péntek

Tiszaföldvár Szent István búcsújáróhelye

Isten dicsősége, a Szűzanya szeretete és a híveknek, Isten népének megszentelése mindig újabb és újabb „bázisokat° követel és alakít ki. Ezért a nagyobb hívő közősségeket igénylő kegyhelyek száma sohasem zárt szám. Régiek - sajnos - olykor eltűnnek és újabbak bukkannak föl. Ilyen a 20. sz. vége felé kikristályosodott szent hely, maholnap hites kegyhely, Tiszaföldvár Szolnok megyében található, a váci püspökség területén. Buzgó plébánosának adataiból tudjuk a következőket: Főbúcsúja augusztus 20-án, első szent királyunk, István ünnepén van. Ilyenkor messze kömyékről is jönnek hívó zarándokok. Volt idő, amikor negyven helységből jövőktől tarkállott a kegytér. Ilyenkor az előestéken vallásos előadások hangzanak, éjszakai virrasztás, esetleg magasröptű hangverseny vezeti be a nagy napot. A főbúcsú napján ünnepi szentmise a csúcspont, melynek végeztével fölemelő élményt nyújtó utcai szentséges körmenet van.
Mivel Tiszaföldvár és környéke vallásilag az ország legnehezebben evangelizálható területe, mert erre nagyon sok a protestáns, és emiatt a vegyes házasságokkal fogy a katolikus érzelmi és lelki töltés, no meg az ateizmus, a rafinált istentelen propaganda is megtette a magáét a bolsevizmus uralma alatt. Ezért volt szűkség arra, hogy lelkipásztori kezdeményezésre lelkileg újra megmozgassák a szunnyadó híveket. 1894-ben épült gyönyörű kéttornyú templomukat már a százéves jubileumra késztik elő a hívek.
Benne a főoltár képe Szent István királyt ábrázolja, amint fölajánlja a király koronázási ékszereit és ezekkel együtt magyarságunkat is a Szűzanyámak. Örökké időszerű és biztató jelenet, míg csak magyar él a földön. A kegytemplomban van egy csodálatosan szép Mária-szobor - amely a Mindenkor Segítő Szűz Máriát ábrázolja. Mennyire fontos napjainkban is ez a mindenkori segítség a Szűzanya részéről. (A Mindenkor Segítő Szűz ünnepe június 27-én van.)
A kegyemplom érdekessége az a szentföldi tárló, amelyben szentföldi emléktárgyakat lehet szemlélni. Így köveket, homokot Krisztus szülőföldjéről, fa maradványokat, kavicsokat, kagylókat, vizeket üvegcsékben a szent folyamokból és tavakból, datolyapálma ágakat stb. Mindez művészien kivitelezett, oszlopra szerelt, képeslapokkal díszített, föliratokkal tarkított, többrekeszes szekrénykében látható. Itt még a keresztelésekhez is a Jordán vizét használják. A kegytemplom udvarán egy csodaszép lourdes-i barlangfal található, misézési lehetőséggel. Ez a két lépcső magasságnyira emelt, enyhe ívelésű sziklafal, melyen a lourdes-i Szűzanya foglal helyet, Szent Bernadett szobrával. Egy fagerendákból készült hatalmas Mária-monogram szinte keretbe foglalja az egészet. Maga a misézőoltár Názáretből, Efaezusból, Jeruzsálemből és más szent helyről származó kövekből készült. Ezen kívül még egyéb meglepetések is várják a híveket, illetve búcsúsokat. Meg kell említenünk a közelben lévő Homok községet is, melyben Jézus szent arca a turini lepel alapján van művészien megfestve. Itt ugyancsak nagy ünnenélyességgel tartják Jézus Szíve ünnepével kapcsolatban a búcsút.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 277-278.old.)

Ének:
Ó, hol vagy magyarok
Tündöklő csillaga
Gyászos őtözetbe,
Teelőtted sírva
Hol vagy, István kérál,
Téged magyar kéván
Gyászos őtözetbe,
Teelőtted sírva.

Ó, kertnek kertésze,
István kérál vala,
Árva magyaroknak
Választott királa

Rólad emlékezünk,
Csordulnak könyveink,
Búal harmatoznak
Szomorú mezeink.

Virágos kert vala
Régen Pannóniában,
Kit a Szűz Mária
Híven öntöz vala.

Dícsértessék Isten
Te szent országodban,
Hogy új kérált adtál
Nekünk Szent Istvánban.

Reménységünk benne
Vagy és Máriával
Mint magyar nemzetünk
Nagy Pátrónájával.


(Forrás: Magyar Zoltán:
Szent István a néphagyományban
Osiris, Budapest, 2000. 217-218.old.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése