A Bélkő alatt, ahol az apátság áll, van az Áldozókő és a Hamuhegy, amely azt jelezheti, hogy itteni három forrás körül pogány áldozati hely lehetett, amelyet a nép a kereszténység felvétele után is nagy számban látogathatott. A források vizének csodás gyógyító erőt tulajdonítottak.
II. Kilit egri püspök 1232-ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti Nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát, amelynek kereszt alakú, román stílusú temploma, az altemplommal együtt máig fennáll. A templom a középkorban már búcsú- járó hely volt. A kolostor a XV. század végén hanyatlásnak indult, s végleg a török hódoltság alatt néptelenedett el. Elenyészett búcsújárása is, amely csak az 1700-as években éledt újjá.
Sajó-völgyiek, gömöri, borsodi és hevesi falvak népe járt és jár ide. Búcsú napján a három forrás közül a legnagyobbat mindig megáldotta a pap.
A hely kultuszában egymásra épül a Szentháromság és Mária tisztelete.
Fő búcsúja Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15-én) van. Kisebb tömegeket vonzó búcsúját a Szentháromság vasárnap előtti szombaton tartják.
A volt cisztercita apátsági templom a XIII. századi román kori építészet legszebb hazai emléke. Torony nélküli, latin kereszt alaprajzú építmény. Főoltárán Mária mennybevitelét ábrázoló kép látható. Az Árpád-kori szentek ősi tiszteiének hírmondója itt a Szent Imre herceg fogadalmát bemutató barokk mellékoltár kép, két oldalán Szent István és Szent László szobrával. Érdemes megtekintenünk a falu plébániatemplomát, amely Szent István király tiszteletére épült 1816-ban. A plébánia X VIII. századi barokk épület.
Vonattal az Eger-Putnok vasútvonalon lehet Bélapátfalvára eljutni. Közúton az Eger - Szilvásvárad úton közelíthető meg.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 34-35.old.) .
Gilitka-kápolna
Akik Mária-ünnepeken fölkeresik az ősi Nagyboldogasszonyról elnevezett ciszterci kegytemplomot Bélapátfalván, ne mulasszák el búcsújárásuk alkalmával vagy Szent Anna asszony ünnéplésével kapcsolatosan (július 26.) fölkeresni a Gilitka-kápolnát, mely Szűz Mária édesanyjának emlékére épült a Gilitka völgyében, 1750-ben.
A völgy nevét egy Kilit nevű püspökről kapta, és a Gilitka szó ennek becéző, népies változata. Szent Anna tisztelete ebben a körben 1750 táján honosodott meg ezen a vidéken a szerencsés szülés és a helyes gyermeknevelés példaképeként.
Napjainkban is, mint régen, Bélapátfalva és a hozzá tartozó falvak népe Szent Anna napján körmenetileg vonul ki a kedves, kápolnához, és itt szentmisén vesz részt és szentbeszéd által buzdul a Szent követésére. Ezentúl a kirándulási idényben hívők és turisták is szívesen jönnek Szent Anna kápolnájához. Imákkal és virágokkal köszöntik a Szeplőtelen Szűz Édesanyját, Urunk Nagyanyját.
Itt az erdő mélyén minden, de minden imára hangolja az ide érkezőket! Az oltárképen Szent Anna a gyermek Máriát tartja jobbjával, aki a bal térdére fektetett nyitott könyvét fogja (Biblia!), míg balját az imádkozó Mária bal vállán nyugtatja.
A kegyhely az egri érsekség területén van. Megközelíthető Eget-Bélapátfalva vasútvonalán és közúton egyaránt.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 38.old.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése