Tápiógyörgye katolikus falu, az abony-újszászi esperesi keületben, a váci egyházmegyéhez tartozik. Már a kőzépkorban lakott település. A falu a török uralom idején teljesen elpusztult. Buda felszabadítása után, 1690-ben mint lakatlan pusztát írták össze. Az 1700-as évek elején Nagybaráti Huszár István Pest megyei alispán kapta meg az elpusztult falu területét nádori adományképpen; s ő 1740-ben kápolnát épített az új birtokon, és azt Szent Anna tiszteletére szenteltette föl, mivel felesége is az Anna nevet viselte.
Az alispáni birtokon megtelepülő lakosság szaporodásával a kápolnát kibővítették; 1827-ben tornyot építettek hozzá, majd 1860-ban egy nagyobb arányú bővítés és átépítés során a templom elnyerte mai alakját. Két kórusa van, s ha zsúfolásig megtelik, kb. ezerkétszáz ember fér el benne.
A falu népe ősi szokás szerint szeretett mindenkor búcsút járni; elsősorban a kömyező falvak templomaiban, de különös buzgósággal keresték föl megalapításától kezdve a több napi járóföldre lévő Máriabesnyőt. Tanúskodik erről a besnyői altemplom előcsarnoka, ahol két márványtáblán is megörökítették a régi kapucinus atyák a tápiógyőrgyei búcsúsok nevét. A tápiógyörgyei Szent Anna-búcsúkra a környék hívó népe járt. A nehéz aratási munkák befejezése után szívesen jöttek el az emberek imádkozni és hálát adni a környező falvakból a györgyei búcsúra. 1958-ban Szolnoky János apát lett a falu plébánosa, akinek áldásos műkődése alatt feltűnően sok ember vett részt a Szent Anna-búcsúkon Szolnoky János apát nagyon helyesen fölismerte, hogy a vallástalan családpusztítás és az öreg nagyszülők megvetésének folyamatát Szent Anna asszony tiszteletével valamiképpen megállí- tani és gyógyítani tudja. Mindehhez Istentől a különleges szónoki képesség adományát is kapta. Az ő idejében több ezer ember vett részt minden esztendőben Szent Anna asszony búcsúján.
Szent Anna ünnepét kővető szombaton délután már érkeztek a búcsús csoportok, akiket Szolnoky apát út személyesen, megható köszöntő szavakkal fogadott. Szombat délutántól tartott a búcsús fogadás, szombat este szentséges litánia, gyóntatás, szombaton este esti szentmise, utána szentségimádás éjfélig, a szentségimádás után imák és énekek reggelig, reggel hat órától szentmisék a búcsúsok szándékára, délelőtt tíz órakar ünnepi szentmise és körmenet, délután litánia, majd a búcsúsok elbúcsúztatása.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 273.old.)
Kimenek ajtómba
Föltekintek magos mennybe!
Ott látok egy gáljfát
Gáljfa viszi ágát,
Ága viszi leveljit,
Levelji viszi bimbóját,
Bimbója viszi virágját,
Virágja viszi Annát,
Anna viszi Máriát,
Mária viszi szent fiát,
Aki ezt a kis imáccságot elmondja este reggel,
Megnyeri mennyeknekországát.
(Forrás: Erdélyi Zsuzsanna:
Hegyet hágék, lőtöt lépék. Magvető,
Budapest, 1985. 185.old.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése