A Lourdes-i jelenések története

Lourdes, 1858. A lourdes-i eseményekben nem csupán egy Mária-kegyhely létrejöttét, nem csupán a bűnbánatra, az imára, a rózsafüzér imádságra való buzdítást kell látnunk. Még csak nem is egy zarándokhelyet, ahol betegek gyógyulhatnak meg. Sokkal fontosabb itt is a lélektani, pedagógiai szándék kifejeződése. A Szent Szűz hívja övéit (egyelőre csak zarándoklatra). A zarándokok pedig magukkal viszik az emberszerető Boldogasszony áldásos tevékenységének hírét. Nagyban segíti ezt a fejlődő közlekedés, a tömegkommunikáció, a kezdődő globalizáció. A lourdes-i szobrok és barlangok, valamint a könyvek által a Szent Szűz gondoskodó jósága (gyógyítás, imameghallgatás), egyrészt átmegy a köztudatba, másrészt pedig igen előnyösen befolyásolja a népi vallásosságot. Az emberek számára világszerte természetessé válik, hogy minden lelki-testi bajukban égi anyánk hatalmas segítőnk és közbenjárónk, a bűnbánatra és az imádságra való felhívás pedig előrevetíti az engesztelés gondolatát.
A katolikus világ számára a franciaországi Lourdes neve igen ismerősen hangzik. A Mária-kegyhelyek sorában a legjelentősebbek között tartjuk nyilván.
Lourdes a festői Pireneusok között, a Gave patak mentén húzódik meg, közvetlenül a francia-spanyol határ mentén, közel a Földközi-tengerhez. A világhírű kegyhely a jelenések előtt alig ismert, nyomorúságos település volt.
Az események Lourdes-ban is váratlanul kezdődtek. Három gyermek, Bernadette és Maria Soubirous, a helyi szegény molnár leányai és Janka Abadie 1858. február 11-én fát szedegetett a Massabielle szikla környékén. A gyermekek a malompatakon is átgázoltak. A 14 éves, beteges Bernadett azonban elmaradt társaitól, hogy lehúzza cipőjét és harisnyáját. E művelet közben váratlan és erős szélzúgásra lett figyelmes. Amint felnézett, a patak túlsó oldalán egy sziklahasadékban a Szent Szüzet pillantotta meg.
A jelenés asszonya természetfölötti fénytől övezve, gyönyörű fehér ruhában tűnt fel. Sarutlan lábait, amelyek egy vadrózsabokor ágait érintették, egy-egy aranyrózsa díszítette, derekát pedig kék öv fonta körül. Fejéről dús fátyol hullott alá. A Szűz imádságra kulcsolt keze hófehér rózsafüzért tartott, amelynek szemeit aranylánc fogta egybe. Bernadett ijedtében rózsafüzére után kapott, de félelmében még keresztet sem tudott vetni. A Hölgy ekkor bátorítólag rámosolygott a gyermekre, lassan, méltóságteljesen keresztet vetett, de nem szólt
semmit. Bernadett mindenben követte a Szent Szüzet. Ő is keresztet vetett, majd pedig térden állva imádkozni kezdte a rózsafüzért. Amikor befejezte, Jézus anyja intett Bernadettnek, hogy menjen közelebb, de ő nem merte megközelíteni. Erre a jelenés eltűnt.
A Lourdes-i Boldogasszony 18 alkalommal jelent meg Bernadettnek. A Szent Szűz a harmadik jelenés napján (febr. 18.) szólt először Bernadetthez, amikor is a látnok gyermek arra kérte: írja fel a nevét a magával hozott papirosra. Amit ő mondani akar -- válaszolta a Szűzanya --, azt nem szükséges leírnia. Kéri azonban, hogy az elkövetkező két héten keresztül mindennap jöjjön el a jelenés helyére. Megígérte Bernadettnek, boldoggá teszi, de csak a túlvilágon. Kifejezte óhajtását, hogy sok embert kíván látni a jelenés helyszínén. Február 25-én (kilencedik jelenés) már háromszázötvenen jöttek el a barlanghoz.
A jelenés híre gyorsan terjedt, és a legkülönfélébb állásfoglalásra késztette az embereket. Bernadett számára a ,,látnoki szerep'' kálváriát jelentett. A látnok egyaránt céltáblája lett a
hívőknek, a túlzóknak, a kíváncsiskodóknak, az okoskodóknak, a gúnyolódóknak és az ellenségeskedőknek. Emiatt a gyermeknek sokat kellett szenvednie. Mária azonban igazolta a látnokot.
Február 25-én a Szent Szűz felszólítja Bernadettet: ,,Igyál és mosdjál meg a forrásból és egyél a füvekből, melyek ott teremnek.'' Mivel a gyermek semmit nem látott, ezért a malompatakhoz sietett, de a ,,szép hölgy'' megállította: ,,Ne menj oda! Én neked nem azt parancsoltam, hogy a Gave folyamból igyál, hanem inkább ebből a forrásból meríts.'' A Boldogasszony e szavak után a barlang egyik száraz szögletére mutatott, ahol néhány csomó fű is árválkodott. A gyermek a jelzett helyre ment, s ott kézzel kaparni kezdte a földet, amely egyre nedvesebb lett, s lassan vékony sugárban víz kezdett folyni. Bernadett a negyedik próbálkozásra legyőzte undorát, s ivott a sáros vízből, meg is mosakodott benne, s evett a fűből is. A jelenlévők, akik csak a gyerek mozgását látták, kiábrándítónak találták a jelenetet, sőt voltak, akik bolondnak tartották a kislányt. A kérdésre, hogy miért tette, Bernadett ezt válaszolta: a bűnösökért.
Március 2-án a Szent Szűz kérést fogalmazott meg: ,,Menjen, mondja meg a papoknak, hogy jöjjenek ide, és építsenek itt kápolnát.'' Bernadett azonnal a plébánoshoz sietett, hogy továbbítsa a kérést. Dominique Peyramale plébános kész volt mindenre, de bizonyosságot akart. Érdeklődött a jelenés asszonyának neve után, de azt Bernadett bizony nem tudta megmondani. A lelkipásztor ezért jelet kért. Arra biztatta Bernadettet, kérje meg a hölgyet, hogy virágozzék ki a lábait érintő vadrózsabokor, akkor felépül a kápolna. A következő találkozás alkalmával a Szűz csupán mosolygott a kérésen, majd egy újabb titkot adott Bernadettnek személyével kapcsolatban, s csupán ennyit mondott: ,,bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat.''
A forrás vize lassan elhagyta a barlangot. Ez többeket megrendített, mások azonnal magyarázatot kerestek, voltak, akik értetlenül fogadták. A víz pedig egyre bőségesebben tört elő a mélyből. Néhány nap múlva letisztult, és állandósult a hozama. Mérések szerint a lourdes-i vízforrás a jelenések idején percenként 85, óránként 5100, naponként pedig 122.400 liter vizet adott.
Lourdes-ban az első csodálatos gyógyulások már a jelenés napjaiban bekövetkeztek. Ennek ellenére hadjárat indult mind Bernadett, mind pedig a forrás ellen. Rendőrségi eljárások, a barlang betömése, korlátok felállítása, tiltások stb. következtek. A lourdes-i barlang körül kialakult zavaros helyzetet csak legfelsőbb utasításra sikerült megszüntetni.
A lourdes-i forrás vize ma is buzog, és gyógyít. A víz összetételét már sokszor megvizsgálták. Az eredmény mindig ugyanaz: normális ivóvíz. Az elmúlt jó 130 év alatt Lourdes-ban 6-7 ezer ember gyógyult meg. Jellemző az egyházi vizsgálat szigorúságára, hogy e gyógyulások közül alig 60-at ismert el csodálatosnak. Lourdes-ot évente 3-4 millió zarándok és sok százezer beteg keresi fel, akiknek ellátásáról ingyen gondoskodnak. A betegekről, a gyógyulásokról a Lourdes-ban működő Nemzetközi Orvosi Iroda készít feljegyzéseket. A lourdes-i gyógyulások sora világos jele és igazolása Bernadett hitelének.
Amint jeleztük, Bernadett Soubirous sem kerülte el a látnokok belülről gyönyörű, de a világ szemében ugyancsak sanyarú sorsát. Kétségbe vonták elméjének épségét, csalással vádolták, letartóztatták, kicsúfolták, fenyegették stb. Bernadett és családja is sokat szenvedett az emberek értetlen és nemegyszer rosszindulatú viselkedésétől. A látnok fél plébánosától is, akit kétségek gyötörnek. Peyramale plébános stílusában nem tagadja meg korát. Jó szándékú bár, szeretné tudni az igazságot, de kemény a gyerekhez.
Néha úgy tűnik, hogy minden égi és földi segítség magára hagyja Bernadettet egy időre. A zavart és a feszültséget fokozza, hogy a plébános március 2-i kérése a jelekre vonatkozóan nem teljesül. Nem virágzik ki a vadrózsabokor. Egészen más történik. A látnok térden csúszkál, majd füvet eszik, sáros vízben mosakszik, abból iszik stb. A sok száz csodaváró pedig megmosolyogja.
A forrás és az első gyógyulások nem győzik meg az emberek jó részét. A plébánost sem. Egyértelmű jelre vár. Az 1858. március 25-i jelenés alkalmával erre is sor kerül. A szép hölgy a gyermek megismételt kérdésére megmondja végre a nevét: ,,Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.''
Bernadett, amennyire csak tud, futva teszi meg az utat a plébániáig s magában ismételgeti a hölgy nevét, nehogy elfeledje, hiszen fogalma sincs arról, mit is jelentenek a szavak. Amikor az asztmás gyermek a plébániához érkezik, s kinyitja a kaput, éppen szembe találja magát az udvaron sétáló plébánossal. Lihegve, szinte fuldokolva csak ennyit tud mondani: ,,Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.'' René Laurentin ezt írja a jelenetről: ,,Peyramale
meginog az ütés alatt''. Megkapta tehát a jelet. Lépnie kell az ügyben. A hölgy neve mindenkit megdöbbentett. Azt is alig tudták néhányan, hogy IX. Piusz pápa négy évvel korábban, 1854. március 25-én hirdette ki a szeplőtelen fogantatás dogmáját.
Az utolsó jelenés a barlang előtt április 7-én történt. Mária búcsúlátogatására pedig július 16-án került sor. A lourdes-i jelenések és üzenetek lényege röviden így foglalható össze:
A Szent Szűz azt kérte, hogy emeljenek kápolnát a jelenés helyén, és vezessenek oda zarándoklatokat. A Szűzanya háromszor szólított fel bűnbánatra, és biztatott a bűnösök megtéréséért végzett imára. Ezek a szavak az engesztelésre szólítanak fel, bár az ,,engesztelés'' szó először Fatimában hangzik el Mária ajkáról.
Végül pedig a Szent Szűz az események hiteléül gyógyító forrást fakasztott a jelenés barlangjában. Úgy tűnik, a nagy nyitány (Csodás Érem) és a prófétai prognózis (La Salette) után az Egyház Anyja Lourdes-ban a csodák mint jelek által az egész világ előtt rendkívül komoly nyomatékot ad munkájának és felhívásainak.
A lourdes-i jelenések történetében sokan játszottak szomorú szerepet. IX. Piusz pápának kellett közbelépni, aki 1869. szept. 4-én kelt levelében igyekszik véget vetni a megnyilvánuló rosszindulatnak: ,,Az emberi gonoszságnak az isteni irgalmasság ellen intézett harca szükségképpen arra szolgál, hogy a csodálatos események valódisága és igaz volta annál világosabban kitűnjék.'' Ezt a pápai nyilatkozatot érdemes mindannyiunknak megfontolni.
Lourdes, és a rendkívüli gyógyulások áldásos hatása a hitéletben ma is érvényesül, és felmérhetetlen kegyelmek forrása. Lourdes szelleme végső soron a lelket kívánja gyógyítani. Ez esetenként egészen rendkívüli eredményeket szül. Mindössze Henri Lassare, Franz Werfel és Alexis Carrel nevét említjük, akik könyvben is elmondják élményüket és Lourdes történetét. Érdemes újra visszagondolni La Salette titkára, amit 1858-ban volt szabad nyilvánosságra hozni. Ha megfelelő körültekintéssel sor kerül erre (csak 1879-ben jelent meg, s igen ellenségesen fogadták), a két esemény üzenete kölcsönösen erősíti egymást, s a világban sokkal mélyebb nyomokat hagy.
Bernadett Soubirous a történések után hamarosan apácanövendék lett Neversben. 13 évig volt szerzetes. A szerzetben az egyébként visszavonulásra vágyó lourdes-i látnok igen sokat szenvedett a látogatóktól, a kíváncsiskodóktól. Bernadett nem számíthatott földi boldogságra. Neki tanúságot kellett tennie ország-világ előtt a lourdes-i eseményekről, és nagyon nehéz szenvedéssel kellett befejeznie életét. A megaláztatás és a súlyos testi szenvedések élete végéig elkísérték. 1878. december 11-től 1879. április 16-án bekövetkező haláláig ágyban fekszik. Szenvedéseinek mértékére jellemző Cros atya megjegyzése: ,,Szenvedéseiben összezsugorodott... Semmivé lett.'' Bernadett is utal fájdalmainak nagyságára: ,,Amikor az ember kínlódik, szüksége van rá, hogy egyedül legyen.'' Nővértársai biztatták: imádkozzon gyógyulásáért. Lourdes látnoka ezt soha nem tette. Inkább erőt és kitartást kért a szenvedéshez.
Bernadett 1844. január 7-én született Bolyban, és 1879. április 16-án halt meg Neversben. Holttestét 1925. aug. 5-én, boldoggá avatásának évében exhumálták. Bernadett mellkeresztjét 46 év alatt a rozsda megemésztette, de holttestét épségben találták. A lourdes-i látnokot 1933. dec. 8-án XI. Piusz pápa avatta szentté. Bernadett Soubirous holtteste a nevers-i kolostorkápolnában látható. Aranyozott kristály-koporsóban várja a feltámadást.
A lourdes-i események is azt példázzák, hogy a Szent Szűz örök boldogságunk érdekében szinte kézzelfogható közelségbe hozza a természetfölötti valóságot. A Boldogasszony a Csodás Érem átadása és La Salette után Lourdes-ban bűnbánatra és zarándoklatra hívja az egész világot, hogy megerősödjenek, s üzenete ily módon eljusson a föld
végső határáig.
Az Egyház 1993-tól az első lourdes-i jelenés napján, február 11-
én ünnepli a Betegek Világnapját.

Forrás: Antalóczi Lajos; Jelenések, üzenetek és a jövő
Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár – a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.

LourdesLourdesFranciaország

Webkamerák: http://www.lourdes-france.org/index.php?goto_centre=ru&contexte=en&id=507&id_rubrique=507

Alois Irlmaier látnok jövendölései

Alois Irlmaier (1894 jún. 8.-1959. júl. 26.) egyszerű német kútásó és kubikos volt, aki felnőtt életét Freilassingban (Bajorország) élte le. Híressé azzal vált, hogy már fiatal kora óta tisztánlátó képességekkel rendelkezett. A II. világháború után sok német ember vele kerestette meg családját vagy eltűnt szeretteit. Hírneve okán sok ellenséget is szerzett, akik nevetségessé akarták tenni és boszorkánysággal is megvádolták. Egyszer egy ilyen ügyben a szövetségi bíróság elé idézték, de amikor Irlmaier elmondta az általa soha nem látott és nem ismert bírónak, hogy a bíró feleségén aznap milyen ruha volt és mit csinál a tárgyalással egyidőben, a biró azonnal felmentette.
Irlmaiert tisztánlátó képességein túl az tette híressé, hogy filmszerű képekben látomásokat közölt az általa nem túl távolinak tartott jövőről. Bár látomásai olyanok voltak mint egy film, a víziókban megjelenő számok sokszor fátyolosan, kódoltan vagy hiányosan jelentek meg. Ennek ellenére okunk van azt feltételezni, hogy Irlmaier a világ egy lehetséges jövőképét vázolta fel.
Kinyilatkoztatásai egy jövőbeni nagy háborúról szólnak. Ezeket a kinyilatkoztatásokat barátja Conrad Adlmaier jegyezte fel Irlmaierrel történt beszélgetései során, amelyeket később könyv formájában tett közzé. Léteznek ezenkívül olyan kinyilatkoztatások is, amelyeket harmadik személyeknek, szóban tett. Ezek Adlmaier könyvében nem szerepelnek.

Lássuk hát a kinyilatkoztatásokat:
"Mi okozza a háborút?"
"Amikor ez bekövetkezik, a Közel-Keleten háború és forradalom tör ki., ami hirtelen lángol fel. A Földközi-tengeren nagy haditengerészeti erők néznek ellenségesen szembe egymással - a helyzet rendkívül feszült. De a gyújtószikra a Balkánon gyullad be. Látom egy "magas valaki" bukását, egy véres tőr fekszik mellette - hatás hatást követ."
"A harmadik világháború eljön, de, hogy melyik évben, azt nem tudom megmondani.
"Két férfi meggyilkol egy magasrangú harmadikat. Őket más emberek fizetik."
"A harmadik meggyilkolása megtörtént. Ezután kezdődik a háború."
"Az egyik gyilkos egy kicsi fekete ember, a másik kicsit magasabb világos hajjal. Úgy gondolom, ez a Balkánon fog megtörténni, de ebben nem vagyok biztos."
"A háborút megelőző év nagyon gyümölcsöző lesz, sok gabona és gyümölcs fog teremni. A harmadik meggyilkolása után egyik napról a másikra elkezdődik minden. Igen világosan látok három számot, két nyolcast és egy kilencest, de, hogy ezek milyen időpontot jelölnek, azt nem tudom megmondani. A háború napkeltekor kezdődik, egy esős éjszakát követően, röviddel az aratás ideje után. Mig a bajorok egy fogadóban kártyáznak, furcsa, idegen katonák néznek be az ablakokon és az ajtókon. Egy teljesen fekete menetoszlop fog keletről érkezni. Minden hirtelen és gyorsan történik. Az Arany Városból (Prága) indul ki minden. Az első féreg a Duna kék vizétől északnyugatra a svájci határig megy. Regensburgnál nem áll többé hid a folyón, de a déliek nem jönnek el a kék víztől. A második nagy nyomás Szászországon keresztül nyugatra a Ruhr-vidék ellen lesz. A harmadik katonai hadoszlop északnyugatról Berlinen keresztül nyugatra halad. Mindannyian nagyon sebesen és gyorsan haladnak. A Dunától a tengerpartig a Szürkék által lesz ellenőrizve. Két menekülő csoport átkel a folyón, de a harmadik elveszik az ellenség által körülvéve. Münchennek, Dél-Bajorországnak és Ausztriának nem kell félni."
"Az ellenség központja egy vörös tetejű kolostor, amelynek oltára északra néz [Freyung?]."
"Akkor hatás hatást követ. Megerősített egységek menetelnek Belgrádba majd tovább Olaszországba. Ezt követően három páncélos ék halad előre azonnal villámgyorsan a Dunától északra Nyugat-Németország fölött a Rajna felé - minden előzetes figyelmeztetés nélkül. Ez az eset olyan váratlanul fog történni, hogy a lakosság teljes pánikban fog menekülni nyugatra. A rengeteg gépkocsi eltömíti az utakat - ha otthon maradtak volna vagy nem a főutakat használnák. Bármit, ami akadályozza a tankok haladását az autópályákon, eltapossák. Alig marad valami Frankfurt nagy városából. A Rajna völgyét pusztítják...főleg a levegőből."
"Látok három harcoló alakulatot érkezni: az alsó alakulat az erdőn jön keresztül, de aztán felhúznak északnyugatra a Duna mellé. A határvonal például Prága, a Bajor-erdő és északnyugat. A második alakulat keletről nyugatra jön Szászországon keresztül, a harmadik északkeletről délnyugatra. Látom a Földet magam előtt, mint egy labdát, amelyen repülőgép kötelékek lépnek ki (kirepülés), amelyek most felszállnak, mint fehér galambok raja a homokból. Az orosz nem áll meg sehol, amíg a három ék halad előre. Éjjel és nappal futnak előre a Ruhr-vidék elérése érdekében, ahol sok gyár és kohó van."
"A második alakulat Nyugatra megy Szászországon keresztül a Ruhr-vidék felé, pontosan olyan, mint a harmadik, amelyik északkeleten, Berlinen keresztül megy nyugat felé."
"A visszavágás azonnal megérkezik a nagy vízen keresztül. Azonban a sárga sárkány megszállja Alaszkát és Kanadát ugyanebben az időben. De a bosszú megérkezik, nincs messze..."
"Látom a Földet, magam előtt, mint egy labdát. Amellett, ahol a fehér galambok felrepültek, egy nagyon nagy szám emelkedik ki a homokból. És akkor sárga por kezd hullani egy vonalban. Ez akkor kezdődik, amikor az Arany Város (Prága) elpusztul. Mint egy sárga vonal fog felmenni az öbölparti városig. Tiszta éjszaka lesz, amikor elkezdik kiszórni. A tankok még haladnak, de akik a tankokban ülnek, teljesen feketévé válnak. Ahol ez leesik, minden meghal, nem lesz sem fa, sem bokor, sem szarvasmarha, sem fű. Minden elszárad és megfeketedik. A házak megmaradnak. Nem tudom mi ez, így nem tudok róla beszélni. Ez egy hosszú vonal. Aki keresztül megy ezen a vonalon, meghal. Az alakulatokban minden lerobban. Északra kell menniük. Mindent eldobnak, ami náluk van. Senki nem tér vissza többé..."
"A repülőgépek a sárga port a Fekete-tenger és az Északi-tenger között dobják le. Így egy halálos csík keletkezik a Fekete-tengertől egyenesen az Északi-tengerig, olyan széles, mint fél Bajorország. Ebben a zónában nem tud többé fű nőni, az emberi életről nem is beszélve. Az orosz utánpótlás megszakad."
"Galambok raja emelkedik ki a homokból. Két kötelék eléri a csatateret nyugatról délnyugatra. A századok északnak fordulnak és elvágják a harmadik hadsereg vonulását. Rengeteg lánctalpas van ott keletről. De a lánctalpasokban mindenki meghal azonnal, a járművek még gördülnek, de sorban fokozatosan megállnak automatikusan. Itt a pilóták szintén kiszórják kis fekete, kb. 25 cm-es dobozaikat. Ezek sátáni dobozok. Felrobbannak, mielőtt elérnék a talajt és zöld meg sárga füst vagy por szóródik ki belőlük. Bármi, ami érintkezik vele, halott lesz, akár ember, akár állat, akár növény. Egy évig semmilyen élő dolog nem léphet be erre a területre, különben a legnagyobb halálos veszélynek teszi ki magát. A Rajnánál a támadást végül visszaverik. A három hadseregből egyetlen katona sem tér haza többé. Rengeteg halott lesz ott...fekete testek ezrei, a rothadó hús leesik a csontokról."
"Aztán egy magányos repülőgép érkezik keletről. Ez veti a "semlegesítő"-t Angliánál a nagy vizbe. A viz egy nagy darabban megemelkedik, olyan magasra, mint egy torony, majd visszahullik. Egy földrengés és egy hatalmas hullám keletkezik, ami elönt mindent. Elsüllyed Anglia egész területe és az európai partok Berlinig, kivéve néhány hegycsúcsot. A tengerparti országok nagy veszélyben lesznek, a hullámok olyan magasak lesznek, mint egy ház, habosak lesznek és a viz a mélyben főni/forrni fog. A szigetek eltűnnek és éghajlatváltozás lesz. "
"Ezzel párhuzamosan egy új föld emelkedik ki, amely már korábban létezett (Atlantisz). Három nagyváros viszont elsüllyed. Az egyiket (London) a tenger lerombolja, a másikat (New York) olyan magasan lepi el a tenger, hogy csak a templomtornyok(?) látszanak ki, a harmadik (Róma) összeomlik."
"Olaszországban is rossz dolgok történnek. A papokat hat kivételével megölik, a pápa elmenekül."
"Aki a Duna déli részén él, nem kell aggódnia az oroszok miatt, a Watsman hegyek és Wendelstein közt élő embereknek sem kell aggódni, el lesznek zárva."
"A háború alatt eljön a nagy sötétség, amely 72 órán át tart."
"Egy kiáltás hatására villámlás és mennydörgés tör ki és egy földrengés megrázza a Földet. Ne menjenek ki akkor a házakból, ne gyújtsanak fényeket, kivéve a gyertyát, minden mást oltsanak el. Aki belélegzi a port, görcsöt kap és meghal. Ne nyissák ki az ablakot, borítsák be teljesen fekete papírral. Minden nyílt víz mérgező lesz és minden étel is, ami nincs teljesen lezárva. Az üvegben lévő ételek is, mivel az üveg nem védi meg az ételeket. Kint a halál a por miatt körbejár, rengeteg ember fog meghalni. 72 óra múlva mindennek vége lesz. De ismétlem: ne menjenek ki a házból, ne nézzenek ki az ablakon és tartsák égve a gyertyát. És imádkozzanak. Ez alatt az éjszaka alatt több ember fog meghalni, mint az előző két háborúban összesen."
"Ne nyissák ki az ablakokat 72 órán keresztül. A folyókban olyan kevés viz lesz, hogy könnyedén át lehet kelni rajtuk. A szarvasmarhák elhullanak, a fű sárgává és szárazzá válik és a hullák sárgává és feketévé válnak. A halál felhőit a szél hajtja kelet felé."
"A város vastoronnyal (Párizs) a saját népe áldozatává válik. Mindent felgyújtanak. Forradalom lesz és minden vadul történik. A város ég. De ezt saját népe okozza, nem azok az emberek, akik keletről érkeznek A szigetek a tengerpart előtt elsüllyednek, mivel a viz nagyon vad. Nagy lyukakat látok a tengerben, amelyek feltöltődnek, amikor a hatalmas hullámok visszatérnek. A gyönyörű város a kék tenger partján majdnem teljesen elsüllyed a tengerben, a mocsokban és a homokban, amelyet a tenger kilök magából."
"A müncheni emberekkel nem sok fog történni, de lesz egy kis nyugtalanság. Nagy éhinség lesz és az emberek elveszik a gazdáktól az állatokat. A gazdák ezután megvédik magukat, különben mindent ellopnának tőlük."
"Ezzel egyidőben fellép egy nagy ember és a háború ezen a ponton véget ér. Az egész dolog nem fog sokáig tartani."
"A hét tegnap szakállas népe fogja teljesen befejezni a háborút és ellenségeik menekülni fognak. A folyóparton fognak tábort verni és kétségbeesetten harcolnak. Ott azonban meg fognak semmisülni, erejük megtörik és alig marad közülük valaki, aki hazatér, hogy elmondja a vereséget."
Látok egy hármas számot, de, hogy ez három nap, három hét vagy három hónap, azt nem tudom."
"Oroszországban új forradalom és polgárháború tör ki. Olyan sok lesz a halott, hogy nem tudják eltávolítani az utcákról. Az orosz emberek elkezdenek hinni Krisztusban és a Keresztet újra tisztelni fogják."
"A vezetők megölik magukat és a vérben a bűnök eltörlődnek. Látok egy vörös tömeget sárga arcokkal keverve. Látok egy totális felkelést, borzalmas mészárlást és fosztogatást. Azután ők eléneklik a Húsvéti Dalt és gyertyát gyújtanak Mária arcképe előtt"
"A kereszténység imáinak erejével ez a Poklon Kivüli Szörnyeteg meg fog halni és a fiatalok nagy része elkezd újra hinni Isten Anyjának közbenjárásában."
"Ezt követően a pápa visszatér és elénekli az első nagy Te Deum-ot a kölni Dómban. Majd megkoronáz három királyt, a magyart, az osztrákot és a bajort. A bajor egy öregember lesz fehér hajjal, aki bőrnadrágot visel. Kezdetben éhínség lesz, de aztán a Duna szintje újra a régi lesz és annyi zöldséget és gabonát hoznak fel a Dunán délről, hogy mindenkit etetni tudnak. Az ősi koronát délen újra tisztelni fogják"

"Az éghajlat közben megváltozik és melegebb lesz. Bajorországban könnyen megterem majd a déligyümölcs és a szőlő. Akkor mindenki oda megy ahová csak akar és mindenki ott tud élni, ahol akar, mindenkinek annyi földje lesz, amennyit meg tud művelni. A Duna északi és keleti részén élő embereket áttelepítik. A kolbász lefolyik a tányérokról, olyan bőség lesz. Ezután, hosszú, boldog időszak jön el. Akik megérik nagyon boldogok lesznek és szerencsésnek tartják majd magukat. De az embereknek onnan kell elkezdeni, ahonnan nagyapáik elkezdték."