Szeged A Délvidék, a Szögedi Segítő búcsújáró helye

Szeged-Alsóváros
a Délvidék, a Szögedi Segítő búcsújáró helye

Szeged-Alsóváros az egykor három részből (Felsőváros, Palánk, Alsóváros) összeolvadt Szeged régi paraszti, gazdász városrésze Csongrád megyében és a Szeged-csanádi püspökségben.

A Ferenc-rendi szerzeteseket először 1316-ban említik Szegeden. Az Alsóvárosban azonban mégis csak 1444-ben telepedett le a rend szigorúbb, obszerváns ága. Első templomukat a XIII. század eleji johannita lovagrendi templom romjaira építették. A kolostorban járt mint rendi visitator Marchiai Szent Jakab és később Kapisztrán Szent János is. A rendház a török hódoltság évei alatt is működött.

A templom melletti kolostor 1459-ben már állt, hiszen az előtte való Mária-téren Mátyás király hetipiac tartását engedte az alsóvárosiaknak. A kolostor mindig szerepet játszott a város, a táj életében. Befogadta a zarándokokat, s menedéket nyújtott az elítélteknek. Sok szegedi polgár itt helyezte el értékeit, fontos iratait.

A ferences rendi Mária-tisztelet és a ferences templomoknak adott pápai búcsúkiváltságok miatt az alsóvárosi búcsú és búcsújárás gyökerei régi századokra nyúlnak vissza. A legendás hagyomány az 1500-as évek közepére teszi a kegykép, a Szögedi Segítő tiszteletének kezdetét.

Szűz Mária közbenjárására több csodás gyógyulás, számos imameghallgatás történt. A hagyomány szerint Mária közbenjárásának volt tulajdonítható az 1697-es győztes zentai csata is.

A csodatevő kép ma is a templom főoltárán láétható: a holdsarlón álló, napsugarakkal övezett Boldogasszonyt ábrázolja, karjéán a gyermek Jézussal. Ez képi kifejezője Mária szeplőtelen fogantatásának, amelynek tanát a ferences szerzetesek régóta őrizték. Van a templomnak egy másik kegyképe, a bejárat mellett, a kórus alatt a czestochowai Fekete Mária-kép, vagy ahogyan a szegedi nép nevezi: Szerecsön Mária.

A kegyhely búcsúja Havi Boldogasszony augusztus 5-én van. Erre egykor összegyűlt a szegedi nagytájnak egykor a Városból kirajzott népe.

A jelenlegi nagyszabsáú főoltár 1713-ban készült. A kegykép XVII. századi olajfestmény. A Szerecsön Mária már említett kegyképét 170-ben egy szegedi festő, Mosrvay András készítette. Vele szemben a tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára a Szent Vér körépkori szegedi kultuszának továbbélése. Az oltárt Hogger János festette, s ikonográfiai ritkaság Magyarországon.

A templom mellékoltárai a barokk kultuszok példái. Az alsóvárosi búcsút sok író és költő verselte meg a XVIII-XX. században.
Szeged városa sok fontos látnivalót kínál egyházi téren is. A Fogadalmi templom és az előtte lévő középkori Dömötör-torony, valamint a Dóm tér szegedi pantheonján kívül figyelemre méltó a felsővárosi minorita Szent Miklós templom. Szegeddel egybeépült ma már Tápé, amelynek templomában középkori, barokk és XX. századi részek épültek össze.