péntek

Máriapócs A Könnyező Szűzanya kegyhelye

Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik. A görög katolikus világ legnagyobb búcsújáró helye.

A középkori eredetű kis községet először a XIII. században említik a források. Előbb a Báthory, majd a Károlyi család birtokolta.

A XVII. század második felében az itt élő görög katolikus ruszinok kis fatemplomába készíttette el az Istenszülő képét a helybeli Csibi László az ugyancsak helyi Papp István festővel. Ezzel teljesített fogadalmát, amit a török fogságból való szabadulásakor tett.

Ez a kép könnyezett háromszor is az elmúlt évszázadok során. Először 1696. november 4-től december 8-ig. Ez az első könnyezés a faluban állomásozó császári katonák szeme láttára történt. Az eset hírére megindult a kíváncsiskodók és a zarándoklók tömeges látogatása és az egyházi vizsgálat is. A csodás hírbe került képet I. Lipót császár parancsára Bécsbe vitték, máig ott látható a Szent István dóm jobboldali első mellékoltárán. A helyette 1717-ben küldött kép 1715-ben második alkalommal is könnyezet.

Ezt követően 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. A bazilita szerzetesek voltak a hely gondozói 1950-es szétszóratásukig. A harmadik csodás könnyezést 1905. decemberében jegyezték fel.

A kegytemplomot az 1948-as Mária-év alkalmával XII. Pius pápa basilica minor rangra emelte. A kegyhelyet magyarországi látogatása során felkereste II. János Pál pápa is.
Máriapócs a történelmi Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Tízezrek, százezrek keresték és keresik fel napjainkig Mária-ünnepeken: római és görög katolikusok, magyarok, ruszinok, románok, szlovákok és németek.

Mária közbenjárására számos csodás gyógyulás és esemény történt itt. Erről tanúskodnak a kegyoltár mellett a falra függesztett mankók, bilincsek, hajfonatok, képek és nemesfém ajándékok.

Szép látványt nyújt a görög katolikus templom sajátos berendezése, a képfal, az ikonosztázion. Emögött XVIII. századi oltár van, a szentély falképén pedig Szent István felajánlja országát Máriának.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése