pannóniában,
Kit a Szűz Mária
Híven öntöz vala.
Dícsértessék Isten
Te szent országodban,
Hogy új kérált adtál
Nekünk Szent Istvánban.
Reménységünk benne
Vagy és Máriával
Mint magyar nemzetünk
Nagy Pátrónájával.
(Forrás: Magyar Zoltán:
Szent István a néphagyományban
Osiris, Budapest, 2000. 217-218.old.)
Törökszentmiklós Fájdalmas Anya búcsújáróhelye
A kegyhely kegykápolnája tulajdonképpen a kálvária-kápolna. 1761-ben épült, majd 1938-ban a szervita atyák gondozásába ketült, mely szerzet a Fájdalmas Szűzanya tiszteletét van hivatva szolgálni szerte a nagy világban. 1948. április 30-án a Vatikáni Rádió, majd ezt követően a Vatikán hivatalos újságja világgá röpítette, hogy XII. Pius pápa egy csodálatos szépségű Fájdalmas Szűz-szobrot ajándékozott és küldött Törökszentmiklósnak. A szobor hű mása a római Addolorata nevű csodatévő kegyszobornak. A Szűzanya szívében hét tőr van.
A Fájdalmas Szűzanya tiszteletét ezen a helyen az Almássy család karolta föl és indította el, akkor, amikor itt kápolnát épített a temető közepére. A temető azóta megszűnt, de megmaradt a szép kápolna, és a Fájdalmas Szűzanya tisztelete pedig egyre jobban terjed. A kápolnát 1819-ben átépítették, századunkban a szervita atyák kibővítették, hogy méltó legyen az ide érkező kegyszoborhoz. A zarándokokra nagy hatással van a Szűzanya élethű arca, könnyes szeme és magának a ruházatnak a komor, bordó színű ábrázolása.
A törökszentmiklósi kálvária-kegyhely főbúcsúja minden évben szeptember harmadik vasárnapján van. Előtte való szombaton esti szentmise, majd szentségimádás és szentórák töltik ki a virrasztás éjszakáját. A búcsú vasárnapján óránként szentmise, majd az ünnepi főmise után szentséges körmenet. van. Megjegyzendő még, hogy a római pápa által'1948-ban ajándékozott kegyszobrot boldog emlékd Mindszenty József bíboros, hercegprímás koronázta meg és magát a kegyhelyet ünnepélyesen kegyhellyé avatta. A kegyhely vasúton és közúton is megközelíthető.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 279.old.)
Örömmel telik meg szívünk, mikor látjuk anyánkat,
Kinek kegyébe ajánljuk magunkat és hazánkat.
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
Messze útról jöttünk hozzád, eléd tesszük szívünket,
Mert az élet sok keserve elfárasztott bennünket!
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
Velünk küldte el kérését családunk minden tagja,
Mert ki a Szűzanyát kéri, magára azt nem hagyja.
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 279.old.)
A Fájdalmas Szűzanya tiszteletét ezen a helyen az Almássy család karolta föl és indította el, akkor, amikor itt kápolnát épített a temető közepére. A temető azóta megszűnt, de megmaradt a szép kápolna, és a Fájdalmas Szűzanya tisztelete pedig egyre jobban terjed. A kápolnát 1819-ben átépítették, századunkban a szervita atyák kibővítették, hogy méltó legyen az ide érkező kegyszoborhoz. A zarándokokra nagy hatással van a Szűzanya élethű arca, könnyes szeme és magának a ruházatnak a komor, bordó színű ábrázolása.
A törökszentmiklósi kálvária-kegyhely főbúcsúja minden évben szeptember harmadik vasárnapján van. Előtte való szombaton esti szentmise, majd szentségimádás és szentórák töltik ki a virrasztás éjszakáját. A búcsú vasárnapján óránként szentmise, majd az ünnepi főmise után szentséges körmenet. van. Megjegyzendő még, hogy a római pápa által'1948-ban ajándékozott kegyszobrot boldog emlékd Mindszenty József bíboros, hercegprímás koronázta meg és magát a kegyhelyet ünnepélyesen kegyhellyé avatta. A kegyhely vasúton és közúton is megközelíthető.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 279.old.)
Örömmel telik meg szívünk, mikor látjuk anyánkat,
Kinek kegyébe ajánljuk magunkat és hazánkat.
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
Messze útról jöttünk hozzád, eléd tesszük szívünket,
Mert az élet sok keserve elfárasztott bennünket!
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
Velünk küldte el kérését családunk minden tagja,
Mert ki a Szűzanyát kéri, magára azt nem hagyja.
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 279.old.)
Tétszentkút A Segítő Szűzanya búcsújáróhelye
A rábaközi kisközség Győr-Sopron megyéhez és a Győri egy- házmegyéhez tartozik.
1715-ben, mondja a történeti hagyomány, egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrá- sánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Gyógyulása után a forrás mellett egy kis kápolnát építtetett, s a Segítő Szűzanya (Mariahilf) képének egy másolatát helyezte el benne.
Csodás gyógyulásának híre indította el a búcsújárásokat, s a folytatódó imameghallgatások révén vált Tétszentkút a Rába- köz népének egyik búcsújáró helyévé.
A szentkúti kápolnában a csodás forrás közvetlenül az oltár alatt volt. Beomlás veszélye miatt a századfordulón betemették, azóta kiszáradt.
A búcsújáró kápolnát mindig Tét plébániájáról látták el.
A kápolna nagyszámú zarándokot vonzó fő búcsúja Mária neve- napján (szeptember 12-én) van. A templom búcsúját Páduai Szent Antal ünnepén (június 13) tartják.
A szentkúti templom 1715 és 1744 között épült ki mai formájá- ban. A rokokó főoltáron a Segítő Szűzanya kegyképe fölött van a patrónus szent, Páduai Szent Antal megkoronázott képe. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai áll- nak. A kegyképen Máriát és a kis Jézust is ezüst koronával ékesí- tették. Különösen figyelemre méltó a szentélyt a hajótól elvá- lasztó rokokó rács, a régi magyar vasművesség remeke.
Különös, hogy az ezüst fogadalmi ajándékokat nem itt, hanem a múlt század elején (1818) épült téti plébániatemplomban láthatjuk. A XVIII-XIX. század fordulójáról származnak. Téten született Kisfaludy Károly (1788-1830), a korai magyar reformmozgalom egyik vezéralakja.
Tét vasúton megközelíthető a Győr-Pápa vasútvonalon, köz- úton pedig a Győr-Pápa közti 83-as főúton. A közút áthalad Téten és érinti a Szentkutat is.
Szálláslehetőség helyben nincs, étterem azonban Tét faluban található.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Bp.,1990. 160-161.old.)
Ének:
Kik idejöttetek lángoló szívekkel
Szent Anna kincsének eztet zengjétek el
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
A jó Isten után bizalmunk nagy benned
Mert te emeled fel értünk drága kezed
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Ki téged e földön anyának választott
Megnyered részére a szép mennyországot
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Szép neved napjára kik most idejöttünk
Ékes hajlékodban e szóval köszöntünk
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Ha az ég ajtóján kopogtat a lelkem
A szép mennyországba te eressz be engem.
Óh Mária szép szerelmem
Azt az egyet nyerd meg nekem
Rózsás kertedben a koszorút köthessem.
Forrás: Ft.Turcsik György-Kerekes József(szerk.):
Búcsújárók könyve. Kerekes Kegytárgy Nagykereskedés,
Bp. 2001. 198-199.old.
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében
(Veritas Könyvkiadó, Budapest, 1944, 36-38.old.) c. könyvéből:
Egy katona „testfájó" volt. Mindenfelé orvosoltatta magát, de csak nem tudott meggyógyulni. Egyszer azt álmodta, hogy itt a téti erdőben talál a bajára forrást, abban mossa meg magát. Fogadalmat is tett kápolna építésére. Amint a kápolna épült, úgy épült fel ő is a betegségéből. Mikorra elkészült, ő is meggyógyult. - Így mondotta el egy öreg szentkúti ember, Aillert Keresztély császári katonatiszt csodálatos történetét aki 1715-ben csakugyan visszenyerte egészségét ezen a helyen. Fogadalmát be is váltotta.
A magányos kápolna hamarosan kis falut vonzott maga köré, sőt messze vidékek virágzó kegyhelye lett belőle. Főoltárán a híres Mariahilf-kegyképnek szinte csodatevő hírbe került másolata, ami egyrészt a környék magyarságának német eredetére, másfelől pedig az idegen kultusz elmagyarosodására utal. A magyar környezetet a Kegykép őrállóinak: Szent Istvánnak és Szent Lászlómak szobrai is kifejezik. Van két mellékoltár is: a családi élet, a mindennap védőszentjeinek, Szent Annának és Szent Józsefnek tiszteletére. A búcsúsok nem a nagy lelki szenzációkért, hanem egyszerű életük megszenteléséért, betöltéséért jönnek ide. Ennek adományáért elsősorban Jézusnak egyszerű atyafisága jár közbe.
Amikor a kápolnát, a mostani szentélyt templommá bővítették, akkor a szent kút - véletlenül-e, vagy szimbolikus szándékkal - a szószék alá került. Ma már teljesen beomlott. Lehet, hogy valamelyik régi plébános visszaélést látott a szent kút vizének laikus alkalmazásában és nem akadályozta meg az eltűnését. Bizonyára jóhiszeműen cselekedett, de nem okosan, hiszen a szentkutak vize a búcsújáró népnél szakrális hivatást tölt be, a tisztálkodás naiv, de mélyértelmű lehetőségét jelenti. Túlbuzgóságában tévedett, mert megbolygatta vele a búcsújárás hagyományos rendjét, paraszti etikettjét.
A téti szent kút vizének foganatosságát még távoli vidékek öregei is .máig emlegetik és amikor az ő szavuk nyomán a fiatalabb nemzedékek elzarándokolnak ide, a szent kutat hiába keresik. Bizonyára nem tévedünk, ha ebben a körülményben látjuk a téti kultusz lassú sorvadását.
A hajlék, amelyet Aillert Keresztély az Úrnak épített, különben gyönyörű meglepetés, leggyöngédebb, legartisztikusabb kegyhelyeink egyike. Elhanyagoltsága mintha még fokozná sejtelmes szépségét. A szentélynek, vagyis az eredeti kápolnának művészi megfogalmazása igazán hivatott kézre vall. Az oltár meleg vonalai, a hajótól elválasztó magas vasrácsozat, a falaknak mennyei fehérsége, a magyar katolikus barokk kultúrának ide, a mesze pusztára is kisugárzó fényességét, és egyetemes erejét csodálatos bölcseségét és fölmérhetetlen érdemét villantja meg előttünk. A hajónak nincs menynyezete, a tető gerendázata a maga igéző egyszerűségében itáliai ókeresztény élményeket idéz föl bennünk, egyben a templomnak a nagyság és messzeség titokzatos hangulatát adja. Megfordultunk már sok magyar kegyhelyen, de ilyen álomszerű, Mária örök szépségére emlékeztető élményben még alig volt részünk. A templomnak ezt a hangulatát kár volna megbolygatni.
A szépségnek e kultikus izzása, meggyőződése még hevítette, táplálta a környék parasztságát az egész XIX. század folyamán, de korunkra már csak morzsák, megindító romok maradtak belőle. Milyen nemes feladata lesz a buzgó pasztorációnak a kultusz újjáépítése, hogy a vidék beteg: szegénységgel küzdő, külvárosi hatásokkal fertőzött népe ama katonatiszt módjára újra eltaláljon a kegyelmek téti tengeréhez, nemcsak a paraszti hagyományok mindinkább lankadó sugallatánál, hanem egy korszerű lelki reorganizáció magával sodró lendületénél, apostoli tüzénél fogva is.
1715-ben, mondja a történeti hagyomány, egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrá- sánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Gyógyulása után a forrás mellett egy kis kápolnát építtetett, s a Segítő Szűzanya (Mariahilf) képének egy másolatát helyezte el benne.
Csodás gyógyulásának híre indította el a búcsújárásokat, s a folytatódó imameghallgatások révén vált Tétszentkút a Rába- köz népének egyik búcsújáró helyévé.
A szentkúti kápolnában a csodás forrás közvetlenül az oltár alatt volt. Beomlás veszélye miatt a századfordulón betemették, azóta kiszáradt.
A búcsújáró kápolnát mindig Tét plébániájáról látták el.
A kápolna nagyszámú zarándokot vonzó fő búcsúja Mária neve- napján (szeptember 12-én) van. A templom búcsúját Páduai Szent Antal ünnepén (június 13) tartják.
A szentkúti templom 1715 és 1744 között épült ki mai formájá- ban. A rokokó főoltáron a Segítő Szűzanya kegyképe fölött van a patrónus szent, Páduai Szent Antal megkoronázott képe. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai áll- nak. A kegyképen Máriát és a kis Jézust is ezüst koronával ékesí- tették. Különösen figyelemre méltó a szentélyt a hajótól elvá- lasztó rokokó rács, a régi magyar vasművesség remeke.
Különös, hogy az ezüst fogadalmi ajándékokat nem itt, hanem a múlt század elején (1818) épült téti plébániatemplomban láthatjuk. A XVIII-XIX. század fordulójáról származnak. Téten született Kisfaludy Károly (1788-1830), a korai magyar reformmozgalom egyik vezéralakja.
Tét vasúton megközelíthető a Győr-Pápa vasútvonalon, köz- úton pedig a Győr-Pápa közti 83-as főúton. A közút áthalad Téten és érinti a Szentkutat is.
Szálláslehetőség helyben nincs, étterem azonban Tét faluban található.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Bp.,1990. 160-161.old.)
Ének:
Kik idejöttetek lángoló szívekkel
Szent Anna kincsének eztet zengjétek el
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
A jó Isten után bizalmunk nagy benned
Mert te emeled fel értünk drága kezed
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Ki téged e földön anyának választott
Megnyered részére a szép mennyországot
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Szép neved napjára kik most idejöttünk
Ékes hajlékodban e szóval köszöntünk
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Ha az ég ajtóján kopogtat a lelkem
A szép mennyországba te eressz be engem.
Óh Mária szép szerelmem
Azt az egyet nyerd meg nekem
Rózsás kertedben a koszorút köthessem.
Forrás: Ft.Turcsik György-Kerekes József(szerk.):
Búcsújárók könyve. Kerekes Kegytárgy Nagykereskedés,
Bp. 2001. 198-199.old.
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében
(Veritas Könyvkiadó, Budapest, 1944, 36-38.old.) c. könyvéből:
Egy katona „testfájó" volt. Mindenfelé orvosoltatta magát, de csak nem tudott meggyógyulni. Egyszer azt álmodta, hogy itt a téti erdőben talál a bajára forrást, abban mossa meg magát. Fogadalmat is tett kápolna építésére. Amint a kápolna épült, úgy épült fel ő is a betegségéből. Mikorra elkészült, ő is meggyógyult. - Így mondotta el egy öreg szentkúti ember, Aillert Keresztély császári katonatiszt csodálatos történetét aki 1715-ben csakugyan visszenyerte egészségét ezen a helyen. Fogadalmát be is váltotta.
A magányos kápolna hamarosan kis falut vonzott maga köré, sőt messze vidékek virágzó kegyhelye lett belőle. Főoltárán a híres Mariahilf-kegyképnek szinte csodatevő hírbe került másolata, ami egyrészt a környék magyarságának német eredetére, másfelől pedig az idegen kultusz elmagyarosodására utal. A magyar környezetet a Kegykép őrállóinak: Szent Istvánnak és Szent Lászlómak szobrai is kifejezik. Van két mellékoltár is: a családi élet, a mindennap védőszentjeinek, Szent Annának és Szent Józsefnek tiszteletére. A búcsúsok nem a nagy lelki szenzációkért, hanem egyszerű életük megszenteléséért, betöltéséért jönnek ide. Ennek adományáért elsősorban Jézusnak egyszerű atyafisága jár közbe.
Amikor a kápolnát, a mostani szentélyt templommá bővítették, akkor a szent kút - véletlenül-e, vagy szimbolikus szándékkal - a szószék alá került. Ma már teljesen beomlott. Lehet, hogy valamelyik régi plébános visszaélést látott a szent kút vizének laikus alkalmazásában és nem akadályozta meg az eltűnését. Bizonyára jóhiszeműen cselekedett, de nem okosan, hiszen a szentkutak vize a búcsújáró népnél szakrális hivatást tölt be, a tisztálkodás naiv, de mélyértelmű lehetőségét jelenti. Túlbuzgóságában tévedett, mert megbolygatta vele a búcsújárás hagyományos rendjét, paraszti etikettjét.
A téti szent kút vizének foganatosságát még távoli vidékek öregei is .máig emlegetik és amikor az ő szavuk nyomán a fiatalabb nemzedékek elzarándokolnak ide, a szent kutat hiába keresik. Bizonyára nem tévedünk, ha ebben a körülményben látjuk a téti kultusz lassú sorvadását.
A hajlék, amelyet Aillert Keresztély az Úrnak épített, különben gyönyörű meglepetés, leggyöngédebb, legartisztikusabb kegyhelyeink egyike. Elhanyagoltsága mintha még fokozná sejtelmes szépségét. A szentélynek, vagyis az eredeti kápolnának művészi megfogalmazása igazán hivatott kézre vall. Az oltár meleg vonalai, a hajótól elválasztó magas vasrácsozat, a falaknak mennyei fehérsége, a magyar katolikus barokk kultúrának ide, a mesze pusztára is kisugárzó fényességét, és egyetemes erejét csodálatos bölcseségét és fölmérhetetlen érdemét villantja meg előttünk. A hajónak nincs menynyezete, a tető gerendázata a maga igéző egyszerűségében itáliai ókeresztény élményeket idéz föl bennünk, egyben a templomnak a nagyság és messzeség titokzatos hangulatát adja. Megfordultunk már sok magyar kegyhelyen, de ilyen álomszerű, Mária örök szépségére emlékeztető élményben még alig volt részünk. A templomnak ezt a hangulatát kár volna megbolygatni.
A szépségnek e kultikus izzása, meggyőződése még hevítette, táplálta a környék parasztságát az egész XIX. század folyamán, de korunkra már csak morzsák, megindító romok maradtak belőle. Milyen nemes feladata lesz a buzgó pasztorációnak a kultusz újjáépítése, hogy a vidék beteg: szegénységgel küzdő, külvárosi hatásokkal fertőzött népe ama katonatiszt módjára újra eltaláljon a kegyelmek téti tengeréhez, nemcsak a paraszti hagyományok mindinkább lankadó sugallatánál, hanem egy korszerű lelki reorganizáció magával sodró lendületénél, apostoli tüzénél fogva is.
Tápiógyörgye Szent Anna búcsújáróhelye
Tápiógyörgye katolikus falu, az abony-újszászi esperesi keületben, a váci egyházmegyéhez tartozik. Már a kőzépkorban lakott település. A falu a török uralom idején teljesen elpusztult. Buda felszabadítása után, 1690-ben mint lakatlan pusztát írták össze. Az 1700-as évek elején Nagybaráti Huszár István Pest megyei alispán kapta meg az elpusztult falu területét nádori adományképpen; s ő 1740-ben kápolnát épített az új birtokon, és azt Szent Anna tiszteletére szenteltette föl, mivel felesége is az Anna nevet viselte.
Az alispáni birtokon megtelepülő lakosság szaporodásával a kápolnát kibővítették; 1827-ben tornyot építettek hozzá, majd 1860-ban egy nagyobb arányú bővítés és átépítés során a templom elnyerte mai alakját. Két kórusa van, s ha zsúfolásig megtelik, kb. ezerkétszáz ember fér el benne.
A falu népe ősi szokás szerint szeretett mindenkor búcsút járni; elsősorban a kömyező falvak templomaiban, de különös buzgósággal keresték föl megalapításától kezdve a több napi járóföldre lévő Máriabesnyőt. Tanúskodik erről a besnyői altemplom előcsarnoka, ahol két márványtáblán is megörökítették a régi kapucinus atyák a tápiógyőrgyei búcsúsok nevét. A tápiógyörgyei Szent Anna-búcsúkra a környék hívó népe járt. A nehéz aratási munkák befejezése után szívesen jöttek el az emberek imádkozni és hálát adni a környező falvakból a györgyei búcsúra. 1958-ban Szolnoky János apát lett a falu plébánosa, akinek áldásos műkődése alatt feltűnően sok ember vett részt a Szent Anna-búcsúkon Szolnoky János apát nagyon helyesen fölismerte, hogy a vallástalan családpusztítás és az öreg nagyszülők megvetésének folyamatát Szent Anna asszony tiszteletével valamiképpen megállí- tani és gyógyítani tudja. Mindehhez Istentől a különleges szónoki képesség adományát is kapta. Az ő idejében több ezer ember vett részt minden esztendőben Szent Anna asszony búcsúján.
Szent Anna ünnepét kővető szombaton délután már érkeztek a búcsús csoportok, akiket Szolnoky apát út személyesen, megható köszöntő szavakkal fogadott. Szombat délutántól tartott a búcsús fogadás, szombat este szentséges litánia, gyóntatás, szombaton este esti szentmise, utána szentségimádás éjfélig, a szentségimádás után imák és énekek reggelig, reggel hat órától szentmisék a búcsúsok szándékára, délelőtt tíz órakar ünnepi szentmise és körmenet, délután litánia, majd a búcsúsok elbúcsúztatása.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 273.old.)
Kimenek ajtómba
Föltekintek magos mennybe!
Ott látok egy gáljfát
Gáljfa viszi ágát,
Ága viszi leveljit,
Levelji viszi bimbóját,
Bimbója viszi virágját,
Virágja viszi Annát,
Anna viszi Máriát,
Mária viszi szent fiát,
Aki ezt a kis imáccságot elmondja este reggel,
Megnyeri mennyeknekországát.
(Forrás: Erdélyi Zsuzsanna:
Hegyet hágék, lőtöt lépék. Magvető,
Budapest, 1985. 185.old.)
Az alispáni birtokon megtelepülő lakosság szaporodásával a kápolnát kibővítették; 1827-ben tornyot építettek hozzá, majd 1860-ban egy nagyobb arányú bővítés és átépítés során a templom elnyerte mai alakját. Két kórusa van, s ha zsúfolásig megtelik, kb. ezerkétszáz ember fér el benne.
A falu népe ősi szokás szerint szeretett mindenkor búcsút járni; elsősorban a kömyező falvak templomaiban, de különös buzgósággal keresték föl megalapításától kezdve a több napi járóföldre lévő Máriabesnyőt. Tanúskodik erről a besnyői altemplom előcsarnoka, ahol két márványtáblán is megörökítették a régi kapucinus atyák a tápiógyőrgyei búcsúsok nevét. A tápiógyörgyei Szent Anna-búcsúkra a környék hívó népe járt. A nehéz aratási munkák befejezése után szívesen jöttek el az emberek imádkozni és hálát adni a környező falvakból a györgyei búcsúra. 1958-ban Szolnoky János apát lett a falu plébánosa, akinek áldásos műkődése alatt feltűnően sok ember vett részt a Szent Anna-búcsúkon Szolnoky János apát nagyon helyesen fölismerte, hogy a vallástalan családpusztítás és az öreg nagyszülők megvetésének folyamatát Szent Anna asszony tiszteletével valamiképpen megállí- tani és gyógyítani tudja. Mindehhez Istentől a különleges szónoki képesség adományát is kapta. Az ő idejében több ezer ember vett részt minden esztendőben Szent Anna asszony búcsúján.
Szent Anna ünnepét kővető szombaton délután már érkeztek a búcsús csoportok, akiket Szolnoky apát út személyesen, megható köszöntő szavakkal fogadott. Szombat délutántól tartott a búcsús fogadás, szombat este szentséges litánia, gyóntatás, szombaton este esti szentmise, utána szentségimádás éjfélig, a szentségimádás után imák és énekek reggelig, reggel hat órától szentmisék a búcsúsok szándékára, délelőtt tíz órakar ünnepi szentmise és körmenet, délután litánia, majd a búcsúsok elbúcsúztatása.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 273.old.)
Kimenek ajtómba
Föltekintek magos mennybe!
Ott látok egy gáljfát
Gáljfa viszi ágát,
Ága viszi leveljit,
Levelji viszi bimbóját,
Bimbója viszi virágját,
Virágja viszi Annát,
Anna viszi Máriát,
Mária viszi szent fiát,
Aki ezt a kis imáccságot elmondja este reggel,
Megnyeri mennyeknekországát.
(Forrás: Erdélyi Zsuzsanna:
Hegyet hágék, lőtöt lépék. Magvető,
Budapest, 1985. 185.old.)
Szigetvár-Turbék Segítő Szűzanya búcsújáró helye
A búcsúk alkalmával a Rózsafűzér imádkozása alatt gyónási lehetőséget biztosítunk a zarándokonak.
Ének
(Dallama: Gyulladozz, én szívem... variánsa)
1. Isten veled, anyánk, már mi elindulunk.
Talán most tetőled utolszor búcsúzunk.
Kesereg a szívünk, el kell menni!
Drága kegyhelyedet itt kell hagyni!
2.Elődbe borulunk, kedves édesanyánk!
Anyai áldásod, kérünk, add most reánk,
Terjeszd ki fölöttünk szent kezedet,
Álld meg aki téged híven szeret.
3.Ha innen elmegyünk, ó, jöjj te is velünk!
Nélküled mindnyájan szegény árvák leszünk.
Szánd meg az árvákat s özvegyeket!
Kik vígasztalásért hozzád jöttek.
4.Nagy szereteted szívből megköszönjük,
Sok bajjal terheltek leborulva kérünk
Mutass be bennünket szent fiadnak,
Szent öledben hordott magzatodnak.
5.Megnyugodozz szívünk feltörő sóhaja,
Nincs a földön, mint te, nincs olyan jó anya.
Csak ezt kérjük tőled ajándékba,
Vígasztalj meg minket, Szűz Mária.
6.Isten veled, anyánk, sírva felkiálltunk!
E szent helyen talán utoljára látunk,
Halálunkban jöjj el segélyünkre,
Isteni fiadhoz vigy mennyekbe.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 266.old.)
Ének
(Dallama: Gyulladozz, én szívem... variánsa)
1. Isten veled, anyánk, már mi elindulunk.
Talán most tetőled utolszor búcsúzunk.
Kesereg a szívünk, el kell menni!
Drága kegyhelyedet itt kell hagyni!
2.Elődbe borulunk, kedves édesanyánk!
Anyai áldásod, kérünk, add most reánk,
Terjeszd ki fölöttünk szent kezedet,
Álld meg aki téged híven szeret.
3.Ha innen elmegyünk, ó, jöjj te is velünk!
Nélküled mindnyájan szegény árvák leszünk.
Szánd meg az árvákat s özvegyeket!
Kik vígasztalásért hozzád jöttek.
4.Nagy szereteted szívből megköszönjük,
Sok bajjal terheltek leborulva kérünk
Mutass be bennünket szent fiadnak,
Szent öledben hordott magzatodnak.
5.Megnyugodozz szívünk feltörő sóhaja,
Nincs a földön, mint te, nincs olyan jó anya.
Csak ezt kérjük tőled ajándékba,
Vígasztalj meg minket, Szűz Mária.
6.Isten veled, anyánk, sírva felkiálltunk!
E szent helyen talán utoljára látunk,
Halálunkban jöjj el segélyünkre,
Isteni fiadhoz vigy mennyekbe.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 266.old.)
Szeged A Délvidék, a Szögedi Segítő búcsújáró helye
Szeged-Alsóváros
a Délvidék, a Szögedi Segítő búcsújáró helye
Szeged-Alsóváros az egykor három részből (Felsőváros, Palánk, Alsóváros) összeolvadt Szeged régi paraszti, gazdász városrésze Csongrád megyében és a Szeged-csanádi püspökségben.
A Ferenc-rendi szerzeteseket először 1316-ban említik Szegeden. Az Alsóvárosban azonban mégis csak 1444-ben telepedett le a rend szigorúbb, obszerváns ága. Első templomukat a XIII. század eleji johannita lovagrendi templom romjaira építették. A kolostorban járt mint rendi visitator Marchiai Szent Jakab és később Kapisztrán Szent János is. A rendház a török hódoltság évei alatt is működött.
A templom melletti kolostor 1459-ben már állt, hiszen az előtte való Mária-téren Mátyás király hetipiac tartását engedte az alsóvárosiaknak. A kolostor mindig szerepet játszott a város, a táj életében. Befogadta a zarándokokat, s menedéket nyújtott az elítélteknek. Sok szegedi polgár itt helyezte el értékeit, fontos iratait.
A ferences rendi Mária-tisztelet és a ferences templomoknak adott pápai búcsúkiváltságok miatt az alsóvárosi búcsú és búcsújárás gyökerei régi századokra nyúlnak vissza. A legendás hagyomány az 1500-as évek közepére teszi a kegykép, a Szögedi Segítő tiszteletének kezdetét.
Szűz Mária közbenjárására több csodás gyógyulás, számos imameghallgatás történt. A hagyomány szerint Mária közbenjárásának volt tulajdonítható az 1697-es győztes zentai csata is.
A csodatevő kép ma is a templom főoltárán láétható: a holdsarlón álló, napsugarakkal övezett Boldogasszonyt ábrázolja, karjéán a gyermek Jézussal. Ez képi kifejezője Mária szeplőtelen fogantatásának, amelynek tanát a ferences szerzetesek régóta őrizték. Van a templomnak egy másik kegyképe, a bejárat mellett, a kórus alatt a czestochowai Fekete Mária-kép, vagy ahogyan a szegedi nép nevezi: Szerecsön Mária.
A kegyhely búcsúja Havi Boldogasszony augusztus 5-én van. Erre egykor összegyűlt a szegedi nagytájnak egykor a Városból kirajzott népe.
A jelenlegi nagyszabsáú főoltár 1713-ban készült. A kegykép XVII. századi olajfestmény. A Szerecsön Mária már említett kegyképét 170-ben egy szegedi festő, Mosrvay András készítette. Vele szemben a tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára a Szent Vér körépkori szegedi kultuszának továbbélése. Az oltárt Hogger János festette, s ikonográfiai ritkaság Magyarországon.
A templom mellékoltárai a barokk kultuszok példái. Az alsóvárosi búcsút sok író és költő verselte meg a XVIII-XX. században.
Szeged városa sok fontos látnivalót kínál egyházi téren is. A Fogadalmi templom és az előtte lévő középkori Dömötör-torony, valamint a Dóm tér szegedi pantheonján kívül figyelemre méltó a felsővárosi minorita Szent Miklós templom. Szegeddel egybeépült ma már Tápé, amelynek templomában középkori, barokk és XX. századi részek épültek össze.
a Délvidék, a Szögedi Segítő búcsújáró helye
Szeged-Alsóváros az egykor három részből (Felsőváros, Palánk, Alsóváros) összeolvadt Szeged régi paraszti, gazdász városrésze Csongrád megyében és a Szeged-csanádi püspökségben.
A Ferenc-rendi szerzeteseket először 1316-ban említik Szegeden. Az Alsóvárosban azonban mégis csak 1444-ben telepedett le a rend szigorúbb, obszerváns ága. Első templomukat a XIII. század eleji johannita lovagrendi templom romjaira építették. A kolostorban járt mint rendi visitator Marchiai Szent Jakab és később Kapisztrán Szent János is. A rendház a török hódoltság évei alatt is működött.
A templom melletti kolostor 1459-ben már állt, hiszen az előtte való Mária-téren Mátyás király hetipiac tartását engedte az alsóvárosiaknak. A kolostor mindig szerepet játszott a város, a táj életében. Befogadta a zarándokokat, s menedéket nyújtott az elítélteknek. Sok szegedi polgár itt helyezte el értékeit, fontos iratait.
A ferences rendi Mária-tisztelet és a ferences templomoknak adott pápai búcsúkiváltságok miatt az alsóvárosi búcsú és búcsújárás gyökerei régi századokra nyúlnak vissza. A legendás hagyomány az 1500-as évek közepére teszi a kegykép, a Szögedi Segítő tiszteletének kezdetét.
Szűz Mária közbenjárására több csodás gyógyulás, számos imameghallgatás történt. A hagyomány szerint Mária közbenjárásának volt tulajdonítható az 1697-es győztes zentai csata is.
A csodatevő kép ma is a templom főoltárán láétható: a holdsarlón álló, napsugarakkal övezett Boldogasszonyt ábrázolja, karjéán a gyermek Jézussal. Ez képi kifejezője Mária szeplőtelen fogantatásának, amelynek tanát a ferences szerzetesek régóta őrizték. Van a templomnak egy másik kegyképe, a bejárat mellett, a kórus alatt a czestochowai Fekete Mária-kép, vagy ahogyan a szegedi nép nevezi: Szerecsön Mária.
A kegyhely búcsúja Havi Boldogasszony augusztus 5-én van. Erre egykor összegyűlt a szegedi nagytájnak egykor a Városból kirajzott népe.
A jelenlegi nagyszabsáú főoltár 1713-ban készült. A kegykép XVII. századi olajfestmény. A Szerecsön Mária már említett kegyképét 170-ben egy szegedi festő, Mosrvay András készítette. Vele szemben a tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára a Szent Vér körépkori szegedi kultuszának továbbélése. Az oltárt Hogger János festette, s ikonográfiai ritkaság Magyarországon.
A templom mellékoltárai a barokk kultuszok példái. Az alsóvárosi búcsút sok író és költő verselte meg a XVIII-XX. században.
Szeged városa sok fontos látnivalót kínál egyházi téren is. A Fogadalmi templom és az előtte lévő középkori Dömötör-torony, valamint a Dóm tér szegedi pantheonján kívül figyelemre méltó a felsővárosi minorita Szent Miklós templom. Szegeddel egybeépült ma már Tápé, amelynek templomában középkori, barokk és XX. századi részek épültek össze.
Szécsény Ferences templom és kolostor
Ének:
Ó, Szent Ferenc, ki az égben angyalsereg között lakol,
Szeretetünk tanujaképpen kérő szavunk feléd hatol.
Vigyázzon ránk szemed sugara, miként a pásztor a csendes nyájra,
Hogy soha el ne tévedjünk!
Ó, Szent Ferenc, légy velünk!
Ó, Szent Ferenc, kinek az élte merő bűnbánat, hódolat.
Kibe egy szebb világ reménye tűrő lemondást oltogat!
Kinek a gyötrelem öröm volt, kinél nem tisztább a fehér hold!
Tisztítsd meg bűnös életünk!
Ó, Szent Ferenc, légy velünk!
Ó, Szent Ferenc, kinek halála a boldog élet kezdete:
Kinek csodák közt hűlt porára babért etéz ég s föld kegye.
Kinek erényeit hű rendje ápolja szent tiszteletére.
S ha majd halálunk jut nekünk,
Ó, Szent Ferenc, légy velünk!
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 299.old.)
Ó, Szent Ferenc, ki az égben angyalsereg között lakol,
Szeretetünk tanujaképpen kérő szavunk feléd hatol.
Vigyázzon ránk szemed sugara, miként a pásztor a csendes nyájra,
Hogy soha el ne tévedjünk!
Ó, Szent Ferenc, légy velünk!
Ó, Szent Ferenc, kinek az élte merő bűnbánat, hódolat.
Kibe egy szebb világ reménye tűrő lemondást oltogat!
Kinek a gyötrelem öröm volt, kinél nem tisztább a fehér hold!
Tisztítsd meg bűnös életünk!
Ó, Szent Ferenc, légy velünk!
Ó, Szent Ferenc, kinek halála a boldog élet kezdete:
Kinek csodák közt hűlt porára babért etéz ég s föld kegye.
Kinek erényeit hű rendje ápolja szent tiszteletére.
S ha majd halálunk jut nekünk,
Ó, Szent Ferenc, légy velünk!
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 299.old.)
Sümeg Fájdalmas Anya, a Betegek Orvosának búcsújáró helye
Kovács Antal Kalliszt:
A sümegi ferences kegytemplom és kolostor története és leírása
A Sümegi Ferences Rendház Kiadása, 1995.
A kegytemplom
Bármely irányból közelítjük meg Sümeget, szemünkbe tűnik a várhegy tetején a festői szépségű vár, mely mintegy királyi korona ékeskedik a város felett. S a hegy tövében ott ragyog szürkésfehér színű falával, barokkos toronysisakjával a ferences templom.
A látogató legtöbbször a város központja felől közelíti meg a templomot. A Kisfaludy tér mellett elhaladva, a templom előtti tér baloldalán megpillantjuk a Szentháromság szobrot, mögötte a Bíró Márton püspök (1745-1762) által a 18. század derekán építtetett püspöki palotát.
Az egyhajós, dongaboltozattal fedett templommal egybeépítve látjuk a kétemeletes, négyszögű udvart körülzáró kolostor épületét, mely tekintélyes múlttal rendelkezik. Bejárata fölött látható a püspöki címerrel díszített építési emléktábla, mely az építtető Széchenyi György püspök nevét és az építés évét (1652) őrzi.
A templom bejáratának két oldalán, kis kápolnaszerű fülkékben a tövissel megkoronázott Jézus, illetve a megfeszített Jézus szobrait tekinthetjük meg.
Lépjünk be a templomba, és ismerkedjünk meg értékeivel. Figyelmünk először a szentély szélességét kitöltő főoltárra irányul. Közepén, a szentségház fölötti díszes kazettában a templom legfőbb ékessége, kincse, a kegyszobor látható. A Pieta, vagy ismertebb nevén a Fájdalmas Szűz szobra a hozzáértők szerint a 16. században készült, igazi gótikus remekmű. Alkotója ismeretlen. A művész a Szent Szűzet koronával a fején, kék és piros ruhában ábrázolja. Ölében a keresztről levett Szent Fiát tartja, arcán az anyai bánat mélységes fájdalmának jelei olvashatók le.
Egyes vélemények szerint a szobrot a felvidéki Szakolcáról 1649-ben idetelepített ferencesek hozták magukkal, amit erősíteni látszik az a bevett szokás, mely szerint a szerzetes atyák áttelepüléseik során mindig vittek magukkal valami kedves emléket, mely régi otthonukra emlékeztette őket.
A FŐOLTÁR mostani - felújításra váró - állapotában is Dunántúl egyik legszebb barokk emléke. A félköríves alaprajzot követő, gazdag faragással és aranyozással díszített oltárt Acsády Ádám püspök (1725-1745) megbízásából egy kármelita szerzetes testvér, Richter Ferenc Domonkos készítette 1743-ban.
A münsteri származású szobrász mesterien látta el feladatát. A nagyméretű csavart, illetve korintuszi oszlopok, a csipkeszerű rácsdíszek, az angyalkák által tartott, könnyedén omló drapériák, a kegyszobrot magában foglaló díszes trónus, az oltár alkotójának rendkívüli tehetségét és a mecénás püspök bőkezűségét dicséri.
Az oltár nagyobb méretű szobrai közül Richter alkotása a Péter és Pál, valamint a két egyházatya, Ágoston és Ambrus alakjai, míg a Pieta előtt térdeplő Szent István és Szent László szobrai korabeli, de Richternél gyengébb képességű szobrász művei. A főoltár mögött egy másik, nagyobb méretű Pieta szobrot is találunk, melyet a ferences atyák akkor készíttettek, amikor a kegyszobrot 1743-ban régi helyéről - a templomhajó északi fala előtt álló mellékoltárról a főoltárra helyezték. Névtelen alkotója itt is olyan művészi alkotást hozott létre, mely szépségével és a hozzá fűződő csodás események révén áhítatra hangolja a híveket. Tudott dolog, hogy a hívek szeretik a kegyhelyek szobrait, festményeit kézzel érinteni, s a tisztelet jeléül magukkal hozott adományaikat eléje tenni:itt adódik erre lehetőség.
Az évszázadok folyamán a kegytemplomot több sorscsapás érte, de a Szent Szűz szobrát sem tűz nem fogta, sem villám nem zúzta össze. 1878-ban és 1890-ben villámcsapás rongálta meg a templomot. 1911-ben valaki rossz szándékkal az oltárt felgyújtotta. A tűz nagy károkat okozott: elhamvadt a Sarlós Boldogasszonyt ábrázoló oltárkép, a tabernákulumban megolvadtak a szent edények, Szent István és László szobrai is megégtek, a kegyszobornak azonban, csodás módon, csak az alsó része perzselődött meg. Az oltár leégett részeit Homorai Béla szobrászművész hamarosan helyreállította, a kegyszobrot azonban meghagyták a tűzvész utáni állapotában 1938-ig, amikor a rátapadt koromtól megtisztították, s a régi festést meghagyva, védő zománcréteggel vonták be.
A szembemiséző oltár az 1970-es évekből való, Rácz Gábor alkotása.
A templom FRLFESTMÉNYEI Kontuly Béla festőművész munkái: 1950-56 között a templomhajó, az 1970-es években a szentély freskóit készítette el. Vegyük szemügyre a szentély mennyezetfestményeit.
Középen a Szent Család ábrázolását látjuk. Különlegessége, hogy a művész Máriát kezében hajóval, az Egyház jelképével festette meg. (Szűz Máriát ugyanis VI. Pál pápa óta az Egyház Anyjának is tiszteljük.) A többi kép a hét szentséget ábrázolja, részben szentírási illusztrációkkal, részben a képek keletkezése idején történt eseményekkel. Ilyen pl. VI. Pál pápa találkozása a konstantinápolyi pátriárkával, vagy a pápa ENSZ-ben történt felszólalása. A szentélyboltozat középső ívén Szűz Mária látogatása jelenetét látjuk: ez tulajdonképpen a templom oltárképe.
A hajó mennyezetfestményei Szűz Mária életének egyes részleteit örökítik meg. Középen Mária megdicsőülése, mögötte az Immaculata, a Szeplőtelen Szűz alakja ferences szentekkel, köztük Boldog Duns Scotus Jánossal, aki többi rendtársa élén küzdött a Szeplőtelen Szűz dicsőségéért. Az oldalfalon, a szószék jobboldalán Szent Erzsébet rózsalegendája jelenetét látjuk, a szószéktől balra pedig a kegytemplommal kapcsolatos első csodás gyógyulások képei láthatók. A széken ülő bécsi Berghoffer Mária mellett többek között a tűt nyelt sárvári fiú, a légrádi süketnéma asszony s a vak kuruc katona alakja tűnik fel. Ott látható három ferences páter is, akik közül kettőre, Kardos Odorik és Kocsis Ödön házfőnökökre az idősebb sümegiek ráismernek. Ők a század első felében sokat tettek a kegytemplom felvirágoztatása érdekében.
Különös értéket képvisel a templom Szent Mihály főangyal és a négy evangélista szobrával díszített barokk szószéke, melyet Bíró Márton püspök 1760-ban ajándékozott a templomnak. Erről a szószékről gyakran prédikált egykor a kiváló püspök.
A templom négy mellékoltára közül legszebb a szószék baloldalán látható Szent Kereszt oltár. A Kálvária csoport művészien faragott szobrai: Jézus a kereszten, a kereszt alatt a Fájdalmas Anya és Szent János apostol szintén Bíró püspök adományai. Magát az oltárt Festetich grófnő építtette 1744-ben.
A szószék jobboldalán a Szent Ferenc oltárt Lengyel Lajos állíttatta 1757-ben, oltárképe a porciunkulai látomást ábrázolja.
A jobboldali, Szent Antal és Nepomuki Szent János oltárokat a soproni Viczay grófnő állíttatta, ez utóbbi oltárképét korának kiválósága, Stephan Dorfmeister festette. Mivel az oltáron Szent János apostol és Keresztelő Szent János szobrai is láthatók, ezt az oltárt a Jánosok oltárának is mondják.
A keresztúti fa domborművek és a világosbarna színű Jézus Szíve szobor Búza Barna szobrászművész munkái az 1980-as évekből, míg Szent Antal és Kis Szent Teréz szobrai régebbi eredetűek.
Acsády püspök 1733-ban orgonát adományozott a templomnak, melyet 1913-ban Pethő Lénárd házfőnök kétmanuálos Rieger típusú orgonává építtetett át.
Kardos Odorik házfőnök 1928-ban a hívek adományaiból új harangokat szerzett. Az egykori négy harang közül kettő azonban a második világháború áldozata lett.
A templomtorony 1743-ban épült. 1816-ban egy vihar a kétmázsás toronykeresztet ledobta, mely a tetőzetet és a templomhajó boltozatát bezúzta. Helyreállítása során a tornyot az eredetinél alacsonyabbra építették át, majd 1838-ban új, barokkos bádogsisakkal látták el. 1949-ben a templomot és a rendházat felújították, s részben átalakították: a torony lőréseit befalazták, barokk kori kőkeretes ajtóit kiszedték, a lépcsőházat átépítették, a külső falakat szürkére festették át.
A templomhoz szervesen kapcsolódó kolostor épületében az eredeti formában meghagyott refektórium (a rendház ebédlője) mennyezetét értékes figurális stukkók díszítik. A középső, nagyobb méretű stukkók Jézus megkeresztelését és a Szent Szűz látogatását, a kisebbek a Szentlelket (galamb) és a ferences címert ábrázolják. Az oldalfalak falburkolatai és a szószék a stukkókkal egyidőben, a 18. század végén készültek.
1994-ben a rendház homlokzatát ismét felújították, minek során új, fehér színű vakolattal látták el.
A templom alatt két kripta húzódik, ezek lejárati ajtóit az 1970 körül végzett padlózatfelújítás során tűntették el. Dr. Hőgyész László 1980-ban kiadott Sümeg évszázadai című kötetében azt írja, hogy a kisebbik kripta a templom hajója alatt, a nagyobbik a szentély alatt húzódik meg. Ide temették a rendház elhúnyt tagjait. A rendház hagyománya tud arról, hogy ide lovagokat is temettek, s hogy itt található egy ismeretlen ferences testvérnek épségben megmaradt teste. A kisebbik kriptában eltemetettek közül két veszprémi püspökről tudunk: Ide temették az 1658-ban elhúnyt Hoffman Pált és az 1683- ban elhalálozott Sennyei Istvánt.
A rendház egykor gazdag képgyűjteménye 1945 után részben elkallódott; részben elpusztult. A máig megmaradt olajfestmények közül a rendház folyosóin látható a „Szent Antal a csodák csodája" feliratú, 1682-ben festett olajkép, melyen a szent képe alatt az ókori világ hét csodája látható (pl. a rhodoszi Kolosszus, az egyiptomi piramisok, Pheidiász Zeusz szobra stb.). 1708-ból való az Eszterházi család fogadalmi képe. Figyelemre méltó alkotások még: az alapító Széchenyi György püspök két olajképe, ferences szentek képei ovális keretben, valamint egyéb fogadalmi képek.
A KEGYHELY VÁZLATOS TÖRTÉNETE
A sümegi kegyhely történetében három tényező jászott meghatározó szerepet: a török, a veszprémi püspök és a ferencesek.
A törökök 1552-ben elfoglalták Veszprémet. Lerombolták a székesegyházat és a püspöki palotát. Ennek következtében a veszprémi püspökök kénytelenek voltak Sümeget székhelyül választani, ahol a vár védelmet biztosított számukra (a várat sohasem foglalta el a török), s közeli birtokaikat is innen előnyösen tudták kezelni.
Gróf Széchenyi György püspök (1648-1658) 1649-ben Szakolcáról és szülővárosából, Szécsényból ferences szerzeteseket hívott Sümegre, s számukra kolostort és templomot építtetett. A ferencesek a szalvatoriánus tartományhoz tartoztak. A kolostor 1452-ben, a templom pedig 1654-ben lett kész, s a püspök ugyanazon évben szentelte fel Sarlós Boldogasszony és Szent Ferenc tiszteletére.
A ferencesekre az a feladatvárt, hogy Sümegen és környékén erősítsék a katolikus vallást és ellássák a lelkipásztori teendőket. A katolikus vallás abban az időben a hitújítás, a török megszállás és a nagy paphiány miatt a veszprémi egyházmegyében különösen is meggyengült. A ferences atyák működési területe kiterjedt egész Veszprém megyére, Zala és Vas megye nagy részére. 1760-ig a sümegi plébániát is vezették. Áldásos szerepük meghatározó szerepet játszott a katolikus vallás újjáéledésében, úgyhogy a lakosság, amely letelepülésük idején túlnyomó többségében valamelyik protestáns valláshoz tartozott, a 18. század végére többségében ismét katolikussá lett.
1689-ben változás történt a szerzetesek életében. Az egész országban ekkor rendezték a rendtartományok határait, minek következtében Sümegen a szalvatoriánus ferenceseket a mariánusok (a Szűz Máriáról elnevezett tartomány tagjai) váltották fel.
Mióta kegyhely a sümegi ferences templom?
Ezt pontosan meg tudjuk határozni: 1699 óta. Ekkor történt ugyanis egy csodás gyógyulás, a bécsi nemes asszonynak, Berghoffer Mária Zsófiának gyógyulása. (Azóta minden évben február 6-án megünnepli a kegytemplom ezt az első csodát.)
Az esemény leírása megtalálható a templom főoltára mögött, s Padányi Bíró Márton püspök korából való. Így kezdődik:
„Tetszett a Fölséges Mindenható Úristennek Sümeg városát és abban a franciskánusok templomát az 1699-dik esztendőben böjtelő havának hatodik napján Szent Hellyé tenni és választani és ugyanazon templomban az ő szent Anyjának képét csudatételekkel megdicsőíteni."
És ez így igaz. Maga a Szent Szűz választotta ki és tette szent hellyé, kegyhellyé a ferencesek templomát.
Gyógyulása után az asszony felkereste a várban tartózkodó Széchenyi Pál püspököt és vele is közölte a történteket. A sümegi rendház feljegyzései szerint még abban az évben hét csodás gyógyulás történt a templomban a Szűzanya közbenjárására. Ezeket maga a püspök vizsgáltatta ki, s még annak az évnek júl. 2-án (Sarlós Boldogasszony napján) hivatalos aláírásával és pecsétjével ellátva hitelesítette a leírt gyógyulásokat. Ezek híre csakhamar bejárta a Dunántúlt, majd az ország többi részét, sőt eljutott a határokon túlra is.
Az 1699 utáni évek csodás eseményeit Kiss Fábián atya, az akkori sümegi házfőnök gyűjtötte össze és „Betegek Gyógyítója" címen 1703-ban Nagyszombatban egy könyvecske formájában ki is nyomtatta. A könyvben, melynek példányai sajnálatos módon mára elvesztek, 57 csodás esemény története szerepel. Ezek közül Kocsis Ödön házfőnök 1940-ben kiadott Sümegí Szűz Mária története és csodái című könyvében többet közöl.
Az első csodás események történetét örökítette meg Kontuly Béla festőművész is a templomhajó északi falán látható falképén. A kép alsó részén széken ülve látjuk Berghoffer Máriát, a bécsi asszonyt inasával, aki a katolikus vallásra tért. Tőle jobbra a légrádi süketnéma asszony található, aki elzarándokolt Sümegre és könnyek között kérte gyógyulását. Nem itt, hanem otthonában következett be a gyógyulás: hazatérve visszanyerte beszélő képességét. Mellette a csecsemőjét tartó anyát látjuk, aki veszélyes szülése idején folyamodott Szűz Máriához, s ígérte neki, hogy szerencsés szülése esetén mezítláb zarándokol el Sümegre hálát adni. Fogadalmát be is váltotta. A kép jobboldalán a sárvári asszony alakját látjuk, aki épp varrogatott, miközben mellette játszadozó kisfiát rövid időre magára hagyta. A gyermek közben lenyelt egy varrótűt s az megakadt a torkán. A visszatérő anya ijedten látta gyermeke kínlódását s nem tudta, mitévő legyen. Valaki azt tanácsolta neki, hogy imádkozzon a sümegi Szűz Máriához. Ő ezt meg is tette, s gyermeke megmenekült, a tűnek nyoma veszett. - Ott látjuk a vak kuruc katonát, aki háborúban szerzett vaksága miatt már két éve vakoskodott. Sümegre jött, itt 15 napon át állhatatosan könyörgött gyógyulásáért a Segítő Szűz Máriához, s könyörgése meghallgatásra talált. - Ott találjuk azt a Gájer Mátyást is, akinek keze-lába összezsugorodott, minek következtében megbénult. A Sümegi Szűzanyához fordult, s ígérte, ha meggyógyul, Sümegre zarándokol s ott ad hálát a Szent Szűznek. Kérése hamarosan beteljesült, s ő megtartotta ígéretét.
Egy görbői asszony, aki négy éve már hasonló betegségben szenvedett s ráadásul beszélni sem tudott, annak ellenére, hogy nem volt katolikus, megígérte, hogyha a búcsúszentlászlói kegytemplomban a Szűzanya meghallgatja kérését és meggyógyul, a katolikus hitre tér. A mondott helyen meg is gyógyult, de hozzátartozói nem engedték meg, hogy katolikussá legyen. Erre visszaesett betegségébe. Akkor eljött Sümegre. Itt újra visszanyerte egészségét, mire férjével együtt katolikussá lett.
Sümegen, az évszázadok során, a Boldogságos Szűz elsősorban mint a Betegek Gyógyítója mutatta meg közbenjáró hatalmát. A kegytemplom saját könyörgésében (Ó Sümegi Fájdalmas szép Szűz Mária...) is ez áll: „Orvosa voltál mindenkor a különféle betegségekben sínylődőknek, akik élő hittel és erős bizalommal könyörögtek hozzád."
Az első csodás gyógyulásokat követő években (1699-1703) tovább folytatódtak a csodás imameghallgatások, és ez a folyamat azóta is tart.
A templom kórusa alatt látható nagyméretű faliképeken Kontuly Béla négy csodás eseménynek állított emléket: a két baloldali képen Török Mihály és társainak szabadulása az egervári börtönből (1718), illetve Korádi Mátyás megmenekülése a víharos Dunából, (1724), míg a jobboldali freskókon a második világháború idején történt két csodás esetnek, Pető Imre honvéd gyógyulása (1945) és Az óvóhelyről történt menekülés (1944) ábrázolását és leírását láthatjuk.
E négy eseten kívül Kocsis Ödön házfőnök említett könyvében még huszonegy 18. századi, hét 19. századi és tíz 20. századi történetet sorol fel. De a legutóbbi években is történtek rendkívüli események, mint pl. 1992-ben; amikor egy vak asszony hirtelen meggyógyult a templom szentélyében.
A csodás események nagy hatással. voltak nemcsak a katolikusokra, de a protestánsokra is: Már az 1699-ben történt első gyógyulás láttán Berghoffer Mária két protestáns szolgája katolikus hitre tért át. Kiss Fábián atya feljegyzéseiből tudjuk, hogy útban hazafelé, a bécsi asszony, amikor Pápára ért, csodás gyógyulásának híre megelőzte, Az emberek mutogattak utána: „Ez az a nagybeteg asszony,. aki Sümegen meggyógyult." Egy református férfi azonban megjegyezte: "Mondjanak nekem akármit, én nem megyek Sümegre egy faszobrot imádni." Alig mondta ki a gúnyos szavakat valami láthatatlan erő a földről fölemelte, aztán a magasból úgy zuhant vissza a földre, hogy sokáig feküdt betegen. Akik az eset tanúi voltak, ebben Isten büntetését látták.
Kiss Fábián atya tanúsága szerint a protestánsok közül nagyon sokan tértek át abban az időben a katolikus hitre a csodás események hatására. Voltak olyanok is, akik nem hittek Szűz Mária gyógyító erejében, de ha Sümegre jöttek, nem tudtak ellenállni a kegyelemnek s szinte mindig megtértek.
Az első évek csodás eseményei után természetes volt, hogy a szobor nem maradhatott sokáig a mellékoltáron, hanem egy díszesebb kivitelű főoltárra kellett hogy kerüljön. Emellett a rendház és a templom is szűknek bizonyult. Acsády Ádám veszprémi püspök ezért 1733-ban Witwer Márton Atanáz kármelita építésszel komoly átalakításokat és bővítéseket végeztetett a rendházon és a templomon. Ekkor épült a torony, az orgonakarzat, és a rendház épülete is újabb emelettel bővült.
A páratlanul szép főoltár - mint láttuk - ezt követően, 1743-ban készült el, s az év december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, fényes ünnepségek keretében adták át rendeltetésének. (Az ünnepet a Ferenc-rend ekkor már másfél százada megünnepelte.) Előbb a kegyszobrot körmenetben vitték végig a városon. Ezen részt vett Acsády püspökön kívül Litz Ágoston tihanyi bencés apát, rangos papok, szerzetesek, előkelőségek és a hívek nagy sokasága. A körmenet után főpapi szentmise következett, majd elhelyezték a szobrot a főoltáron, ahol azóta is tisztelik mindazok, akik a kegytemplomot felkeresik.
A kegyhely történetében kritikus fordulópontot jelentett az 1950-es esztendő, amikor a szerzetesrendek feloszlása miatt a ferenceseknek, hat páternak és öt testvérnek el kellett hagynia a kolostort. A kegytemplom lelkipásztori ellátásáról ezután a plébánia egyházmegyés papjai gondoskodtak. A búcsújárások azért nem szűntek meg. A barátokat egyedül Szabin testvér képviselte továbbra is a kegyhelyen, aki mint sekrestyés nehéz körülmények között mindvégig kitartott, mígnem megérte, hogy 1989. augusztus 1-én, felöltve újra a ferences ruhát, öt rendtársával együtt ismét élhette a szerzetesi közösségi életet. A sümegi „bevonulás" azért is lett olyan nagy ünnep, mert a szétszóratás évei után a sümegi volt az első kolostor, melyet az újraéledt Mariana Provincia birtokba vehetett. Az ünnepi szentmisét a Rómából ide érkezett ferences rendfőnök mondta, s jelen volt dr. Szendi József veszprémi püspök, dr. Kovács Bánk, a Mariana Provincia tartományfőnöke, a város előkelőségei és sok hívő. Szabin testvér még két évig, az első házfőnök, a sokat betegeskedő Bernardin atya három évig élhette szerzetesi életét. Emléküket a rendház tagjai a hívekkel együtt kegyelettel őrzik.
Van azonban valaki, aki mindig itt marad s akinek áldásos tevékenységét nem tudja megakadályozni semmilyen emberi hatalmasság: ez a Boldogságos Szűz, a „Sümegi Szűz Mária", aki „századok óta tündököl itt irgalmasságának csodáival." A mi századunkban éppúgy, mint a régebbiekben.
Hadd elevenítsünk fel két csodálatos eseményt, egyiket a század közepéről, a másikat a közelmúltból.
A kórus alatti egyik freskó beszámol arról, hogy 1944-ben, Budapest ostroma alatt egyik óvóhelyen az ott tartózkodók válságos helyzetbe jutottak. Egy bombatalálat ugyanis betemette az óvóhely kijáratát, méghozzá karácsony estéjén. A csatorna szennyvize is elárasztással fenyegette a bentrekedteket. Az óvóhely parancsnoka régi tisztelője volt a Sümegi Szűzanyának, a kegyképet is elhelyezte az óvóhely falán s mécsest gyújtott előtte. Felszólította a sikertelen falbontásokban már kifáradt és elcsüggedt embereket: „Kérjük a csodatevő Szűzanyát, mentsen meg bennünket." Ima közben fényes kör jelent meg a falon, a kép közelében. „Ott kell bontani!" - kiáltott fel az óvóhelyparancsnok. Rövid bontás után meg is nyelt előttük a szabadulás útja.
A másik eseményt egyik világi ferences testvérünk elbeszélése nyomán közöljük. Ez a történet a főoltár mögött elhelyezett fogadalmi táblákkal van kapcsolatban.
Három, 17 év körüli középiskolás fiú jött kirándulásra Budapestről Sümegre 1987-ben. Közülük az egyik csak mankóval tudott járni, mert béna volt a lába. A kegytemplom melletti Hotel Várban szálltak meg. Nem tudtak arról, hogy itt Mária-kegyhely van. Nézegették Sümeg nevezetességeit, közben betértek a ferences templomba is. Amikor az oltár mögé értek, olvasgatták a hálatáblák felírásait. Többek közt: Köszönöm Szűzanyám, hogy meggyógyítottál! Valakitől megkérdezték, mit jelentenek ezek a táblák. Az illető megmagyarázta, hogy azok, akik meggyógyultak Sümegen, hozták ide a hálatáblákat. Este, amikor a turistaszállóban beszélgettek, megkérdezte a béna fiú társait: Mit gondoltok, mennyit kéne nekem imádkozni, hogy meggyógyuljak? Azok azt mondták: Biztos, hogy sokat. Hozzá is láttak mindjárt imádkozni mind a hárman. A két egészséges is, hogy segítse beteg barátját... Imádkoztak jó sokáig, de akkor este nem történt semmi.
Másnap indultak haza vonattal. Amikor a Déli pályaudvaron a két egészséges fiú leszállt és segíteni akart a mankós fiúnak, nagy csodálkozással látták, hogy társuk mankó nélkül igyekszik leszállni. „A mankóidat miért nem hozod?" - kérdezték. Azt mondta: „Tudok járni! Nem fáj már a lábam!" Elmondta, hogy amikor a vonat megállt és ő fölkelt az ülésről, úgy érezte, mintha áram szaladt volna végig a lábán. Érezte, hogy elbírja a lába, tud járni.
Nemsokára elment kezelőorvosához, s az orvos nem tudott mit mondani. Megbeszélte a dolgot más orvosokkal is, majd a zárójelentésre azt írta: Meggyógyult önszuggesztió által. (Akkoriban egy orvos nem írhatta le> hogy csoda történt... Ma sem írnak ilyet hasonló esetben az orvosok.) Ő azonban tudta, hogy a Szűzanya gyógyította meg.
*
Végezetül, az elmondottakkal kapcsolatban adjunk helyet két magyarázatnak. Az egyik a „Sümegi Szűz Mária" kifejezés használata.
Sokszor, sokfelé hallunk és olvasunk a „Fatimai", a „Lourdesi" stb., így a „Sümegi" Szűz Máriáról. Ne értsük félre! Nincs több Szűzanya. Csak egy van. A helyi megjelölés csupán azt akarja kifejezni, hogy ahhoz a Szűzanyához fordulunk, aki Fatimában, Lourdesben vagy Sümegen különös módon mutatja meg jóságának és hatalmának jeleit. Nem kell tehát e kifejezések ellen hadakozni.
A másik egy teológiai magyarázat, mely a csodákkal és Mária csodatevő hatalmával kapcsolatos.
Az Úr Jézus maga sok csodát művelt, ugyanakkor apostolainak és követőinek is megígérte, általuk is tesz csodákat. Amikor missziós útra küldi apostolait, azt mondja nekik: „Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!" (Mt 10, 8)
Szent Pál a Szentlélek adományai, karizmái közt említi a gyógyítás és csodatevés adományát (1 Kor 12). Ezekkel az adományokkal a Szentlélek különösen is elhalmozta a Boldogságos Szűzet, akiről a II. Vatikáni Zsinat azt tanítja: „A Szeplőtelen Szűzet... az Úr felmagasztalta, a mindenség királynéjává tette, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához, a bűn és a halál legyőzőjéhez" (LG 58).
A sümegi kegytemplom imája „Csodatevő Szűzanyának", a lorettói litánia „Nagyhatalmú Szűznek", mondja Máriát. Mindezekből kitűnik, hogy Mária csodatevő hatalma Istentől van. A zsoltár szavait is: „Isten övezett fel engem erővel" (Zsolt 17, 33) Máriára alkalmazza a liturgia. Ilyen értelemben beszélünk tehát a Boldogságos Szűz csodatevő hatalmáról.
Ének:
1. Isten hozzád anyánk, már tőled elbúcsúzunk.
Zokogó ajakkal hozzád fölkiáltunk.
Kedves édesanyánk, hallgasd meg népedet,
Anyai áldással bocsáss el bennünket.
2.Jaj, mily nagy örömmel szemléltük képedet,
Szűz ölében fekvő kedves szülöttedet,
Szívünknek bánatját most ki nem mondhatjuk,
Sírástól magunkat most meg nem foghatjuk.
3.Tekints ránk, Mária, Sümegnek csillaga,
Légy kedves vezérünk minden utainkban.
Az árvák, özvegyek itt előtted sírnak,
Mint édesanyánktól megvígasztalódnak.
4.Azért, ó, szűzanyánk, néked esedezünk.
Most és halálunkkor, kérünk, légy mellettünk.
Szent palástod alá fogadd híveidet,
Kik buzgón tiszteljük áldott szent képedet.
5.Kedves Édesanyánk!Többet nem mondhatunk,
Majd leszakad szívünk, hogy téged itthagyunk,
Dicsőség, imádás a Szentháromságnak,
Tisztelet adassék szép Szűz Máriának.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 257.old.)
A sümegi ferences kegytemplom és kolostor története és leírása
A Sümegi Ferences Rendház Kiadása, 1995.
A kegytemplom
Bármely irányból közelítjük meg Sümeget, szemünkbe tűnik a várhegy tetején a festői szépségű vár, mely mintegy királyi korona ékeskedik a város felett. S a hegy tövében ott ragyog szürkésfehér színű falával, barokkos toronysisakjával a ferences templom.
A látogató legtöbbször a város központja felől közelíti meg a templomot. A Kisfaludy tér mellett elhaladva, a templom előtti tér baloldalán megpillantjuk a Szentháromság szobrot, mögötte a Bíró Márton püspök (1745-1762) által a 18. század derekán építtetett püspöki palotát.
Az egyhajós, dongaboltozattal fedett templommal egybeépítve látjuk a kétemeletes, négyszögű udvart körülzáró kolostor épületét, mely tekintélyes múlttal rendelkezik. Bejárata fölött látható a püspöki címerrel díszített építési emléktábla, mely az építtető Széchenyi György püspök nevét és az építés évét (1652) őrzi.
A templom bejáratának két oldalán, kis kápolnaszerű fülkékben a tövissel megkoronázott Jézus, illetve a megfeszített Jézus szobrait tekinthetjük meg.
Lépjünk be a templomba, és ismerkedjünk meg értékeivel. Figyelmünk először a szentély szélességét kitöltő főoltárra irányul. Közepén, a szentségház fölötti díszes kazettában a templom legfőbb ékessége, kincse, a kegyszobor látható. A Pieta, vagy ismertebb nevén a Fájdalmas Szűz szobra a hozzáértők szerint a 16. században készült, igazi gótikus remekmű. Alkotója ismeretlen. A művész a Szent Szűzet koronával a fején, kék és piros ruhában ábrázolja. Ölében a keresztről levett Szent Fiát tartja, arcán az anyai bánat mélységes fájdalmának jelei olvashatók le.
Egyes vélemények szerint a szobrot a felvidéki Szakolcáról 1649-ben idetelepített ferencesek hozták magukkal, amit erősíteni látszik az a bevett szokás, mely szerint a szerzetes atyák áttelepüléseik során mindig vittek magukkal valami kedves emléket, mely régi otthonukra emlékeztette őket.
A FŐOLTÁR mostani - felújításra váró - állapotában is Dunántúl egyik legszebb barokk emléke. A félköríves alaprajzot követő, gazdag faragással és aranyozással díszített oltárt Acsády Ádám püspök (1725-1745) megbízásából egy kármelita szerzetes testvér, Richter Ferenc Domonkos készítette 1743-ban.
A münsteri származású szobrász mesterien látta el feladatát. A nagyméretű csavart, illetve korintuszi oszlopok, a csipkeszerű rácsdíszek, az angyalkák által tartott, könnyedén omló drapériák, a kegyszobrot magában foglaló díszes trónus, az oltár alkotójának rendkívüli tehetségét és a mecénás püspök bőkezűségét dicséri.
Az oltár nagyobb méretű szobrai közül Richter alkotása a Péter és Pál, valamint a két egyházatya, Ágoston és Ambrus alakjai, míg a Pieta előtt térdeplő Szent István és Szent László szobrai korabeli, de Richternél gyengébb képességű szobrász művei. A főoltár mögött egy másik, nagyobb méretű Pieta szobrot is találunk, melyet a ferences atyák akkor készíttettek, amikor a kegyszobrot 1743-ban régi helyéről - a templomhajó északi fala előtt álló mellékoltárról a főoltárra helyezték. Névtelen alkotója itt is olyan művészi alkotást hozott létre, mely szépségével és a hozzá fűződő csodás események révén áhítatra hangolja a híveket. Tudott dolog, hogy a hívek szeretik a kegyhelyek szobrait, festményeit kézzel érinteni, s a tisztelet jeléül magukkal hozott adományaikat eléje tenni:itt adódik erre lehetőség.
Az évszázadok folyamán a kegytemplomot több sorscsapás érte, de a Szent Szűz szobrát sem tűz nem fogta, sem villám nem zúzta össze. 1878-ban és 1890-ben villámcsapás rongálta meg a templomot. 1911-ben valaki rossz szándékkal az oltárt felgyújtotta. A tűz nagy károkat okozott: elhamvadt a Sarlós Boldogasszonyt ábrázoló oltárkép, a tabernákulumban megolvadtak a szent edények, Szent István és László szobrai is megégtek, a kegyszobornak azonban, csodás módon, csak az alsó része perzselődött meg. Az oltár leégett részeit Homorai Béla szobrászművész hamarosan helyreállította, a kegyszobrot azonban meghagyták a tűzvész utáni állapotában 1938-ig, amikor a rátapadt koromtól megtisztították, s a régi festést meghagyva, védő zománcréteggel vonták be.
A szembemiséző oltár az 1970-es évekből való, Rácz Gábor alkotása.
A templom FRLFESTMÉNYEI Kontuly Béla festőművész munkái: 1950-56 között a templomhajó, az 1970-es években a szentély freskóit készítette el. Vegyük szemügyre a szentély mennyezetfestményeit.
Középen a Szent Család ábrázolását látjuk. Különlegessége, hogy a művész Máriát kezében hajóval, az Egyház jelképével festette meg. (Szűz Máriát ugyanis VI. Pál pápa óta az Egyház Anyjának is tiszteljük.) A többi kép a hét szentséget ábrázolja, részben szentírási illusztrációkkal, részben a képek keletkezése idején történt eseményekkel. Ilyen pl. VI. Pál pápa találkozása a konstantinápolyi pátriárkával, vagy a pápa ENSZ-ben történt felszólalása. A szentélyboltozat középső ívén Szűz Mária látogatása jelenetét látjuk: ez tulajdonképpen a templom oltárképe.
A hajó mennyezetfestményei Szűz Mária életének egyes részleteit örökítik meg. Középen Mária megdicsőülése, mögötte az Immaculata, a Szeplőtelen Szűz alakja ferences szentekkel, köztük Boldog Duns Scotus Jánossal, aki többi rendtársa élén küzdött a Szeplőtelen Szűz dicsőségéért. Az oldalfalon, a szószék jobboldalán Szent Erzsébet rózsalegendája jelenetét látjuk, a szószéktől balra pedig a kegytemplommal kapcsolatos első csodás gyógyulások képei láthatók. A széken ülő bécsi Berghoffer Mária mellett többek között a tűt nyelt sárvári fiú, a légrádi süketnéma asszony s a vak kuruc katona alakja tűnik fel. Ott látható három ferences páter is, akik közül kettőre, Kardos Odorik és Kocsis Ödön házfőnökökre az idősebb sümegiek ráismernek. Ők a század első felében sokat tettek a kegytemplom felvirágoztatása érdekében.
Különös értéket képvisel a templom Szent Mihály főangyal és a négy evangélista szobrával díszített barokk szószéke, melyet Bíró Márton püspök 1760-ban ajándékozott a templomnak. Erről a szószékről gyakran prédikált egykor a kiváló püspök.
A templom négy mellékoltára közül legszebb a szószék baloldalán látható Szent Kereszt oltár. A Kálvária csoport művészien faragott szobrai: Jézus a kereszten, a kereszt alatt a Fájdalmas Anya és Szent János apostol szintén Bíró püspök adományai. Magát az oltárt Festetich grófnő építtette 1744-ben.
A szószék jobboldalán a Szent Ferenc oltárt Lengyel Lajos állíttatta 1757-ben, oltárképe a porciunkulai látomást ábrázolja.
A jobboldali, Szent Antal és Nepomuki Szent János oltárokat a soproni Viczay grófnő állíttatta, ez utóbbi oltárképét korának kiválósága, Stephan Dorfmeister festette. Mivel az oltáron Szent János apostol és Keresztelő Szent János szobrai is láthatók, ezt az oltárt a Jánosok oltárának is mondják.
A keresztúti fa domborművek és a világosbarna színű Jézus Szíve szobor Búza Barna szobrászművész munkái az 1980-as évekből, míg Szent Antal és Kis Szent Teréz szobrai régebbi eredetűek.
Acsády püspök 1733-ban orgonát adományozott a templomnak, melyet 1913-ban Pethő Lénárd házfőnök kétmanuálos Rieger típusú orgonává építtetett át.
Kardos Odorik házfőnök 1928-ban a hívek adományaiból új harangokat szerzett. Az egykori négy harang közül kettő azonban a második világháború áldozata lett.
A templomtorony 1743-ban épült. 1816-ban egy vihar a kétmázsás toronykeresztet ledobta, mely a tetőzetet és a templomhajó boltozatát bezúzta. Helyreállítása során a tornyot az eredetinél alacsonyabbra építették át, majd 1838-ban új, barokkos bádogsisakkal látták el. 1949-ben a templomot és a rendházat felújították, s részben átalakították: a torony lőréseit befalazták, barokk kori kőkeretes ajtóit kiszedték, a lépcsőházat átépítették, a külső falakat szürkére festették át.
A templomhoz szervesen kapcsolódó kolostor épületében az eredeti formában meghagyott refektórium (a rendház ebédlője) mennyezetét értékes figurális stukkók díszítik. A középső, nagyobb méretű stukkók Jézus megkeresztelését és a Szent Szűz látogatását, a kisebbek a Szentlelket (galamb) és a ferences címert ábrázolják. Az oldalfalak falburkolatai és a szószék a stukkókkal egyidőben, a 18. század végén készültek.
1994-ben a rendház homlokzatát ismét felújították, minek során új, fehér színű vakolattal látták el.
A templom alatt két kripta húzódik, ezek lejárati ajtóit az 1970 körül végzett padlózatfelújítás során tűntették el. Dr. Hőgyész László 1980-ban kiadott Sümeg évszázadai című kötetében azt írja, hogy a kisebbik kripta a templom hajója alatt, a nagyobbik a szentély alatt húzódik meg. Ide temették a rendház elhúnyt tagjait. A rendház hagyománya tud arról, hogy ide lovagokat is temettek, s hogy itt található egy ismeretlen ferences testvérnek épségben megmaradt teste. A kisebbik kriptában eltemetettek közül két veszprémi püspökről tudunk: Ide temették az 1658-ban elhúnyt Hoffman Pált és az 1683- ban elhalálozott Sennyei Istvánt.
A rendház egykor gazdag képgyűjteménye 1945 után részben elkallódott; részben elpusztult. A máig megmaradt olajfestmények közül a rendház folyosóin látható a „Szent Antal a csodák csodája" feliratú, 1682-ben festett olajkép, melyen a szent képe alatt az ókori világ hét csodája látható (pl. a rhodoszi Kolosszus, az egyiptomi piramisok, Pheidiász Zeusz szobra stb.). 1708-ból való az Eszterházi család fogadalmi képe. Figyelemre méltó alkotások még: az alapító Széchenyi György püspök két olajképe, ferences szentek képei ovális keretben, valamint egyéb fogadalmi képek.
A KEGYHELY VÁZLATOS TÖRTÉNETE
A sümegi kegyhely történetében három tényező jászott meghatározó szerepet: a török, a veszprémi püspök és a ferencesek.
A törökök 1552-ben elfoglalták Veszprémet. Lerombolták a székesegyházat és a püspöki palotát. Ennek következtében a veszprémi püspökök kénytelenek voltak Sümeget székhelyül választani, ahol a vár védelmet biztosított számukra (a várat sohasem foglalta el a török), s közeli birtokaikat is innen előnyösen tudták kezelni.
Gróf Széchenyi György püspök (1648-1658) 1649-ben Szakolcáról és szülővárosából, Szécsényból ferences szerzeteseket hívott Sümegre, s számukra kolostort és templomot építtetett. A ferencesek a szalvatoriánus tartományhoz tartoztak. A kolostor 1452-ben, a templom pedig 1654-ben lett kész, s a püspök ugyanazon évben szentelte fel Sarlós Boldogasszony és Szent Ferenc tiszteletére.
A ferencesekre az a feladatvárt, hogy Sümegen és környékén erősítsék a katolikus vallást és ellássák a lelkipásztori teendőket. A katolikus vallás abban az időben a hitújítás, a török megszállás és a nagy paphiány miatt a veszprémi egyházmegyében különösen is meggyengült. A ferences atyák működési területe kiterjedt egész Veszprém megyére, Zala és Vas megye nagy részére. 1760-ig a sümegi plébániát is vezették. Áldásos szerepük meghatározó szerepet játszott a katolikus vallás újjáéledésében, úgyhogy a lakosság, amely letelepülésük idején túlnyomó többségében valamelyik protestáns valláshoz tartozott, a 18. század végére többségében ismét katolikussá lett.
1689-ben változás történt a szerzetesek életében. Az egész országban ekkor rendezték a rendtartományok határait, minek következtében Sümegen a szalvatoriánus ferenceseket a mariánusok (a Szűz Máriáról elnevezett tartomány tagjai) váltották fel.
Mióta kegyhely a sümegi ferences templom?
Ezt pontosan meg tudjuk határozni: 1699 óta. Ekkor történt ugyanis egy csodás gyógyulás, a bécsi nemes asszonynak, Berghoffer Mária Zsófiának gyógyulása. (Azóta minden évben február 6-án megünnepli a kegytemplom ezt az első csodát.)
Az esemény leírása megtalálható a templom főoltára mögött, s Padányi Bíró Márton püspök korából való. Így kezdődik:
„Tetszett a Fölséges Mindenható Úristennek Sümeg városát és abban a franciskánusok templomát az 1699-dik esztendőben böjtelő havának hatodik napján Szent Hellyé tenni és választani és ugyanazon templomban az ő szent Anyjának képét csudatételekkel megdicsőíteni."
És ez így igaz. Maga a Szent Szűz választotta ki és tette szent hellyé, kegyhellyé a ferencesek templomát.
Gyógyulása után az asszony felkereste a várban tartózkodó Széchenyi Pál püspököt és vele is közölte a történteket. A sümegi rendház feljegyzései szerint még abban az évben hét csodás gyógyulás történt a templomban a Szűzanya közbenjárására. Ezeket maga a püspök vizsgáltatta ki, s még annak az évnek júl. 2-án (Sarlós Boldogasszony napján) hivatalos aláírásával és pecsétjével ellátva hitelesítette a leírt gyógyulásokat. Ezek híre csakhamar bejárta a Dunántúlt, majd az ország többi részét, sőt eljutott a határokon túlra is.
Az 1699 utáni évek csodás eseményeit Kiss Fábián atya, az akkori sümegi házfőnök gyűjtötte össze és „Betegek Gyógyítója" címen 1703-ban Nagyszombatban egy könyvecske formájában ki is nyomtatta. A könyvben, melynek példányai sajnálatos módon mára elvesztek, 57 csodás esemény története szerepel. Ezek közül Kocsis Ödön házfőnök 1940-ben kiadott Sümegí Szűz Mária története és csodái című könyvében többet közöl.
Az első csodás események történetét örökítette meg Kontuly Béla festőművész is a templomhajó északi falán látható falképén. A kép alsó részén széken ülve látjuk Berghoffer Máriát, a bécsi asszonyt inasával, aki a katolikus vallásra tért. Tőle jobbra a légrádi süketnéma asszony található, aki elzarándokolt Sümegre és könnyek között kérte gyógyulását. Nem itt, hanem otthonában következett be a gyógyulás: hazatérve visszanyerte beszélő képességét. Mellette a csecsemőjét tartó anyát látjuk, aki veszélyes szülése idején folyamodott Szűz Máriához, s ígérte neki, hogy szerencsés szülése esetén mezítláb zarándokol el Sümegre hálát adni. Fogadalmát be is váltotta. A kép jobboldalán a sárvári asszony alakját látjuk, aki épp varrogatott, miközben mellette játszadozó kisfiát rövid időre magára hagyta. A gyermek közben lenyelt egy varrótűt s az megakadt a torkán. A visszatérő anya ijedten látta gyermeke kínlódását s nem tudta, mitévő legyen. Valaki azt tanácsolta neki, hogy imádkozzon a sümegi Szűz Máriához. Ő ezt meg is tette, s gyermeke megmenekült, a tűnek nyoma veszett. - Ott látjuk a vak kuruc katonát, aki háborúban szerzett vaksága miatt már két éve vakoskodott. Sümegre jött, itt 15 napon át állhatatosan könyörgött gyógyulásáért a Segítő Szűz Máriához, s könyörgése meghallgatásra talált. - Ott találjuk azt a Gájer Mátyást is, akinek keze-lába összezsugorodott, minek következtében megbénult. A Sümegi Szűzanyához fordult, s ígérte, ha meggyógyul, Sümegre zarándokol s ott ad hálát a Szent Szűznek. Kérése hamarosan beteljesült, s ő megtartotta ígéretét.
Egy görbői asszony, aki négy éve már hasonló betegségben szenvedett s ráadásul beszélni sem tudott, annak ellenére, hogy nem volt katolikus, megígérte, hogyha a búcsúszentlászlói kegytemplomban a Szűzanya meghallgatja kérését és meggyógyul, a katolikus hitre tér. A mondott helyen meg is gyógyult, de hozzátartozói nem engedték meg, hogy katolikussá legyen. Erre visszaesett betegségébe. Akkor eljött Sümegre. Itt újra visszanyerte egészségét, mire férjével együtt katolikussá lett.
Sümegen, az évszázadok során, a Boldogságos Szűz elsősorban mint a Betegek Gyógyítója mutatta meg közbenjáró hatalmát. A kegytemplom saját könyörgésében (Ó Sümegi Fájdalmas szép Szűz Mária...) is ez áll: „Orvosa voltál mindenkor a különféle betegségekben sínylődőknek, akik élő hittel és erős bizalommal könyörögtek hozzád."
Az első csodás gyógyulásokat követő években (1699-1703) tovább folytatódtak a csodás imameghallgatások, és ez a folyamat azóta is tart.
A templom kórusa alatt látható nagyméretű faliképeken Kontuly Béla négy csodás eseménynek állított emléket: a két baloldali képen Török Mihály és társainak szabadulása az egervári börtönből (1718), illetve Korádi Mátyás megmenekülése a víharos Dunából, (1724), míg a jobboldali freskókon a második világháború idején történt két csodás esetnek, Pető Imre honvéd gyógyulása (1945) és Az óvóhelyről történt menekülés (1944) ábrázolását és leírását láthatjuk.
E négy eseten kívül Kocsis Ödön házfőnök említett könyvében még huszonegy 18. századi, hét 19. századi és tíz 20. századi történetet sorol fel. De a legutóbbi években is történtek rendkívüli események, mint pl. 1992-ben; amikor egy vak asszony hirtelen meggyógyult a templom szentélyében.
A csodás események nagy hatással. voltak nemcsak a katolikusokra, de a protestánsokra is: Már az 1699-ben történt első gyógyulás láttán Berghoffer Mária két protestáns szolgája katolikus hitre tért át. Kiss Fábián atya feljegyzéseiből tudjuk, hogy útban hazafelé, a bécsi asszony, amikor Pápára ért, csodás gyógyulásának híre megelőzte, Az emberek mutogattak utána: „Ez az a nagybeteg asszony,. aki Sümegen meggyógyult." Egy református férfi azonban megjegyezte: "Mondjanak nekem akármit, én nem megyek Sümegre egy faszobrot imádni." Alig mondta ki a gúnyos szavakat valami láthatatlan erő a földről fölemelte, aztán a magasból úgy zuhant vissza a földre, hogy sokáig feküdt betegen. Akik az eset tanúi voltak, ebben Isten büntetését látták.
Kiss Fábián atya tanúsága szerint a protestánsok közül nagyon sokan tértek át abban az időben a katolikus hitre a csodás események hatására. Voltak olyanok is, akik nem hittek Szűz Mária gyógyító erejében, de ha Sümegre jöttek, nem tudtak ellenállni a kegyelemnek s szinte mindig megtértek.
Az első évek csodás eseményei után természetes volt, hogy a szobor nem maradhatott sokáig a mellékoltáron, hanem egy díszesebb kivitelű főoltárra kellett hogy kerüljön. Emellett a rendház és a templom is szűknek bizonyult. Acsády Ádám veszprémi püspök ezért 1733-ban Witwer Márton Atanáz kármelita építésszel komoly átalakításokat és bővítéseket végeztetett a rendházon és a templomon. Ekkor épült a torony, az orgonakarzat, és a rendház épülete is újabb emelettel bővült.
A páratlanul szép főoltár - mint láttuk - ezt követően, 1743-ban készült el, s az év december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, fényes ünnepségek keretében adták át rendeltetésének. (Az ünnepet a Ferenc-rend ekkor már másfél százada megünnepelte.) Előbb a kegyszobrot körmenetben vitték végig a városon. Ezen részt vett Acsády püspökön kívül Litz Ágoston tihanyi bencés apát, rangos papok, szerzetesek, előkelőségek és a hívek nagy sokasága. A körmenet után főpapi szentmise következett, majd elhelyezték a szobrot a főoltáron, ahol azóta is tisztelik mindazok, akik a kegytemplomot felkeresik.
A kegyhely történetében kritikus fordulópontot jelentett az 1950-es esztendő, amikor a szerzetesrendek feloszlása miatt a ferenceseknek, hat páternak és öt testvérnek el kellett hagynia a kolostort. A kegytemplom lelkipásztori ellátásáról ezután a plébánia egyházmegyés papjai gondoskodtak. A búcsújárások azért nem szűntek meg. A barátokat egyedül Szabin testvér képviselte továbbra is a kegyhelyen, aki mint sekrestyés nehéz körülmények között mindvégig kitartott, mígnem megérte, hogy 1989. augusztus 1-én, felöltve újra a ferences ruhát, öt rendtársával együtt ismét élhette a szerzetesi közösségi életet. A sümegi „bevonulás" azért is lett olyan nagy ünnep, mert a szétszóratás évei után a sümegi volt az első kolostor, melyet az újraéledt Mariana Provincia birtokba vehetett. Az ünnepi szentmisét a Rómából ide érkezett ferences rendfőnök mondta, s jelen volt dr. Szendi József veszprémi püspök, dr. Kovács Bánk, a Mariana Provincia tartományfőnöke, a város előkelőségei és sok hívő. Szabin testvér még két évig, az első házfőnök, a sokat betegeskedő Bernardin atya három évig élhette szerzetesi életét. Emléküket a rendház tagjai a hívekkel együtt kegyelettel őrzik.
Van azonban valaki, aki mindig itt marad s akinek áldásos tevékenységét nem tudja megakadályozni semmilyen emberi hatalmasság: ez a Boldogságos Szűz, a „Sümegi Szűz Mária", aki „századok óta tündököl itt irgalmasságának csodáival." A mi századunkban éppúgy, mint a régebbiekben.
Hadd elevenítsünk fel két csodálatos eseményt, egyiket a század közepéről, a másikat a közelmúltból.
A kórus alatti egyik freskó beszámol arról, hogy 1944-ben, Budapest ostroma alatt egyik óvóhelyen az ott tartózkodók válságos helyzetbe jutottak. Egy bombatalálat ugyanis betemette az óvóhely kijáratát, méghozzá karácsony estéjén. A csatorna szennyvize is elárasztással fenyegette a bentrekedteket. Az óvóhely parancsnoka régi tisztelője volt a Sümegi Szűzanyának, a kegyképet is elhelyezte az óvóhely falán s mécsest gyújtott előtte. Felszólította a sikertelen falbontásokban már kifáradt és elcsüggedt embereket: „Kérjük a csodatevő Szűzanyát, mentsen meg bennünket." Ima közben fényes kör jelent meg a falon, a kép közelében. „Ott kell bontani!" - kiáltott fel az óvóhelyparancsnok. Rövid bontás után meg is nyelt előttük a szabadulás útja.
A másik eseményt egyik világi ferences testvérünk elbeszélése nyomán közöljük. Ez a történet a főoltár mögött elhelyezett fogadalmi táblákkal van kapcsolatban.
Három, 17 év körüli középiskolás fiú jött kirándulásra Budapestről Sümegre 1987-ben. Közülük az egyik csak mankóval tudott járni, mert béna volt a lába. A kegytemplom melletti Hotel Várban szálltak meg. Nem tudtak arról, hogy itt Mária-kegyhely van. Nézegették Sümeg nevezetességeit, közben betértek a ferences templomba is. Amikor az oltár mögé értek, olvasgatták a hálatáblák felírásait. Többek közt: Köszönöm Szűzanyám, hogy meggyógyítottál! Valakitől megkérdezték, mit jelentenek ezek a táblák. Az illető megmagyarázta, hogy azok, akik meggyógyultak Sümegen, hozták ide a hálatáblákat. Este, amikor a turistaszállóban beszélgettek, megkérdezte a béna fiú társait: Mit gondoltok, mennyit kéne nekem imádkozni, hogy meggyógyuljak? Azok azt mondták: Biztos, hogy sokat. Hozzá is láttak mindjárt imádkozni mind a hárman. A két egészséges is, hogy segítse beteg barátját... Imádkoztak jó sokáig, de akkor este nem történt semmi.
Másnap indultak haza vonattal. Amikor a Déli pályaudvaron a két egészséges fiú leszállt és segíteni akart a mankós fiúnak, nagy csodálkozással látták, hogy társuk mankó nélkül igyekszik leszállni. „A mankóidat miért nem hozod?" - kérdezték. Azt mondta: „Tudok járni! Nem fáj már a lábam!" Elmondta, hogy amikor a vonat megállt és ő fölkelt az ülésről, úgy érezte, mintha áram szaladt volna végig a lábán. Érezte, hogy elbírja a lába, tud járni.
Nemsokára elment kezelőorvosához, s az orvos nem tudott mit mondani. Megbeszélte a dolgot más orvosokkal is, majd a zárójelentésre azt írta: Meggyógyult önszuggesztió által. (Akkoriban egy orvos nem írhatta le> hogy csoda történt... Ma sem írnak ilyet hasonló esetben az orvosok.) Ő azonban tudta, hogy a Szűzanya gyógyította meg.
*
Végezetül, az elmondottakkal kapcsolatban adjunk helyet két magyarázatnak. Az egyik a „Sümegi Szűz Mária" kifejezés használata.
Sokszor, sokfelé hallunk és olvasunk a „Fatimai", a „Lourdesi" stb., így a „Sümegi" Szűz Máriáról. Ne értsük félre! Nincs több Szűzanya. Csak egy van. A helyi megjelölés csupán azt akarja kifejezni, hogy ahhoz a Szűzanyához fordulunk, aki Fatimában, Lourdesben vagy Sümegen különös módon mutatja meg jóságának és hatalmának jeleit. Nem kell tehát e kifejezések ellen hadakozni.
A másik egy teológiai magyarázat, mely a csodákkal és Mária csodatevő hatalmával kapcsolatos.
Az Úr Jézus maga sok csodát művelt, ugyanakkor apostolainak és követőinek is megígérte, általuk is tesz csodákat. Amikor missziós útra küldi apostolait, azt mondja nekik: „Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!" (Mt 10, 8)
Szent Pál a Szentlélek adományai, karizmái közt említi a gyógyítás és csodatevés adományát (1 Kor 12). Ezekkel az adományokkal a Szentlélek különösen is elhalmozta a Boldogságos Szűzet, akiről a II. Vatikáni Zsinat azt tanítja: „A Szeplőtelen Szűzet... az Úr felmagasztalta, a mindenség királynéjává tette, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához, a bűn és a halál legyőzőjéhez" (LG 58).
A sümegi kegytemplom imája „Csodatevő Szűzanyának", a lorettói litánia „Nagyhatalmú Szűznek", mondja Máriát. Mindezekből kitűnik, hogy Mária csodatevő hatalma Istentől van. A zsoltár szavait is: „Isten övezett fel engem erővel" (Zsolt 17, 33) Máriára alkalmazza a liturgia. Ilyen értelemben beszélünk tehát a Boldogságos Szűz csodatevő hatalmáról.
Ének:
1. Isten hozzád anyánk, már tőled elbúcsúzunk.
Zokogó ajakkal hozzád fölkiáltunk.
Kedves édesanyánk, hallgasd meg népedet,
Anyai áldással bocsáss el bennünket.
2.Jaj, mily nagy örömmel szemléltük képedet,
Szűz ölében fekvő kedves szülöttedet,
Szívünknek bánatját most ki nem mondhatjuk,
Sírástól magunkat most meg nem foghatjuk.
3.Tekints ránk, Mária, Sümegnek csillaga,
Légy kedves vezérünk minden utainkban.
Az árvák, özvegyek itt előtted sírnak,
Mint édesanyánktól megvígasztalódnak.
4.Azért, ó, szűzanyánk, néked esedezünk.
Most és halálunkkor, kérünk, légy mellettünk.
Szent palástod alá fogadd híveidet,
Kik buzgón tiszteljük áldott szent képedet.
5.Kedves Édesanyánk!Többet nem mondhatunk,
Majd leszakad szívünk, hogy téged itthagyunk,
Dicsőség, imádás a Szentháromságnak,
Tisztelet adassék szép Szűz Máriának.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 257.old.)
Siklós-Máriagyűd Dráva menti népek közös Mária-kegyhelye
Máriagyűd kisközség Baranya megyében, a Pécsi egyházmegyében, Siklós városa közelében.
Az egyik legnagyobb és legrégibb búcsújáró hely a Kárpát-medencében, az egész történelmi Magyarországon. Fontos távolsági útvonalak mellett fekszik. Fontossága, de hányatott sorsa is ezzel függ össze.
A Gyűd név a régi magyar Győ szóból származik, amely egy török-kazár méltóságnévre utal vissza. A község első említése a XIII. századból származik, s több más szomszéd községgel együtt híres bortermelő falu volt a pécsi káptalan birtokában.
A magát szívósan tartó hagyomány szerintr II. Géza királyunk építtetett itt egy templomot 1148-ban Szűz Méria tiszteletére, mert annak szobrához és a közelében lévő forráshoz már akkor is sokan zarándokoltak. Itt vonultak keresztül a VII. Lajos király által vezetett keresztes csapatok is. A XV-XVI. században sok főúr és püspök is ellátogatott ide, közöttük Janus Pannonius pécsi püspök is (1460-1472).
A török megszállás idején a templomot mecsetté alakították át. Időközben azonban a régi kegyszobor eltűnt, s 1698-ban P. Králycsevics Tamás ferences atya a szlavóniai Kaproncáról hozott egy új szobrot. Ezt 1704-ben a kuruc csapatok elől előbb Siklós várába, majd a Dráván túlra, Eszékre menekítették. A Rákóczi-szabadságharc után a gyűdiek szerettékm volna visszakapni kegyszobrukat, ám a Rómáig eljutó pereskedésben alulmaradtak. A Mária-sztobor máig ott látható az eszéki ferences templomban. Pótlására gróf Nesselrode Vilmos Ferenc pécsi püspök (1703-1732) ismeretlen művésszel készíttette a mai kegyszobrot. Ezt már a XVIII. századtól kezdve öltöztetik, s ekkor készült el a kegyszobor ezüst, vésett díszítésű és palástszerű borítása (1784), amely a szobor megjelenését jellegzetessé teszi.
A kegyhely fénykora a XVIII. század. A csodás gyógyulásokat 1687-től kezdve jegyzik. Az 1737-es balkáni háborúból behurcolt pestisben betegedett meg Batthyány Károly gróf is. Édesanyja fogadalmat tett, hogy a templom építéséhez hozzájárul, ha fia meggyógyul. A csodás gyógyulás pár nap múlva bekövetkezett. Ez is erősítette és terjesztette a kegyhely hírét messzi vidéken. A szentély falán máig márvány hálatáblák sokasága jelzi Mária közbenjáró segítségét.
A Batthyány család fogadalmát beváltva a XVIII. század közepén újjáépíttette a templomot és a kolostort. A nagyszámú zarándok fogadására 1835-ben gyóntatóudvar épült.
E jelentős múlt ellenére Máriagyűdöt kegyhellyé csak Scitovszky János pécsi püspök nyilvánította 1846-ban.
Az első világháború után három évig tartott a szerb megszállás, amelynek végeztével 1921. szeptember 8-án Zichy Gyula pécsi püspök hálaadó körmenetet vezetett Gyűdre, s felajánlotta a kegyszobron ma is látható ezüst szívet. XII. Pius pápa a kegytemplomot basilica minor rangra emelte.
A hagyomány szerint a reformátusok is tisztelték itt Máriát, ennek a maradványa lenne az áldozócsütörtöki leányvásár. Máriagyűdnek, mint egyik legnagyobb búcsújáró helyünknek tavasztól őszig minden Mária-ünnep búcsú-napja.
Figyelemre méltók a templom barokk oltárai és a templom környékén található keresztek, szobrok, kereszút. Egykor híres szentkútja, amelynek vizét a siklósi fazekasok által készített szentkúti korsókban hordták haza, ma már feledésbe merült. Egykor idejárt Baranya, Somogy és a Dráva mente népe mellett Bácska magyar és német lakossága is, amelyet most országhatár vág el a kegyhelytől.
Az egyik legnagyobb és legrégibb búcsújáró hely a Kárpát-medencében, az egész történelmi Magyarországon. Fontos távolsági útvonalak mellett fekszik. Fontossága, de hányatott sorsa is ezzel függ össze.
A Gyűd név a régi magyar Győ szóból származik, amely egy török-kazár méltóságnévre utal vissza. A község első említése a XIII. századból származik, s több más szomszéd községgel együtt híres bortermelő falu volt a pécsi káptalan birtokában.
A magát szívósan tartó hagyomány szerintr II. Géza királyunk építtetett itt egy templomot 1148-ban Szűz Méria tiszteletére, mert annak szobrához és a közelében lévő forráshoz már akkor is sokan zarándokoltak. Itt vonultak keresztül a VII. Lajos király által vezetett keresztes csapatok is. A XV-XVI. században sok főúr és püspök is ellátogatott ide, közöttük Janus Pannonius pécsi püspök is (1460-1472).
A török megszállás idején a templomot mecsetté alakították át. Időközben azonban a régi kegyszobor eltűnt, s 1698-ban P. Králycsevics Tamás ferences atya a szlavóniai Kaproncáról hozott egy új szobrot. Ezt 1704-ben a kuruc csapatok elől előbb Siklós várába, majd a Dráván túlra, Eszékre menekítették. A Rákóczi-szabadságharc után a gyűdiek szerettékm volna visszakapni kegyszobrukat, ám a Rómáig eljutó pereskedésben alulmaradtak. A Mária-sztobor máig ott látható az eszéki ferences templomban. Pótlására gróf Nesselrode Vilmos Ferenc pécsi püspök (1703-1732) ismeretlen művésszel készíttette a mai kegyszobrot. Ezt már a XVIII. századtól kezdve öltöztetik, s ekkor készült el a kegyszobor ezüst, vésett díszítésű és palástszerű borítása (1784), amely a szobor megjelenését jellegzetessé teszi.
A kegyhely fénykora a XVIII. század. A csodás gyógyulásokat 1687-től kezdve jegyzik. Az 1737-es balkáni háborúból behurcolt pestisben betegedett meg Batthyány Károly gróf is. Édesanyja fogadalmat tett, hogy a templom építéséhez hozzájárul, ha fia meggyógyul. A csodás gyógyulás pár nap múlva bekövetkezett. Ez is erősítette és terjesztette a kegyhely hírét messzi vidéken. A szentély falán máig márvány hálatáblák sokasága jelzi Mária közbenjáró segítségét.
A Batthyány család fogadalmát beváltva a XVIII. század közepén újjáépíttette a templomot és a kolostort. A nagyszámú zarándok fogadására 1835-ben gyóntatóudvar épült.
E jelentős múlt ellenére Máriagyűdöt kegyhellyé csak Scitovszky János pécsi püspök nyilvánította 1846-ban.
Az első világháború után három évig tartott a szerb megszállás, amelynek végeztével 1921. szeptember 8-án Zichy Gyula pécsi püspök hálaadó körmenetet vezetett Gyűdre, s felajánlotta a kegyszobron ma is látható ezüst szívet. XII. Pius pápa a kegytemplomot basilica minor rangra emelte.
A hagyomány szerint a reformátusok is tisztelték itt Máriát, ennek a maradványa lenne az áldozócsütörtöki leányvásár. Máriagyűdnek, mint egyik legnagyobb búcsújáró helyünknek tavasztól őszig minden Mária-ünnep búcsú-napja.
Figyelemre méltók a templom barokk oltárai és a templom környékén található keresztek, szobrok, kereszút. Egykor híres szentkútja, amelynek vizét a siklósi fazekasok által készített szentkúti korsókban hordták haza, ma már feledésbe merült. Egykor idejárt Baranya, Somogy és a Dráva mente népe mellett Bácska magyar és német lakossága is, amelyet most országhatár vág el a kegyhelytől.
Rönök Szent Imre búcsújáróhelye
Rönök híressége - ma különösképpen - a majdnem a határvonalon álló templom, amely megújított formájában látható. Mitől vált híressé, sőt világhírűvé? Főképp attól, hogy kiérdemelte a "Magyarország leggyalázottabb temploma" címet. Voltak ugyan nagyobb káreseményeket szenvedett templomaink, köztük pl. a szombathelyi székesegyház, amelyet bombatámadás ért, de nem tudunk arról, hogy a rönökinél jobban eggyel is elbántak volna.
A fentiek megértéséhez tudni kell, hogy itt, a templom mellett húzták meg a trianoni határt, így került e templom az ország szélére. Ennélfogva oda évtizedeken keresztül senkit nem engedtek fel, ámde a határvadászok kedvükre garázdálkodhattak: teljes mértékben kifosztották, ajtajait, ablakait szétverték, szögleteit illemhelynek, tornyát magaslesnek használták. Eddig legutolsó helybenlakó lelkészét elüldözték: a szerencsétlen 1951. dec. 9-én este nagy kockázatot vállalva, átmenekült Ausztriába az aláaknázott szögesdróton keresztül. Másnap már elkezdődött a retorzió: lezárták a templomot és környékét és oda 39 éven keresztül /!/ senkit sem engedtek fel. Körözött bűnösnek minősült az, aki a templomlátogatásának még csak a gondolatával is foglalkozni merészelt. Sőt a 70-es években már a templom végleges eltakarítását is elrendelték, szerencsére erre nem akadt vállalkozó. Osztrák oldalról egyértelműen látszott a kép: a lerombolt és meggyalázott templom fémjelezte a magyar vallásszabadságot is. Az osztrák hívek évtizedeken át dédelgették azt a gondolatot, hogy véget vetnek ennek a szörnyű állapotnak és felépítik, felújítják a templomot. A sokszori próbálkozást végre 1989 őszén követhették a tettek. Derék püspökük, Dr. Stefan László eisenstadti megyéspüspök, bölcs előrelátással, egyik fő-fő mozgatója volt a gondolatnak és menten tárgyalásokat kezdett Dr. Konkoly István szombathelyi megyéspüspökkel, majd kiadták a jelszót: Retten wir Sankt emereich's Kirche! azaz, mentsük meg a Szent Imre templomot! Nagy lendülettel, még nagyobb összefogással megindult a gyűjtés, miközben a mi híveink is lelkesedtek. 1989 őszén elkészült a templom statikai megerősítése és az új tetőszerkezet, majd 1990 folyamán belülről a boltozatok felújítása, utána meg a külső vakolat helyreállítása. 1991. aug. 19-én II. János Pál pápa a szombathelyi repülőtéren tartott miséje végén áldotta meg a templom új keresztjét, melyet 1991. szeptember 14-én helyeztek fel ünnepélyesen a 42 méteres magasságba. Akkor már nagyon bíztunk abban, hogy nemsokára lesz templomunk! Szakadatlanul folyt a szervezett munka és az 1992-es dolgos év szeptemberében újraszentelhettük a templomot! Hatalmas tömeg, becslések szerint vagy hatezer fő, sok-sok pap és két megyéspüspök jelenlétében folyt le a templom újraszentelése 1992. szeptember 20-án vasárnap. Ettől kezdve minden vasárnapon délelőtt 10.15-kor van ott nagymise, amelyen mindig vannak osztrák oldalról is résztvevők. Magyar részről nincsen ekkora buzgóság, és hát oda feljutni sokaknak azért is nehéz, mert semmi járművük nincsen, a távolság pedig a községtől is 3-5 km. A felvezető út nagyon gyenge, aminek jó állaga a templom létének létkérdése lenne.
A templom előtti térségben jelenleg kilenc nyelven olvasható annak egyedülálló, szomorú sorsa, amely megdöbbenti az odalátogatókat:
A RÖNÖKI SZENT IMRE TEMPLOM: A NÉPEK - NEMZETEK ÖSSZETARTOZÁSÁNAK SZENT JELKÉPE!
I. 1902 - 1904 A Magyar királyi Vallásalap fölépíttette
II. 1951- 1989 századunk szégyene: az ateista kommunizmus szétrombolta
III. 1990 - 1992 A HIT és a nemzetközi összefogás újjáépítette.
Ezúton is kérjük és buzdítjuk az olvasót, hogy személyesen is győződjék meg a templom hányattatott eddigi sorsáról, annak megújításáról és hívjon el másokat is, hogy minél többen láthassák: mik az ateizmus gyümölcsei és hogy mit tehet a tevékeny HIT napjainkban is.
-Rilli László-
Forrás: http://www.c3.hu/~szia/ghirek/gh7jl2.txt
Évente kétszer van búcsú: Pünkösdhétfőn és Szent Imre ünnepe utáni vasárnapon.
Szent Imre ének
Szüzességnek liliomfa,
Szeretet piros rózsája,
Kegyesség violája.
Üdvözlégy dicső Szent Imre,
Tekints reánk is e földre,
E kis magyar nemzetre.
Az isteni szeretetben
Add, kövessük ez életben,
Hogy jussunk az örömben.
Nyerj nékünk is tisztaságot,
Hogy utáljunk minden mocskot,
Fertelmes undokságot.
Mert ugyanis akik tiszták,
Isten színét azok látják,
(Krisztus szava) és bírják.
Már te látod Isten színét,
Esedezz, hogy mi is innét
Kikelvén, lássuk színét, Ámen.
Lelki Paradicsom (1700)
Égi chorusok, azúrnak
sergei, kik fönt vonulnak,
zöngjön éneke a' húrnak,
trónusánál a' nagy Úrnak.
Ő, az édesség patakja,
Őt a' szépség lelke lakja,
boldogságot ád azoknak,
kikbe nincs a' rossz salakja.
Tőle bírt aképp kiválni
a' hitvalló szent Királyfi,
álnokság ellen kiállni,
bárha üldözné akárki.
Katolikus Hertzeg, vészbe
agg királynak ifjú része,
Krisztusnak csudás vitéze,
földre mennyet ő idéze.
Megvetette a' világot,
béklyót a' testére vágott.
Ördögök nyakára hágott,
szablya sem fogá, sem átok.
Mert legyőzött hármas ellent
s a' gonosznak monda ellent,
most, hogy a' világból elmet,
két palástot is visel fent.
Ékes, szent s királyi mezbe,
udvarló néptől övezve,
él a' mennyei körökbe
a' Báránnyal mindörökre
Glória hát az Atyának
s az ő Egyszülött Fiának
s akit éppoly dics illet meg,
glória a' Szent-Léleknek. Amen.
(Kosztolányi Dezső fordítása)
Szent Imre alakja a néphagyományban
2. Egyéb folklórhagyományok
Magyar Zoltán: A liliomos herceg. SzentImre a magyar kultúrtörténetben. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000. 128-132.old.
Utaltunk már rá, hogy Szent Imre hagyományköre a mainál valaha sokkal gazdagabb és színesebb lehetett. Ezt jelzi már Imre legendája is, amikor azt olvashatjuk benne, hogy több, a szent életű herceggel kapcsolatos csodát azért nem ír le a szentéletrajz szerzője, mert azok „megírásuk nélkül" is mindenki számára ismeretesek. S tekintve hogy e sorok a tizenkettedik század elején születtek, a még élő emlékezet közvetett ismeretére is gondolhatunk. A Krónika Imréről szóló egyetlen realisztikus epizódja egy mélyen vallásos ifjú portréját villantja fel, amiben főként az az érdekes, hogy még halála után fél évszázaddal is így emlékeztek róla az általa felkeresett egyházas helyeken. 322 Madzsar Imre ugyancsak úgy véli, hogy Imre legendájának túlnyomó része a különböző városokhoz fűződő helyi hagyományok felhasználásával keletkezett.323 Mások arra is rámutattak, hogy a legendába foglalt ájtatoskodást valószínűleg esztergomi, látogatását pedig pannonhalmi szájhagyomány őrizte meg. 324 És sejthetően élt a tizenegyedik század második felében másutt is hasonló, róla szóló helyi hagyomány (Veszprémben, Óbudán, Pécsváradon akár). Állítólagos vadászszenvedélyének folklórvetülete a Szent Kereszt-monostor keletkezését elbeszélő lengyel legenda. A lengye1 325 és horvát 326 egyházi-történeti hagyományokban állítólagos házasságának fikciója révén is jelen volt. A házasságában is szűzies életet élő „magyar királyfi" alakja, mint azt említettük, a szóhagyományra támaszkodó Florence de Rome című francia verses regénybe ugyancsak bekerült, majd onnan az abból származó francia, spanyol és angol történetek közé is. 327
A honi hagyományok sorába tartozik az a tizenhatodik század eleji vélekedés, miszerint a székesfehérvári Szent Imre-egyház helyén állt Imre szülőháza.328 A kultuszával kapcsolatos határnevek egy részét már az ed- digiekben áttekintettük. Tudjuk, hogy Somogyvárott a Kupavárhegy oldalában forrást neveztek el róla. Székelyudvarhelyt a hajdani Szentimre falu felé vezető középkori eredetű utat még a múlt században is Szent Imre utcának nevezték.329 Soltszentimrén és környékén valaha kiterjedt hagyományköre lehetett - a népi emlékezetre támaszkodó néhány adatközlés legalábbis erre vall. Hóman Bálint egy helyütt arról ír - sajnos, forrását nem közölve -, hogy Imre a Solt melletti Szentimre-pusztán felütött szállásán é1t.330 Más helyütt azt olvashatjuk, hogy a „pusztaszentimrei templomról itt az a hagyomány van elterjedve, hogy azt Imre királyfi építette és itt élt a kolostorban".331 Recens gyűjtések ugyancsak arról számolnak be, hogy Soltszentimre falu onnan kapta a nevét, hogy Imre herceg birtoka volt, a közeli Soltvadkert pedig arról, hogy ott volt a vadaskertje(!). Az Esztergom környéki hagyományok szerint a mogyorósbányai kápolna helyén verte fel egy vadászat alkalmával a sátrát.332 Jászberényben a Szent Imre-domb a néphagyomány szerint úgy keletkezett, hogy István király fia ott vívta első csatáját: sokan elestek, és a tetemekre hordott földből alakult ki a domb.333
Fejér megyei hagyományok szerint István király gyakran elzarándokolt fiával a bodajki kegytemplomba:
„A régebbiek mindig azt mondták, hogy István király és Imre herceg együtt jártak Bodajkra. Itt már ők, az ő korukban imádkoztak, és ezért is ilyen híres ez a bodajki búcsújáró hely. Volt olyan, aki azt mondta, hogy Székesfehérvárról csónakkal jöttek, mert itt víz volt valamikor. Ezt a régi öregektől hallottam, hogy itt víz volt. Hallottam olyant is, hogy gyalog jöttek."334
Udvarhelyszéken, a székelykakasdi Imre család ma is úgy tartja, hogy ősük Szent István király fiától kapta az Imre nevet.335 Egy vallásos elemekkel átszőtt bukovinai székely hiedelemmondában pedig arról esik szó, hogy a templomi Szent Imre-szobrot megszentségtelenítő férfit harmadnapra elérte Isten büntetése.336 Említettük, hogy Imre a barokk templomi képeken gyakran magyar viseletben, csizmásan látható - az aradi, veszprémi, érsekújvári és szegedi csizmadiák ezért választották őt védőszentjüknek, céhpatrónusuknak.337 Talán fiatal kora és a középkori honi ikonográfia jegyében nemritkán kezében tartott kard miatt egyes észak-magyarországi váraink védőszentjeként is szerepelt.338 Védőszentként ábrázolták - Imre és László társaságában - Pelsőc, Bártfa és Őriszentpéter templomainak külső falán. Rudolf császár és Mátyás főherceg egy 1598. évi levélváltásából pedig azt tudhatjuk meg, hogy Várad török ostroma alkalmával a védők a falakról azt kiáltották le: ne fáradjanak hasztalan, mert szent királyaik (a váradi királyszobrok) úgyis megvédik őket.339
Az Imre szentségéről, szűzi életéről szóló hagyomány az egyházi tanításnak, a templomi prédikációknak és vallásos kiadványoknak köszönhetően széles körben, mondhatni általánosan ismert. Ennek ellenére - bizonyára jellege miatt - a folklorizáció alig érintette. Néprajzi szempontból legendájának folklórpárhuzamai és azok gyökerei, valamint az azokban szereplő motívumok nemzetközi analógiái lehetnek érdekesek. De azokra valamivel később kerítünk sort. Hogy azonban még ezek a szikár szövegközlések is mennyi szépséget, finom bájt tartalmazhatnak, arra álljon itt példaként egy gyimesi asszony jellemzése:
„Imre herceg - én nagyon csodálkozom - az tiszta életet fogadott. Hát meg vót ő es nősülve. S a felése es tiszta életet fogadott, s ő es, úgyhogy az olyan megtartóztatás vót, hogy annál nagyobb a föld tetején semmi se lehetett vóna. Mikor valaki kettő egymást szereti, s tiszta életet él. Aztán ugy oktatta a fiát Szent István király, hogy ő lesz a trónörökös, mert nem gondolta, hogy meghal." 340
Némiképp furcsa, hogy - mint láttuk - a Szent Imre-búcsújárás job- bára csak a történeti adatok tükrében vizsgálható. Ami a Kárpát-medence vallásos hagyományaiban és búcsújáró szokásaiban manapság kötődik Szent Imre alakjához, zömmel kimerül egy, esetleg néhány településre kiterjedő templombúcsúban. A múlt század második felében még létező és egész kistájra kiterjedő búcsújáró hely lehetett Háromszéken a Futásfalva fölött emelkedő Szent Imre-kápolna-bérc, ahol egy régi kápolna állt,341 valamint az a Komló közelében jelzett Szent Imre-kápolna, illetve Szent Imre-kereszt, melyek kapcsán a népi emlékezet hajdani népes búcsúkat és csodás gyógyulásokat tart számon.342
Manapság a Székelyföldön Csíkszentimre novemberi búcsúja vonz nagyobb számban búcsús híveket (Álcsík községeiből),343 valamint a nyelvhatár túlsó szélein fekvő felsőrönöki Szent Imre-búcsújáró hely, melynek korábbi tradíciói a vasfüggöny lebontása óta látszanak újjászerveződni. E kultuszhely érdekessége, hogy a trianoni döntés a falut és templomát elválasztotta egymástól: a templom - ha csak pár méterrel is - a határ innenső oldalán maradt, míg Felsőrönök Ausztriához került. Ez a tény természetesen az ide irányuló zarándoklatokat már 1948 előtt is számottevően mérsékelte. Igaz, a két világháború között búcsúnapokon: pün- kösd másnapján és a Szent Imre névünnepét követő vasárnapon még több ezren keresték fel nem csupán a magyar oldalról, hanem Ausztriából is. A templom népszerűségét azon mondai hagyomány is táplálta, hogy Imre herceg szeretett e tájon vadászni, és ezért épült itt a templom.344 Az ide irányuló zarándoklatok - talán még fontosabb - motivációi között szerepelt az is, hogy híre járt, hogy az ide zarándokló búcsúsok körében több csodás gyógyulás is bekövetkezett. A hagyomány szerint elsősorban a mozgásszervi sérültek gyógyultak meg itt - ezért volt szokás a viasztestrészek áldozása345 Befejezésül álljon itt egy, e búcsújáró hellyel kapcsolatos anekdota (rátótiáda), mely egyben a nyugati végek Szent Imre-kultuszához is adalék:
„A rönöki német ajkúakat pumliencek-nek hívják a környéken. Ennek okát egy szájhagyomány útján terjedő történet magyarázza meg. A Szent Imre-templom olyan híres búcsújáró hely volt, hogy egyszer a császár is bejelentette az érkezését. A helybeliek elhatározták, hogy ebből az alkalomból megtöltik és elsütik a nagyszombati körmenethez használt mozsarakat. A nagy várakozás közben a figyelő erős porfelhőt észlelt az őrhelyéről, mire a mozsarakat sorban elsütötték. Később aztán kiderült, hogy nem a császár és kísérete jött, hanem egy tehéncsorda. Csakhamar azonban megjött a császár is. Ekkor a községi elöljáró elkiáltotta magát: Pumm, hienc kimmt da Kajzer! [Bumm, most jön a császár!]"346
322 Bohók János, 1986. 75.
323 Madzsar Imre, 1931. 40-41.
324 Karácsonyi János, 1887. 153.; Dobos Ilona, 1974. 122.
325 Dömötör Tekla, 1958. 317-318.; Tóth Sarolta, 1962. 60-61.
326 Hóman Bálint, 1938. 232.
327 Karl Lajos, 1908. 131., 206.
328 Györffy György úgy véli, hogy a patrocíniumból alakulhatott ki e hagyomány (1977. 374.).
329 Orbán Balázs, 1868. I. 44., 55.
330 Hóman Bálint 1938. 231., 234.
331 Pest Pilis-Solt-Kiskun vármegye I., 1910. 31.
332 Kövecses Varga Etelka, 1995. 653.
333 Szolnok megye földrajzi nevei I., 1986. 102. A Győr megyei Pázmándon egy határ- résznek szintén Szent Imre dombja a neve (Fehér Ipoly, 1874. 385.)
334 Lukács László, 1989. 47. (Bodajk-Takács Mária, sz: 1931). Lásd még: EA 3257/1 (Mór - Franz Kloch gyűjtése). Szent Istvánnal kapcsolatos az a motívumkeveredés is, amely egy göcseji regösénekben fedezhető fel: „Megjöttek Szent Imre szolgái, nagy hideg havas ormából, elfagyott kinek füle, kinek farka, szentek adományából akarjuk meggyó- gyítani" (EA 2699/22.; Böde - Szentmihályi Imre gyűjtése, 1951).
335 EA 26147/10. (Székelykakasd - Asztalos Enikő gyűjtése, 1994).
336 Bosnyák Sándor, 1984. 184. (Józseffalva).
337 Bálint Sándor, 1977. II. 448.; Lakatos Ottó 1881. II. 170.
338 Kalmár János, 1959. 24.; Gyuricza Anna, 1992. 19.
339 L.Horváth Mihály, 1861. 95-96.
340 Gyimesvölgy, Antalok pataka - Molnár Berta Busulán, 67 éves (1996).
341 Orbán Balázs, 1869. III. 93.
342 Baranya megye földrajzi nevei I., 1982. 279.
343 Székely László, 1996. 232.
344 Vakarcs Kálmán, 1939. 186.; Bálint Sándor, 1977. II. 448-449. A régi román stílusú templom helyén 1904-ben új egyházat emeltek. A búcsújáró helyet az 1930-as Szent Imre-év alkalmával Bethlen István volt miniszterelnök és Mailáth Károly erdélyi püspök is felkereste.
345 Vas megye földrajzi nevei, 1982. 361. E búcsús szokásról lásd bővebben: Bálint Sándor-Barna .Gábor, 1994. 231-237.
346 Vas megye földrajzi nevei, 1982. 360.
A fentiek megértéséhez tudni kell, hogy itt, a templom mellett húzták meg a trianoni határt, így került e templom az ország szélére. Ennélfogva oda évtizedeken keresztül senkit nem engedtek fel, ámde a határvadászok kedvükre garázdálkodhattak: teljes mértékben kifosztották, ajtajait, ablakait szétverték, szögleteit illemhelynek, tornyát magaslesnek használták. Eddig legutolsó helybenlakó lelkészét elüldözték: a szerencsétlen 1951. dec. 9-én este nagy kockázatot vállalva, átmenekült Ausztriába az aláaknázott szögesdróton keresztül. Másnap már elkezdődött a retorzió: lezárták a templomot és környékét és oda 39 éven keresztül /!/ senkit sem engedtek fel. Körözött bűnösnek minősült az, aki a templomlátogatásának még csak a gondolatával is foglalkozni merészelt. Sőt a 70-es években már a templom végleges eltakarítását is elrendelték, szerencsére erre nem akadt vállalkozó. Osztrák oldalról egyértelműen látszott a kép: a lerombolt és meggyalázott templom fémjelezte a magyar vallásszabadságot is. Az osztrák hívek évtizedeken át dédelgették azt a gondolatot, hogy véget vetnek ennek a szörnyű állapotnak és felépítik, felújítják a templomot. A sokszori próbálkozást végre 1989 őszén követhették a tettek. Derék püspökük, Dr. Stefan László eisenstadti megyéspüspök, bölcs előrelátással, egyik fő-fő mozgatója volt a gondolatnak és menten tárgyalásokat kezdett Dr. Konkoly István szombathelyi megyéspüspökkel, majd kiadták a jelszót: Retten wir Sankt emereich's Kirche! azaz, mentsük meg a Szent Imre templomot! Nagy lendülettel, még nagyobb összefogással megindult a gyűjtés, miközben a mi híveink is lelkesedtek. 1989 őszén elkészült a templom statikai megerősítése és az új tetőszerkezet, majd 1990 folyamán belülről a boltozatok felújítása, utána meg a külső vakolat helyreállítása. 1991. aug. 19-én II. János Pál pápa a szombathelyi repülőtéren tartott miséje végén áldotta meg a templom új keresztjét, melyet 1991. szeptember 14-én helyeztek fel ünnepélyesen a 42 méteres magasságba. Akkor már nagyon bíztunk abban, hogy nemsokára lesz templomunk! Szakadatlanul folyt a szervezett munka és az 1992-es dolgos év szeptemberében újraszentelhettük a templomot! Hatalmas tömeg, becslések szerint vagy hatezer fő, sok-sok pap és két megyéspüspök jelenlétében folyt le a templom újraszentelése 1992. szeptember 20-án vasárnap. Ettől kezdve minden vasárnapon délelőtt 10.15-kor van ott nagymise, amelyen mindig vannak osztrák oldalról is résztvevők. Magyar részről nincsen ekkora buzgóság, és hát oda feljutni sokaknak azért is nehéz, mert semmi járművük nincsen, a távolság pedig a községtől is 3-5 km. A felvezető út nagyon gyenge, aminek jó állaga a templom létének létkérdése lenne.
A templom előtti térségben jelenleg kilenc nyelven olvasható annak egyedülálló, szomorú sorsa, amely megdöbbenti az odalátogatókat:
A RÖNÖKI SZENT IMRE TEMPLOM: A NÉPEK - NEMZETEK ÖSSZETARTOZÁSÁNAK SZENT JELKÉPE!
I. 1902 - 1904 A Magyar királyi Vallásalap fölépíttette
II. 1951- 1989 századunk szégyene: az ateista kommunizmus szétrombolta
III. 1990 - 1992 A HIT és a nemzetközi összefogás újjáépítette.
Ezúton is kérjük és buzdítjuk az olvasót, hogy személyesen is győződjék meg a templom hányattatott eddigi sorsáról, annak megújításáról és hívjon el másokat is, hogy minél többen láthassák: mik az ateizmus gyümölcsei és hogy mit tehet a tevékeny HIT napjainkban is.
-Rilli László-
Forrás: http://www.c3.hu/~szia/ghirek/gh7jl2.txt
Évente kétszer van búcsú: Pünkösdhétfőn és Szent Imre ünnepe utáni vasárnapon.
Szent Imre ének
Szüzességnek liliomfa,
Szeretet piros rózsája,
Kegyesség violája.
Üdvözlégy dicső Szent Imre,
Tekints reánk is e földre,
E kis magyar nemzetre.
Az isteni szeretetben
Add, kövessük ez életben,
Hogy jussunk az örömben.
Nyerj nékünk is tisztaságot,
Hogy utáljunk minden mocskot,
Fertelmes undokságot.
Mert ugyanis akik tiszták,
Isten színét azok látják,
(Krisztus szava) és bírják.
Már te látod Isten színét,
Esedezz, hogy mi is innét
Kikelvén, lássuk színét, Ámen.
Lelki Paradicsom (1700)
Égi chorusok, azúrnak
sergei, kik fönt vonulnak,
zöngjön éneke a' húrnak,
trónusánál a' nagy Úrnak.
Ő, az édesség patakja,
Őt a' szépség lelke lakja,
boldogságot ád azoknak,
kikbe nincs a' rossz salakja.
Tőle bírt aképp kiválni
a' hitvalló szent Királyfi,
álnokság ellen kiállni,
bárha üldözné akárki.
Katolikus Hertzeg, vészbe
agg királynak ifjú része,
Krisztusnak csudás vitéze,
földre mennyet ő idéze.
Megvetette a' világot,
béklyót a' testére vágott.
Ördögök nyakára hágott,
szablya sem fogá, sem átok.
Mert legyőzött hármas ellent
s a' gonosznak monda ellent,
most, hogy a' világból elmet,
két palástot is visel fent.
Ékes, szent s királyi mezbe,
udvarló néptől övezve,
él a' mennyei körökbe
a' Báránnyal mindörökre
Glória hát az Atyának
s az ő Egyszülött Fiának
s akit éppoly dics illet meg,
glória a' Szent-Léleknek. Amen.
(Kosztolányi Dezső fordítása)
Szent Imre alakja a néphagyományban
2. Egyéb folklórhagyományok
Magyar Zoltán: A liliomos herceg. SzentImre a magyar kultúrtörténetben. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000. 128-132.old.
Utaltunk már rá, hogy Szent Imre hagyományköre a mainál valaha sokkal gazdagabb és színesebb lehetett. Ezt jelzi már Imre legendája is, amikor azt olvashatjuk benne, hogy több, a szent életű herceggel kapcsolatos csodát azért nem ír le a szentéletrajz szerzője, mert azok „megírásuk nélkül" is mindenki számára ismeretesek. S tekintve hogy e sorok a tizenkettedik század elején születtek, a még élő emlékezet közvetett ismeretére is gondolhatunk. A Krónika Imréről szóló egyetlen realisztikus epizódja egy mélyen vallásos ifjú portréját villantja fel, amiben főként az az érdekes, hogy még halála után fél évszázaddal is így emlékeztek róla az általa felkeresett egyházas helyeken. 322 Madzsar Imre ugyancsak úgy véli, hogy Imre legendájának túlnyomó része a különböző városokhoz fűződő helyi hagyományok felhasználásával keletkezett.323 Mások arra is rámutattak, hogy a legendába foglalt ájtatoskodást valószínűleg esztergomi, látogatását pedig pannonhalmi szájhagyomány őrizte meg. 324 És sejthetően élt a tizenegyedik század második felében másutt is hasonló, róla szóló helyi hagyomány (Veszprémben, Óbudán, Pécsváradon akár). Állítólagos vadászszenvedélyének folklórvetülete a Szent Kereszt-monostor keletkezését elbeszélő lengyel legenda. A lengye1 325 és horvát 326 egyházi-történeti hagyományokban állítólagos házasságának fikciója révén is jelen volt. A házasságában is szűzies életet élő „magyar királyfi" alakja, mint azt említettük, a szóhagyományra támaszkodó Florence de Rome című francia verses regénybe ugyancsak bekerült, majd onnan az abból származó francia, spanyol és angol történetek közé is. 327
A honi hagyományok sorába tartozik az a tizenhatodik század eleji vélekedés, miszerint a székesfehérvári Szent Imre-egyház helyén állt Imre szülőháza.328 A kultuszával kapcsolatos határnevek egy részét már az ed- digiekben áttekintettük. Tudjuk, hogy Somogyvárott a Kupavárhegy oldalában forrást neveztek el róla. Székelyudvarhelyt a hajdani Szentimre falu felé vezető középkori eredetű utat még a múlt században is Szent Imre utcának nevezték.329 Soltszentimrén és környékén valaha kiterjedt hagyományköre lehetett - a népi emlékezetre támaszkodó néhány adatközlés legalábbis erre vall. Hóman Bálint egy helyütt arról ír - sajnos, forrását nem közölve -, hogy Imre a Solt melletti Szentimre-pusztán felütött szállásán é1t.330 Más helyütt azt olvashatjuk, hogy a „pusztaszentimrei templomról itt az a hagyomány van elterjedve, hogy azt Imre királyfi építette és itt élt a kolostorban".331 Recens gyűjtések ugyancsak arról számolnak be, hogy Soltszentimre falu onnan kapta a nevét, hogy Imre herceg birtoka volt, a közeli Soltvadkert pedig arról, hogy ott volt a vadaskertje(!). Az Esztergom környéki hagyományok szerint a mogyorósbányai kápolna helyén verte fel egy vadászat alkalmával a sátrát.332 Jászberényben a Szent Imre-domb a néphagyomány szerint úgy keletkezett, hogy István király fia ott vívta első csatáját: sokan elestek, és a tetemekre hordott földből alakult ki a domb.333
Fejér megyei hagyományok szerint István király gyakran elzarándokolt fiával a bodajki kegytemplomba:
„A régebbiek mindig azt mondták, hogy István király és Imre herceg együtt jártak Bodajkra. Itt már ők, az ő korukban imádkoztak, és ezért is ilyen híres ez a bodajki búcsújáró hely. Volt olyan, aki azt mondta, hogy Székesfehérvárról csónakkal jöttek, mert itt víz volt valamikor. Ezt a régi öregektől hallottam, hogy itt víz volt. Hallottam olyant is, hogy gyalog jöttek."334
Udvarhelyszéken, a székelykakasdi Imre család ma is úgy tartja, hogy ősük Szent István király fiától kapta az Imre nevet.335 Egy vallásos elemekkel átszőtt bukovinai székely hiedelemmondában pedig arról esik szó, hogy a templomi Szent Imre-szobrot megszentségtelenítő férfit harmadnapra elérte Isten büntetése.336 Említettük, hogy Imre a barokk templomi képeken gyakran magyar viseletben, csizmásan látható - az aradi, veszprémi, érsekújvári és szegedi csizmadiák ezért választották őt védőszentjüknek, céhpatrónusuknak.337 Talán fiatal kora és a középkori honi ikonográfia jegyében nemritkán kezében tartott kard miatt egyes észak-magyarországi váraink védőszentjeként is szerepelt.338 Védőszentként ábrázolták - Imre és László társaságában - Pelsőc, Bártfa és Őriszentpéter templomainak külső falán. Rudolf császár és Mátyás főherceg egy 1598. évi levélváltásából pedig azt tudhatjuk meg, hogy Várad török ostroma alkalmával a védők a falakról azt kiáltották le: ne fáradjanak hasztalan, mert szent királyaik (a váradi királyszobrok) úgyis megvédik őket.339
Az Imre szentségéről, szűzi életéről szóló hagyomány az egyházi tanításnak, a templomi prédikációknak és vallásos kiadványoknak köszönhetően széles körben, mondhatni általánosan ismert. Ennek ellenére - bizonyára jellege miatt - a folklorizáció alig érintette. Néprajzi szempontból legendájának folklórpárhuzamai és azok gyökerei, valamint az azokban szereplő motívumok nemzetközi analógiái lehetnek érdekesek. De azokra valamivel később kerítünk sort. Hogy azonban még ezek a szikár szövegközlések is mennyi szépséget, finom bájt tartalmazhatnak, arra álljon itt példaként egy gyimesi asszony jellemzése:
„Imre herceg - én nagyon csodálkozom - az tiszta életet fogadott. Hát meg vót ő es nősülve. S a felése es tiszta életet fogadott, s ő es, úgyhogy az olyan megtartóztatás vót, hogy annál nagyobb a föld tetején semmi se lehetett vóna. Mikor valaki kettő egymást szereti, s tiszta életet él. Aztán ugy oktatta a fiát Szent István király, hogy ő lesz a trónörökös, mert nem gondolta, hogy meghal." 340
Némiképp furcsa, hogy - mint láttuk - a Szent Imre-búcsújárás job- bára csak a történeti adatok tükrében vizsgálható. Ami a Kárpát-medence vallásos hagyományaiban és búcsújáró szokásaiban manapság kötődik Szent Imre alakjához, zömmel kimerül egy, esetleg néhány településre kiterjedő templombúcsúban. A múlt század második felében még létező és egész kistájra kiterjedő búcsújáró hely lehetett Háromszéken a Futásfalva fölött emelkedő Szent Imre-kápolna-bérc, ahol egy régi kápolna állt,341 valamint az a Komló közelében jelzett Szent Imre-kápolna, illetve Szent Imre-kereszt, melyek kapcsán a népi emlékezet hajdani népes búcsúkat és csodás gyógyulásokat tart számon.342
Manapság a Székelyföldön Csíkszentimre novemberi búcsúja vonz nagyobb számban búcsús híveket (Álcsík községeiből),343 valamint a nyelvhatár túlsó szélein fekvő felsőrönöki Szent Imre-búcsújáró hely, melynek korábbi tradíciói a vasfüggöny lebontása óta látszanak újjászerveződni. E kultuszhely érdekessége, hogy a trianoni döntés a falut és templomát elválasztotta egymástól: a templom - ha csak pár méterrel is - a határ innenső oldalán maradt, míg Felsőrönök Ausztriához került. Ez a tény természetesen az ide irányuló zarándoklatokat már 1948 előtt is számottevően mérsékelte. Igaz, a két világháború között búcsúnapokon: pün- kösd másnapján és a Szent Imre névünnepét követő vasárnapon még több ezren keresték fel nem csupán a magyar oldalról, hanem Ausztriából is. A templom népszerűségét azon mondai hagyomány is táplálta, hogy Imre herceg szeretett e tájon vadászni, és ezért épült itt a templom.344 Az ide irányuló zarándoklatok - talán még fontosabb - motivációi között szerepelt az is, hogy híre járt, hogy az ide zarándokló búcsúsok körében több csodás gyógyulás is bekövetkezett. A hagyomány szerint elsősorban a mozgásszervi sérültek gyógyultak meg itt - ezért volt szokás a viasztestrészek áldozása345 Befejezésül álljon itt egy, e búcsújáró hellyel kapcsolatos anekdota (rátótiáda), mely egyben a nyugati végek Szent Imre-kultuszához is adalék:
„A rönöki német ajkúakat pumliencek-nek hívják a környéken. Ennek okát egy szájhagyomány útján terjedő történet magyarázza meg. A Szent Imre-templom olyan híres búcsújáró hely volt, hogy egyszer a császár is bejelentette az érkezését. A helybeliek elhatározták, hogy ebből az alkalomból megtöltik és elsütik a nagyszombati körmenethez használt mozsarakat. A nagy várakozás közben a figyelő erős porfelhőt észlelt az őrhelyéről, mire a mozsarakat sorban elsütötték. Később aztán kiderült, hogy nem a császár és kísérete jött, hanem egy tehéncsorda. Csakhamar azonban megjött a császár is. Ekkor a községi elöljáró elkiáltotta magát: Pumm, hienc kimmt da Kajzer! [Bumm, most jön a császár!]"346
322 Bohók János, 1986. 75.
323 Madzsar Imre, 1931. 40-41.
324 Karácsonyi János, 1887. 153.; Dobos Ilona, 1974. 122.
325 Dömötör Tekla, 1958. 317-318.; Tóth Sarolta, 1962. 60-61.
326 Hóman Bálint, 1938. 232.
327 Karl Lajos, 1908. 131., 206.
328 Györffy György úgy véli, hogy a patrocíniumból alakulhatott ki e hagyomány (1977. 374.).
329 Orbán Balázs, 1868. I. 44., 55.
330 Hóman Bálint 1938. 231., 234.
331 Pest Pilis-Solt-Kiskun vármegye I., 1910. 31.
332 Kövecses Varga Etelka, 1995. 653.
333 Szolnok megye földrajzi nevei I., 1986. 102. A Győr megyei Pázmándon egy határ- résznek szintén Szent Imre dombja a neve (Fehér Ipoly, 1874. 385.)
334 Lukács László, 1989. 47. (Bodajk-Takács Mária, sz: 1931). Lásd még: EA 3257/1 (Mór - Franz Kloch gyűjtése). Szent Istvánnal kapcsolatos az a motívumkeveredés is, amely egy göcseji regösénekben fedezhető fel: „Megjöttek Szent Imre szolgái, nagy hideg havas ormából, elfagyott kinek füle, kinek farka, szentek adományából akarjuk meggyó- gyítani" (EA 2699/22.; Böde - Szentmihályi Imre gyűjtése, 1951).
335 EA 26147/10. (Székelykakasd - Asztalos Enikő gyűjtése, 1994).
336 Bosnyák Sándor, 1984. 184. (Józseffalva).
337 Bálint Sándor, 1977. II. 448.; Lakatos Ottó 1881. II. 170.
338 Kalmár János, 1959. 24.; Gyuricza Anna, 1992. 19.
339 L.Horváth Mihály, 1861. 95-96.
340 Gyimesvölgy, Antalok pataka - Molnár Berta Busulán, 67 éves (1996).
341 Orbán Balázs, 1869. III. 93.
342 Baranya megye földrajzi nevei I., 1982. 279.
343 Székely László, 1996. 232.
344 Vakarcs Kálmán, 1939. 186.; Bálint Sándor, 1977. II. 448-449. A régi román stílusú templom helyén 1904-ben új egyházat emeltek. A búcsújáró helyet az 1930-as Szent Imre-év alkalmával Bethlen István volt miniszterelnök és Mailáth Károly erdélyi püspök is felkereste.
345 Vas megye földrajzi nevei, 1982. 361. E búcsús szokásról lásd bővebben: Bálint Sándor-Barna .Gábor, 1994. 231-237.
346 Vas megye földrajzi nevei, 1982. 360.
Röjtökmuzsaj Szűz Mária kegyhelye
Ének (dallama: Amint mondta, föltámadt...)
1.Nyíljon ki szívetekben az örömvirág,
Zengjétek, hogy hallja meg az egész világ.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
2.Nincsen abban élő hit, nincsen szeretet,
Aki így nem áldaná te szent nevedet.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
3.Aki hittel reménnyel tebenned bízik,
Az soha életében nem csalatkozik.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
4.Vedd szent pártfogásodba, édes Szűzanyánk,
Nemzetünket, hazánkat, kegyes Védanyánk!
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
5.Hallgasd meg kérésünket, ügyvéd Szűzanyánk,
Szenvedő fohászainkat, égi jó Anyánk!
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
6.Tárd ki szűz karjaidat, szép Szűz Máriánk!
Úgy várjad fiaidat, kegyes védanyánk.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
(Forrás: Ipolyvölgy Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 245.old.)
1.Nyíljon ki szívetekben az örömvirág,
Zengjétek, hogy hallja meg az egész világ.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
2.Nincsen abban élő hit, nincsen szeretet,
Aki így nem áldaná te szent nevedet.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
3.Aki hittel reménnyel tebenned bízik,
Az soha életében nem csalatkozik.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
4.Vedd szent pártfogásodba, édes Szűzanyánk,
Nemzetünket, hazánkat, kegyes Védanyánk!
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
5.Hallgasd meg kérésünket, ügyvéd Szűzanyánk,
Szenvedő fohászainkat, égi jó Anyánk!
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
6.Tárd ki szűz karjaidat, szép Szűz Máriánk!
Úgy várjad fiaidat, kegyes védanyánk.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
(Forrás: Ipolyvölgy Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 245.old.)
Rakamaz-Kálvária
Szabolcs megyében az egri főegyházmegye területén található Rakamaz. Ősidők óta fönnáll a rakamazi plébánia, anyakönyvei pedig.már 1729-től hirdetik a vallásos buzgóságot. Szabolcs megye, dadai felfelsőjárás. A rakamazi Kálvária-búcsú egyetlen latin szertartású búcsújáró helye a szabolcsi híveknek. Valamikor a falu szélén volt a Kálvária-daomb, de ma már a település közepén áll egy hordott földhalom. Erre a dombra építettek a 17. században egy kis kápolnát azzal a céllal, hogy az remetehajlék legyen. Később kibővítették. Mostanra takaros kis templom lett belőle. Szeptember 14. utáni vasárnapon van a búcsújárás. Ez az őszi búcsú nagyon népszerű és látogatott. Éjfélig van szentségimádás, utána pedig népi ájtatosságokkal töltik ki az éjszakát. Természetesen a nagytemplom és a templomi hittantetem is a virrasztó zarándokok rendelkezésére áll. A búcsú vasárnapján hétkor és kilenckor görög szertartású szentmisék vannak, a fél tizenegykor kezdődő ünnepélyes szentmise pedig római szertartású. Közúton és vasúton is megközelíthető a kegyhely. Vonattal Nyíregyháza-Görögszállás vagy Szerencs irányából.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 242.old. nyomán)
Rakamazi zarándokok búcsúzó éneke
(dallama: Köszönteni jöttünk, óh, Mária..., vagy: Jertek ide, Máriának drága búcsús...)
1. Elérkezett a búcsúnak legfájdalmasabb perce,
Itt kell hagyni e szent helyet, Jézusunk szent keresztje,
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
2. Megkönnyülte szívünk-lelkünk, így boldogan mehetünk.
Boldogságunk határtalan, mert vétkünket letettük.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
3. Szent keresztnek drága fája, tanítsál meg minket is,
Hogy szívünknek mindet terhét nem a világ veszi le.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
4. E vilátgnak csalfasága nem ronthatja szívünket,
Mert szent kereszted árnyéka beragyogja lelkünket.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
5. Isten veled szent keresztfa, most már útnak indulunk
Visszük haza keresztfádat, családunkba gyámolul.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
6. Röpke, pillanatnyi halál, minden búcsú, s távozás,
Ha majd eljssz miérettünk, ismerősként járjon át.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 242.old.)
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 242.old. nyomán)
Rakamazi zarándokok búcsúzó éneke
(dallama: Köszönteni jöttünk, óh, Mária..., vagy: Jertek ide, Máriának drága búcsús...)
1. Elérkezett a búcsúnak legfájdalmasabb perce,
Itt kell hagyni e szent helyet, Jézusunk szent keresztje,
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
2. Megkönnyülte szívünk-lelkünk, így boldogan mehetünk.
Boldogságunk határtalan, mert vétkünket letettük.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
3. Szent keresztnek drága fája, tanítsál meg minket is,
Hogy szívünknek mindet terhét nem a világ veszi le.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
4. E vilátgnak csalfasága nem ronthatja szívünket,
Mert szent kereszted árnyéka beragyogja lelkünket.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
5. Isten veled szent keresztfa, most már útnak indulunk
Visszük haza keresztfádat, családunkba gyámolul.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
6. Röpke, pillanatnyi halál, minden búcsú, s távozás,
Ha majd eljssz miérettünk, ismerősként járjon át.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 242.old.)
Petőfiszállás A Kiskunság népének búcsújáró helye
A mai Petőfiszállás, egykor Ferencszállás, rövid ideig a XX. században Pálosszentkút Bács-Kiskun megyében és a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegyében fekszik.
Az egykori Ferencszállás a XIII. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt a Kiskunság területén. A templommal rendelkező falu életét a török hódítás törte meg. Lakói a portyázó török-tatár hadaktól nagyobb biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. A falu határa hosszú ideig Kecskemét és más kun, jász települések legelője volt. 1745-ben a jászkunok önmegváltásakor a puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta magához.
A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjszakai órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, amelynek vizében Mária nagy fénnyel tündöklő alakját pillantotta meg. A hír gyorsan elterjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz csodát látni, vizéből pedig az otthonmaradt hozzátartozóknak vinni. A hagyomány ezt a csodát azzal magyarázta, hogy a falu papja a betörő törökök elől az Oltáriszentséget a templom előtti forráskútba rejtette.
Az 1700-as évek végén, mondja egy másik legenda, egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Megmosakodott vizében, s a lába meggyógyult. Mankóit leszúrta a földbe, amelyek kihajtottak és terebélyes fává nőttek. E fákat később a búcsúsok szilánkonként elhordták.
A meginduló búcsújárás hatására a kiskunfélegyházi tanács a helyszínen egy kőkeresztet emeltetett. A zarándoklatokat azonban 1793-ban a váci püspöki hatóság betiltotta. Ennek hatására a város elrendelte a forrás betömését. Egy tanyai ember, akinek a földjén a búcsúsok a friss vetést sokszor letiporták, trágyával tömte el a víz útját. Ám a víz a piszkot kihányta, s még nagyobb erővel tört föl. Ezt égi intésnek tekintették, s ettől kezdve senki sem mert a forráshoz nyúlni. Körülkerítették, védőtetőt emeltek föléje és különösen Pünkösdkor és Kisasszony napkor (szeptember 8.) nagyon sokan látogatták.
A búcsújárás miatt Kiskunfélegyházán 1873-ban kápolnaépítő bizottság alakult. A templom építéséhez a középkori Ferencszállás elpusztult templomának köveit is felhasználták. Egy évtized múlva készen volt a templom és előtte a szent keresztút tizennégy stációja. A szentkút környékét Kiskunfélegyháza város 1888-ban megvásárolta és fásította. A mileenium emlékére megépült a Skapulárés Szűzanya kápolnája, majd a Prágai Kisjézus képoszlopa, s végül a Lourdesi barlang, amely egyúttal szabadtéri oltár is. A stációkat egy fedett folyosón újjáépítették.
A kegyhely sajátos szertartása a búcsús ünnepek gyertyás éjszakai körmenete. A tágas pusztán, ahol a látóhatárt csak néhány fa korlátozza, hatalmas égbolt borul a virrasztó búcsúsokra. A teremtmény-érzéssel eltöltött híveknak megtapasztalt Istenélményük van.
A kegyhely jellegzetessége a búcsúsok adományaiból összegyűlt Mária-múzeum kiállítása. A kegyhely legendáját és történetét Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezőkről című regényében.
Az egykori Ferencszállás a XIII. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt a Kiskunság területén. A templommal rendelkező falu életét a török hódítás törte meg. Lakói a portyázó török-tatár hadaktól nagyobb biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. A falu határa hosszú ideig Kecskemét és más kun, jász települések legelője volt. 1745-ben a jászkunok önmegváltásakor a puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta magához.
A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjszakai órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, amelynek vizében Mária nagy fénnyel tündöklő alakját pillantotta meg. A hír gyorsan elterjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz csodát látni, vizéből pedig az otthonmaradt hozzátartozóknak vinni. A hagyomány ezt a csodát azzal magyarázta, hogy a falu papja a betörő törökök elől az Oltáriszentséget a templom előtti forráskútba rejtette.
Az 1700-as évek végén, mondja egy másik legenda, egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Megmosakodott vizében, s a lába meggyógyult. Mankóit leszúrta a földbe, amelyek kihajtottak és terebélyes fává nőttek. E fákat később a búcsúsok szilánkonként elhordták.
A meginduló búcsújárás hatására a kiskunfélegyházi tanács a helyszínen egy kőkeresztet emeltetett. A zarándoklatokat azonban 1793-ban a váci püspöki hatóság betiltotta. Ennek hatására a város elrendelte a forrás betömését. Egy tanyai ember, akinek a földjén a búcsúsok a friss vetést sokszor letiporták, trágyával tömte el a víz útját. Ám a víz a piszkot kihányta, s még nagyobb erővel tört föl. Ezt égi intésnek tekintették, s ettől kezdve senki sem mert a forráshoz nyúlni. Körülkerítették, védőtetőt emeltek föléje és különösen Pünkösdkor és Kisasszony napkor (szeptember 8.) nagyon sokan látogatták.
A búcsújárás miatt Kiskunfélegyházán 1873-ban kápolnaépítő bizottság alakult. A templom építéséhez a középkori Ferencszállás elpusztult templomának köveit is felhasználták. Egy évtized múlva készen volt a templom és előtte a szent keresztút tizennégy stációja. A szentkút környékét Kiskunfélegyháza város 1888-ban megvásárolta és fásította. A mileenium emlékére megépült a Skapulárés Szűzanya kápolnája, majd a Prágai Kisjézus képoszlopa, s végül a Lourdesi barlang, amely egyúttal szabadtéri oltár is. A stációkat egy fedett folyosón újjáépítették.
A kegyhely sajátos szertartása a búcsús ünnepek gyertyás éjszakai körmenete. A tágas pusztán, ahol a látóhatárt csak néhány fa korlátozza, hatalmas égbolt borul a virrasztó búcsúsokra. A teremtmény-érzéssel eltöltött híveknak megtapasztalt Istenélményük van.
A kegyhely jellegzetessége a búcsúsok adományaiból összegyűlt Mária-múzeum kiállítása. A kegyhely legendáját és történetét Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezőkről című regényében.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)