A rábaközi kisközség Győr-Sopron megyéhez és a Győri egy- házmegyéhez tartozik.
1715-ben, mondja a történeti hagyomány, egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrá- sánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Gyógyulása után a forrás mellett egy kis kápolnát építtetett, s a Segítő Szűzanya (Mariahilf) képének egy másolatát helyezte el benne.
Csodás gyógyulásának híre indította el a búcsújárásokat, s a folytatódó imameghallgatások révén vált Tétszentkút a Rába- köz népének egyik búcsújáró helyévé.
A szentkúti kápolnában a csodás forrás közvetlenül az oltár alatt volt. Beomlás veszélye miatt a századfordulón betemették, azóta kiszáradt.
A búcsújáró kápolnát mindig Tét plébániájáról látták el.
A kápolna nagyszámú zarándokot vonzó fő búcsúja Mária neve- napján (szeptember 12-én) van. A templom búcsúját Páduai Szent Antal ünnepén (június 13) tartják.
A szentkúti templom 1715 és 1744 között épült ki mai formájá- ban. A rokokó főoltáron a Segítő Szűzanya kegyképe fölött van a patrónus szent, Páduai Szent Antal megkoronázott képe. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai áll- nak. A kegyképen Máriát és a kis Jézust is ezüst koronával ékesí- tették. Különösen figyelemre méltó a szentélyt a hajótól elvá- lasztó rokokó rács, a régi magyar vasművesség remeke.
Különös, hogy az ezüst fogadalmi ajándékokat nem itt, hanem a múlt század elején (1818) épült téti plébániatemplomban láthatjuk. A XVIII-XIX. század fordulójáról származnak. Téten született Kisfaludy Károly (1788-1830), a korai magyar reformmozgalom egyik vezéralakja.
Tét vasúton megközelíthető a Győr-Pápa vasútvonalon, köz- úton pedig a Győr-Pápa közti 83-as főúton. A közút áthalad Téten és érinti a Szentkutat is.
Szálláslehetőség helyben nincs, étterem azonban Tét faluban található.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Bp.,1990. 160-161.old.)
Ének:
Kik idejöttetek lángoló szívekkel
Szent Anna kincsének eztet zengjétek el
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
A jó Isten után bizalmunk nagy benned
Mert te emeled fel értünk drága kezed
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Ki téged e földön anyának választott
Megnyered részére a szép mennyországot
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Szép neved napjára kik most idejöttünk
Ékes hajlékodban e szóval köszöntünk
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Ha az ég ajtóján kopogtat a lelkem
A szép mennyországba te eressz be engem.
Óh Mária szép szerelmem
Azt az egyet nyerd meg nekem
Rózsás kertedben a koszorút köthessem.
Forrás: Ft.Turcsik György-Kerekes József(szerk.):
Búcsújárók könyve. Kerekes Kegytárgy Nagykereskedés,
Bp. 2001. 198-199.old.
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében
(Veritas Könyvkiadó, Budapest, 1944, 36-38.old.) c. könyvéből:
Egy katona „testfájó" volt. Mindenfelé orvosoltatta magát, de csak nem tudott meggyógyulni. Egyszer azt álmodta, hogy itt a téti erdőben talál a bajára forrást, abban mossa meg magát. Fogadalmat is tett kápolna építésére. Amint a kápolna épült, úgy épült fel ő is a betegségéből. Mikorra elkészült, ő is meggyógyult. - Így mondotta el egy öreg szentkúti ember, Aillert Keresztély császári katonatiszt csodálatos történetét aki 1715-ben csakugyan visszenyerte egészségét ezen a helyen. Fogadalmát be is váltotta.
A magányos kápolna hamarosan kis falut vonzott maga köré, sőt messze vidékek virágzó kegyhelye lett belőle. Főoltárán a híres Mariahilf-kegyképnek szinte csodatevő hírbe került másolata, ami egyrészt a környék magyarságának német eredetére, másfelől pedig az idegen kultusz elmagyarosodására utal. A magyar környezetet a Kegykép őrállóinak: Szent Istvánnak és Szent Lászlómak szobrai is kifejezik. Van két mellékoltár is: a családi élet, a mindennap védőszentjeinek, Szent Annának és Szent Józsefnek tiszteletére. A búcsúsok nem a nagy lelki szenzációkért, hanem egyszerű életük megszenteléséért, betöltéséért jönnek ide. Ennek adományáért elsősorban Jézusnak egyszerű atyafisága jár közbe.
Amikor a kápolnát, a mostani szentélyt templommá bővítették, akkor a szent kút - véletlenül-e, vagy szimbolikus szándékkal - a szószék alá került. Ma már teljesen beomlott. Lehet, hogy valamelyik régi plébános visszaélést látott a szent kút vizének laikus alkalmazásában és nem akadályozta meg az eltűnését. Bizonyára jóhiszeműen cselekedett, de nem okosan, hiszen a szentkutak vize a búcsújáró népnél szakrális hivatást tölt be, a tisztálkodás naiv, de mélyértelmű lehetőségét jelenti. Túlbuzgóságában tévedett, mert megbolygatta vele a búcsújárás hagyományos rendjét, paraszti etikettjét.
A téti szent kút vizének foganatosságát még távoli vidékek öregei is .máig emlegetik és amikor az ő szavuk nyomán a fiatalabb nemzedékek elzarándokolnak ide, a szent kutat hiába keresik. Bizonyára nem tévedünk, ha ebben a körülményben látjuk a téti kultusz lassú sorvadását.
A hajlék, amelyet Aillert Keresztély az Úrnak épített, különben gyönyörű meglepetés, leggyöngédebb, legartisztikusabb kegyhelyeink egyike. Elhanyagoltsága mintha még fokozná sejtelmes szépségét. A szentélynek, vagyis az eredeti kápolnának művészi megfogalmazása igazán hivatott kézre vall. Az oltár meleg vonalai, a hajótól elválasztó magas vasrácsozat, a falaknak mennyei fehérsége, a magyar katolikus barokk kultúrának ide, a mesze pusztára is kisugárzó fényességét, és egyetemes erejét csodálatos bölcseségét és fölmérhetetlen érdemét villantja meg előttünk. A hajónak nincs menynyezete, a tető gerendázata a maga igéző egyszerűségében itáliai ókeresztény élményeket idéz föl bennünk, egyben a templomnak a nagyság és messzeség titokzatos hangulatát adja. Megfordultunk már sok magyar kegyhelyen, de ilyen álomszerű, Mária örök szépségére emlékeztető élményben még alig volt részünk. A templomnak ezt a hangulatát kár volna megbolygatni.
A szépségnek e kultikus izzása, meggyőződése még hevítette, táplálta a környék parasztságát az egész XIX. század folyamán, de korunkra már csak morzsák, megindító romok maradtak belőle. Milyen nemes feladata lesz a buzgó pasztorációnak a kultusz újjáépítése, hogy a vidék beteg: szegénységgel küzdő, külvárosi hatásokkal fertőzött népe ama katonatiszt módjára újra eltaláljon a kegyelmek téti tengeréhez, nemcsak a paraszti hagyományok mindinkább lankadó sugallatánál, hanem egy korszerű lelki reorganizáció magával sodró lendületénél, apostoli tüzénél fogva is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése