péntek

Gödöllő-Máriabesenyő Szűz Mária kegyhelye

Grassalkovich Antal birtokán, Besnyőpusztán egy kis domb tetején ősi premontrei templommaradványok voltak. Egy alkalommal, feleségével, Klobusitzky Teréziával Hatvanból jöttek haza, Gödöllőre, elhatározták, hogy a romok helyén egy Loretoi kápolnát építetnek a híres itáliai Loretoi Kegyhely mintájára, fogadalomból a feleség gyógyulásáért. A szent család egykori otthona csodálatos módon 1295. december 10-re átkerült az olaszországi Loretóba. Azóta ott áll az egyik legjelentősebb zarándokhelye Európának. A Szent Ház pontos mását többfelé felépítették a világon. 1759 tavaszán a gödöllői gróf szándéka szerint Besnyőpusztán is hozzákezdtek a munkálatokhoz. A romok eltakarítását egy Fidler János nevű kőműves vezette. Neki egy napszámosa, bizonyos Tóth Márton, április 19-re virradólag egy álmot látott-melyet aznap el is mondott Fidler Jánosnak- az álomban valaki szólt hozzá: ”Ha a templom romjai közt ott, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, valami szép tárgyat találsz!” Az álomban megjelölt helyen ásni kezdtek, és valóban, egy 11 cm magas, XI-XII századból való csontszobrot találtak, amely Máriát ábrázolja, amint a szívét nyújtja balkezével gyermekének. Szíve teljes odaadásával szolgálta Mária Istent egész életében- ezt juttatja kifejezésre a szobor. Mindkettőjük fejét korona, a Szűz anya derekát pedig díszes öv ékesíti.
A szobor megtalálásának hitelességét többször is eskü alatt igazolták, amit Migazzi Kristóf, váci püspök, bécsi bíboros érsek Grassalkovich Antal által készíttetett ezüst szekrényke hátuljára rá is vésett. Közben a Loretoi kápolna megépült és a gróf, a hatvani kapucinus barátokkal hozatott Loretoból az ottani kegyszoborról egy cédrusfából készült másolatot. Ezt a szobrot a barátok gyalogosan hozták el Olaszországból. Erre a szoborra is készíttetett Grassalkovich gróf két aranyozott ezüst koronát Rubinokkal díszítve és értékes ruhába öltöztetve a Szent Szüzet és a karján ülő kis Jézust. 1761. Augusztus 15. én szentelték fel a magyar Loretoi Kápolnát. Ez a kegyszobor a főoltár mögött most is látható. A talált kis szobrocskát a gödöllői kastély magánkápolnájában őrizték, és csak Mária ünnepeken hozták ki Besnyőre, hogy az ide zarándokló hívek is kifejezhessék előtte tiszteletüket. Az egyre nagyobb számban ide zarándokló hívek is imameghallgatások és csodás gyógyulások híre hamar elterjedt, ez a grófot arra az elhatározásra ösztönözte, hogy kétszintes templomot építtet a kápolnához és Migazzi bíborossal való egyeztetés után a kapucinus szerzeteseknek kolostort. A felső- és az alsótemplom olajfestményeit Baumgartner Norbert bécsi szerzetes festette meg. A felsőtemplom ablaküvegeit, és az altemplom freskóit Márton Lajos tervezte,

A kapucinusok letelepedése 1763. december 7-én történt. 1771. Március 17.-én Slabeck Károly, váci püspök szentelte föl a kétszintes Kegytemplomot, és a tizennyolc szerzetes beköltözésére alkalmas kolostort. Máriabesnyő a környék leglátogatottabb temploma lett. Az állandó gyónási lehetőség a szentmisék, és nem utolsó sorban a csodálatos módon megtalált Szűz Anya szobra egyre több embert vonzott a kegyhelyre. Ma is közkedvelt zarándoktemplommal, bel- és külföldről egyaránt sokan érkeznek kérni a Szent szűz közbenjárását.

A grófi család temetkezési helyéül a Kegyhelyet választotta. Itt épült fel az alapítók márvány szarkofágja a kriptában, amely Johann Georg Dorfmeister szobrász fő műve. 1998. Június 13-ra készült el a kripta teljes felújítása, és ekkor történt a család újratemetése.

Az 1943-ban faragott és báró Apor Vilmos szentéletű vértanú püspök által felszentelt Székelykapun jutnak a szent helyre. A parkban a szabadtéri keresztút kőszobrai állnak kezdődve a tíz méteres kapucinus nagykereszttel. A kereszt előtt épült fel 2000 nyarán egy gyönyörű Máriakút amelyen a négy evangélista jelképei láthatók. Itt áll az abortuszáldozatainak emlékműve a prágai kis Jézus szobrával, amelyet 1996. június 16-án szenteltek fel. Azt udvaron a szabadtéri oltár mögött áll Szent Konrád bronzszobra szökőkúttal. A templom melletti gyalogút vezet a kapucinustemetőhöz, ahol gróf széki Teleki Pál, tragikus sorsú miniszterelnökünk nyugszik

Ének:
1. Köszöntünk téged jó anyánk,
elhoztuk néked hű szívünk
S te tárt karokkal vársz reánk,
kik porlepetten érkezünk.
Mert mindig vársz és szent öledben
reánk vár Isten egy Fia,
Dicsérjen ég és föld szüntelen
áldott besnyői Mária.
2.Letéve bűnünk terheit,
már átölel a két karod,
Letörlöd kínunk könnyeit,
s Fiad kegyelme ránk ragyog.
Mert mindig vársz és szent öledben
reánk vár Isten egy Fia,
Dicsérjen ég és föld szüntelen
áldott besnyői Mária.

3.Bár annyi baj és gond gyötör,
itt elcsitul a szenvedés,
Szemed biztatva tündököl
és boldog minden szívverés.
Mert mindig vársz és szent öledben
reánk vár Isten egy Fia,
Dicsérjen ég és föld szüntelen
áldott besnyői Mária.

4.Ha szíveden pihenhetünk,
eloszlik minden bús panasz,
Itt jó nekünk, itt jó nekünk,
átjár a gyógyító vigasz.
Mert mindig vársz és szent öledben
reánk vár Isten egy Fia,
Dicsérjen ég és föld szüntelen
áldott besnyői Mária.

Forrás: Zarándokok engesztelőnapi ima- és énekeskönyve Máriabesnyői Kapucinus Rendház, 74-75.old.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése