A mai Magyarország egyik leglátogatottabb kegyhelye Mátraverebély falú határában a Cserhát egyik szép völgyében fekszik, Nógrád megyében és a Váci püspökségben.
A legendás történeti hagyomány szerint1090 körül ezen a tájon harcolt Szent László király a betörő pogány kunokkal. A csata hevében egyszer csak azt veszi észre, hogy elszakadt katonáitól és minden oldalról ellenség veszi körül. A menekülés útja csak egy mély vízmosás felé állt nyitva. Amikor azt átugrotta, megszabadult üldözőitől. Lova patája nyomán azonban forrás fakadt: ez a Szent László ugratása, s a forrásban sokan látni vélik a ló patkójának nyomát.
A szentkúti kegyhelyről a középkorban keveset tudunk. A falu máig álló gótikus templomát Veréb Péter erdélyi alvajda építtette 1370 táján. Ez a templom a XIV. században pápai búcsúkiváltságokat kapott. Lehetséges, hogy a zarándokok már ekkor felkeresték a későbbi Szentkutat is.
A Szentkút tisztelete az 1600-as évek közepétől követhető nyomon. A legenda szerint Mária közbenjárására és útmutatása szerint a verebélyi pásztor néma fia ivott a lópata alakú forrásból. A hírre összesereglő emberek körében újabb csodás gyógyulások történtek. A XVII. század második felében már igazolhatóan gyöngyösi, füleki és szécsényi ferences atyák vezették a verebélyi zarándoklatokat, s remeteként ők lettek a szent hely gondozói. Hegyoldalba vájt remete celláik és kápolnáik a kegyhely látványosságai napjainkban.
Az első kőkápolnát 1708-ban Almásy Jánosné építtette. Ebben már latható volt a kegyszobor, amiről azt tartja a hagyomány, hogy azt a verebélyi pásztor fia faragta hálából. Mások szerint egy korábbi szoborról van szó, s ez lenne az Esterházy Pál által is emlegetett (1696) pásztói Mária-kegyszobor.
A mai templom és ferences kolostor a XVIII. század közepén épült. A XIX. század közepén készült el a gyóntató udvar, s annak Nepomuki Szent János kápolnája, amely ma a Szenvedő Krisztus kápolna. Ebben tartották egykor azt a rengeteg mankót, amit a meggyógultak hagytak itt gyógyulásuk után köszöntetük jeléül Máriának. A templom oldalbejáratánál máig márvány hálatáblák százai tanúskodnak Mária szűnni nem akaró segítségéről, közbenjárásáról.
Évente sok tíz- és százezres tömeg kereste és keresi fel a Szentkutat nemcsak Mária-ünnepeken, hanem vasárnapokon is. VI. Pál pápa a templomot 1970-ben basilica minor rangra emelte.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom főoltára fölött látható a a kegyszobor, faragott, festett, valódi hajjal ellátott, többször átalakított faszobor. Mária ölében az áldást osztó kis Jézussal. Mindkét szobor öltöztetett és a tisztelet jeleként megkoronázott.
A XVIII. században az egész Alföld, a Palócföld és a Felföld népe látogatta Mátraverebély-Szentkutat. Ma a látogatók a szűkebb környékről jönnek. Itt, a természet ölén, a dombok közötti völgyben az ember átérezheti teremtmény voltát, s könnyen Istenhez talál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése