A Lech és az Enns folyók között fekvő ősi
Ötting vsz. már a 6. században az ország fő bíráskodási helye volt. 700 körül hercegségi központ, 788: királyi székhely. A 700 után ravennai mintára nyolcszög alaprajzzal épített palotakápolnát 877:
Karlmann király az általa alapított öttingi társaskáptalannak,
Gyermek Lajos 907: a passaui püspöknek adta. A kalandozó magyarok pusztítását Öttingben csak ez a kápolna élte túl. 1228: ismét társaskáptalant alapítottak, a templomot a régi helyén építették föl, 1499-1511: gótikus stílusban átépítették. - A hársfából készült, 65 cm magas kegyszobor 1358-61: a raitenhaslachi apát ajándéka. A mai napig százezrek keresik föl évente. - A kegyhelyet 1591-től jezsuiták, 1773: világi papok, 1841: redemptoristák, 1873-tól kapucinusok gondozzák. A
Szt Anna-kolostorban, mely 1653-1803: a ferenceseké volt, élt portásként Parzhami Szt
Konrád.
A kisvárost XVI. Benedek pápa Bajorország szívének nevezte 2006-ban tett látogatása alkalmával. A Főtéren (Kapellplatz) áll a hires Isteni Kegyelem kápolnája a nyolcszögletű toronnyal, mely a VII. századból ered – a gótikus hajót 1498 körül építették hozzá. A kápolnát kívülről árkádos folyosó veszi körül, melynek fekete színű falain hálaadó képek sorakoznak. A szentély falai belülről fekete márványból vannak. Az ezüst oltár pazar kidolgozású, 1645-ból származik, híressége az 1330-as évből eredő fa Madonna-szobor, melyet a gyertyák korma feketére festett. A zarándokok fakereszteket hordva járják körül az oldalfolyosót, este égő gyertyákkal kerülik meg a kápolnát. Ilyenkor a tér házai apró színes égőkkel vannak megvilágítva, amitől a tér hangulata misztikussá és ünnepélyessé válik. A téren áll a szép késő gótikus Szt. Jakab és Fülöp-plébániatemplom. Érdekessége az a középkori óra, melyen a Halál kaszája jelzi az idő múlását. A Szt. Anna-bazilika 1910. körül épült, monumentális, több ezer lelket befogadó templom. Szedheti a lábát az, aki a háromemeletnyi lépcsőkön fel akar jutni az orgonához! Nagyon érdekes az 1654-ből eredő, de teljesen modernizált Szt. Konrád-templom. A modern, geometrikus alakú oltár előtt áll a szentté avatott, kapucinus Konrád barát üvegkoporsója. Altötting kedves kis város, terei, utcái tele vannak virágokkal. Sok a kávéház, szuvenírbolt. A vendéglőkben ízletes német ételeket készítenek, s kitűnő a sör!
Az Altötting-i kegyszobor a pápa gyűrűjét viseli
(forrás: www.kath.net – 2006. október 10.) Az a gyűrű, amit XVI. Benedek pápa Altöttingben (Bajorország) tett látogatásakor az Isten Anyjának átadott, mostantól a kegyszobron látható, jelentette be Alois Furtner prelátus október 8-án a kegykápolna előtt a zarándokoknak – miként erről a Passau-i Neue Presse hírügynökség beszámolt.
A bejelentésre zarándokok tömege lepte el a kápolnát. Wilhelm Schraml püspök azt kívánta, hogy a pápa püspöki gyűrűje az Istenanya ruháját díszítse. Hogy ezt nagyobb átalakítási munkák nélkül végre lehessen hajtani, Alois Furtner a gyűrűt a jogar nyelére helyezte, éppen a bal kéz fölé.
A Szentatya a szeptember 11-én az altöttingi bazilikában tartott Mária-vecsernye ünneplésekor püspöki gyűrűjét a kegykép lábaihoz helyezte. A gyűrű egy aranyba foglalt ametiszt, amit a mostani pápa püspökké szentelése alkalmából Mária nővérétől és Georg bátyjától 1977-ben Münchenben kapott.
Továbbiak:
