Az egykori Hont megyei község ma Pest megyéhez és az Esztergomi főegyházmegyéhez tartozik. A Börzsöny-hegység egyik szép völgyében fekszik.
Márianosztrát Nagy Lajos király alapította 1352-ben a magyar alapítású és az általa nagyon kedvelt pálos szerzetesek részére. A település a templom titulusáról, védőszentjéről kapta nevét: Maria nostra = mi Máriánk. [A bőkezű király alapította, s ugyancsak a pálosok gondozására bízta Máriavölgy kegyhelyét Pozsony mellett (ma Marianka, Szlovákia), neki köszönhetjük a máriacelli kegyszobor művészien faragott hajlékát, illetőleg a távoli, Rajna menti Aachen dómjának magyar kápolnáját.] Márianosztráról indult el 1382-ben az a tizenhat magyar pálos szerzetes, akik megalapították a Jasna Gora-i kolostort, amely nemsokára látogatott búcsújáró hellyé tette Czestochowát.
A török hódoltság alatt, Esztergom, Vác és Nógrád várának elfoglalása után pusztulásnak indult a feldúlt kolostor. Csak évtizedekkel Buda felszabadítása után, 1712-ben kezdődött meg a helyreállítása Széchenyi György alapítványából. A rendi élet most Czestochowából érkező lengyel szerzetesek segítségével szerveződött újjá. Márianosztra új templomát 1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján szentelte fel Esterházy Imre hercegprímás, esztergomi érsek, aki maga is pálos szerzetes volt.
A lengyel szerzetesek magukkal hozták és rendi szokás szerint elhelyezték a templomban a czestochowai kegyképet, a pálosok patrónájának képét. Ennek népszerűségét, s gyorsan kibontakozó tiszteletét jelzi, hogy 1749. augusztus 31-én megkoronázták.
(Újabb koronázására 1983. október 2-án került sor, a Magyarok Nagyasszonya ünnepe előtti napokban, amikor Lékai László bíboros, prímás a magyar Szentkoronára emlékeztető fejdísszel ékesítette. )
II. József császár a rendet és a kolostort 1786-ban föloszlatta. Bár a templomi szolgálatot egyházmegyés papok ellátták, a pálos kolostor 1858-ig üresen állott. Akkor császári rendelkezésre női fegyházzá alakították át, amelyben Vincés nővérek szolgáltak. 1950-től férfi fegyház. 1989-től tértek vissza ismét a pálosok, s ők látják el a kegyhely gondozását.
A pálos szerzetesek világtól elvonuló remete rendjének kolostorait gyakran találjuk erdőségekben, hegyvidéken. Márianosztra, valamint környéke, a Börzsöny, a Dunakanyar tartalmas kirándulások célpontja lehet.
A falu legértékesebb műemléke a kegytemplom. Szentélye még gótikus stílusú, hajója barokk. Ékes barokk berendezése XVIII. századi, pálos fafaragó műhelyben készült. Hat mellékoltára közül az egyiken állt a kegykép, amit utóbb a főoltárra helyeztek át.
A falu szélén álló XVIII. századi Kálvária több búcsús ünnepen is központi szerepet kap. A megújított sírkápolnában a kereszt mellett Szűz Mária, Mária Magdolna és a szeretett tanítvány, János szobra.
A Budapest Nyugati pu.-Vác-Szob vonalon Szob állomástól autóbusszal lehet eljutni Márianosztrára, közúton pedig a 12-es számú főútvonalon.
Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Panoráma, Budapest, 1990. 104-105.old.
Nosztra híres kegyhelyére, szent örömmel érkezünk.
Asszonyunkhoz, édes Szűzanyánkhoz, szent buzgalmat érezünk.
Nosztra kedves, égi Pártfogója, Búcsúsoknak régi Szószólója,
Engedd szíved áldott tisztaságát áradozva zengenünk.
Már százezrek jöttek bízva hozzád,
Kegyhelyedre, Szűzanyánk.
Százezerszer hallgattad meg néped,
Ha hozzád sírt, Pátrónánk.
Nosztra kedves égi Pártfogója
Pálosoknak régi Szószólója,
Oltárodról nézz le gyermekedre,
Kegyes szemmel nézz le ránk.
Forrás: (Sz.n.:) Márianosztra, é.n. 11.old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése