Máriagyűd kisközség Baranya megyében, a Pécsi egyházmegyében, Siklós városa közelében.
Az egyik legnagyobb és legrégibb búcsújáró hely a Kárpát-medencében, az egész történelmi Magyarországon. Fontos távolsági útvonalak mellett fekszik. Fontossága, de hányatott sorsa is ezzel függ össze.
A Gyűd név a régi magyar Győ szóból származik, amely egy török-kazár méltóságnévre utal vissza. A község első említése a XIII. századból származik, s több más szomszéd községgel együtt híres bortermelő falu volt a pécsi káptalan birtokában.
A magát szívósan tartó hagyomány szerintr II. Géza királyunk építtetett itt egy templomot 1148-ban Szűz Méria tiszteletére, mert annak szobrához és a közelében lévő forráshoz már akkor is sokan zarándokoltak. Itt vonultak keresztül a VII. Lajos király által vezetett keresztes csapatok is. A XV-XVI. században sok főúr és püspök is ellátogatott ide, közöttük Janus Pannonius pécsi püspök is (1460-1472).
A török megszállás idején a templomot mecsetté alakították át. Időközben azonban a régi kegyszobor eltűnt, s 1698-ban P. Králycsevics Tamás ferences atya a szlavóniai Kaproncáról hozott egy új szobrot. Ezt 1704-ben a kuruc csapatok elől előbb Siklós várába, majd a Dráván túlra, Eszékre menekítették. A Rákóczi-szabadságharc után a gyűdiek szerettékm volna visszakapni kegyszobrukat, ám a Rómáig eljutó pereskedésben alulmaradtak. A Mária-sztobor máig ott látható az eszéki ferences templomban. Pótlására gróf Nesselrode Vilmos Ferenc pécsi püspök (1703-1732) ismeretlen művésszel készíttette a mai kegyszobrot. Ezt már a XVIII. századtól kezdve öltöztetik, s ekkor készült el a kegyszobor ezüst, vésett díszítésű és palástszerű borítása (1784), amely a szobor megjelenését jellegzetessé teszi.
A kegyhely fénykora a XVIII. század. A csodás gyógyulásokat 1687-től kezdve jegyzik. Az 1737-es balkáni háborúból behurcolt pestisben betegedett meg Batthyány Károly gróf is. Édesanyja fogadalmat tett, hogy a templom építéséhez hozzájárul, ha fia meggyógyul. A csodás gyógyulás pár nap múlva bekövetkezett. Ez is erősítette és terjesztette a kegyhely hírét messzi vidéken. A szentély falán máig márvány hálatáblák sokasága jelzi Mária közbenjáró segítségét.
A Batthyány család fogadalmát beváltva a XVIII. század közepén újjáépíttette a templomot és a kolostort. A nagyszámú zarándok fogadására 1835-ben gyóntatóudvar épült.
E jelentős múlt ellenére Máriagyűdöt kegyhellyé csak Scitovszky János pécsi püspök nyilvánította 1846-ban.
Az első világháború után három évig tartott a szerb megszállás, amelynek végeztével 1921. szeptember 8-án Zichy Gyula pécsi püspök hálaadó körmenetet vezetett Gyűdre, s felajánlotta a kegyszobron ma is látható ezüst szívet. XII. Pius pápa a kegytemplomot basilica minor rangra emelte.
A hagyomány szerint a reformátusok is tisztelték itt Máriát, ennek a maradványa lenne az áldozócsütörtöki leányvásár. Máriagyűdnek, mint egyik legnagyobb búcsújáró helyünknek tavasztól őszig minden Mária-ünnep búcsú-napja.
Figyelemre méltók a templom barokk oltárai és a templom környékén található keresztek, szobrok, kereszút. Egykor híres szentkútja, amelynek vizét a siklósi fazekasok által készített szentkúti korsókban hordták haza, ma már feledésbe merült. Egykor idejárt Baranya, Somogy és a Dráva mente népe mellett Bácska magyar és német lakossága is, amelyet most országhatár vág el a kegyhelytől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése