A magyar Máriacell búcsújáró helye
Celldömölk Vas megyei kisváros a Szombathelyi püspökségben
A mai, XVIII. században épült bencés apátság elődje a XVI. század előtt már búcsújáró hely volt. Csodatevő hírben álló kegyszobrát a törökök elől menekítették északabbra, a Duna mocsaraitól is védett Dénesd községbe (ma Szlovákia).
A török uralom alatt elpusztult falu és kolostorának újjáépítése 1720 után Koptik Odó dömölki apát nevéhez fűződik. Ő hozta magával az ausztriai mariazellből az ottani kegyszobor másolatát, amelynek egy kis kápolnát, magának meg egy remetelakot épített a dömölki határban.
A mai kegytemplom a XVIII. század közepén épült meg. Benne mariazelli mintára a kegyszobor és az oltár fölé kősátrat építettek. Ebben az időben kútásás közben az egyik munkásra nehéz kő zuhant, aki a halálból Szűz Mária közbenjárására megmenekedett. Ezt a kődarabot, Mária segítő közbenjárásának sok más tárgyi emlékével együtt a kegytemplom múzeumában, tárházában őrzik. A főoltáron, a kegykápolnában fogadalmi képek és adományok láthatók, jórészt a XIX. századból. A múzeumban láthatók a korabeli Magyarország leghíresebb kegyképei fapajzsra festve, ezeket 1748-ban a templomszentelési körmenetben hordozták.
A celldömölki az egyik legszebb barokk templomunk. A kegytemplom mellett áll az egykori bencés apátság XVIII. századi épülete, homlokzatán Mária-szobrával.
Celdömölk, a magyar Mariazell jelzi, hogyan gyökeresedhetnek meg magyar földön külföldi kultuszok, s alakulhatnak ki hazai kegyhelyeik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése