péntek

Csobánka Szentkút és búcsújáróhely a Sarlós Boldogasszony tiszteletére

A Pilis-hegység déli peremén lévő község Pest megyéhez és a Székesfehérvári egyházmegyéhez tartozik.

A falut szerbek alapították a XVII. század végén, német és szlovák lakosságát a XVIII. század folyamán nyerte. A Szentkút eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt, katolikus kultusza későbbi és német eredetű.

A hely legendája szerint 1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak megjelent Mária egy forrás miatt mocsaras helyen. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak.

A legenda egy másik változata szerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen egy Mária-kép függött. A fa vérezni kezdett, s ennek hatására kezdődtek meg a búcsújárások.

Akárhogy is, a forrásnak már a Mária-jelenés előtt, a XIX. század elején gyógyító híre volt: Lázkutacska, Fieberbründl volt a neve. A jelenés után kapta a Máriakút, Szentkút nevet. A zarándokok ma is felkeresik a forrást, vizéből isznak, fájó tagjaikat, főleg szemüket mosogatják. Ezután a környező fákra, bokrokra akasztják kötéseiket, rongyaikat, ezzel is jelezve az elért vagy kívánt gyógyulást.

A múlt század közepén egy budai és egy pesti német asszony kápolnát építtetett a forrásnál, amit Sarlós Boldogasszony ünnepén áldottak meg. A nyitott forrás fölé századunk elején lourdes-i barlangot emeltek, amelybe hamarosan sok hálatábla került az első világháborús katonákért. Itt áll a szerbek keresztje is. Ezen egykor Illés próféta képe volt látható, akinek ünnepén szívesen látogattak ide.

A kápolnát az 1930-as évek végén átépítették. Bár az átalakítással sok régi fogadalmi kép kikerült a templomból (1937-ben 86 db volt a számuk), a felajánlás (offerálás) századunkban is szokás volt. Máig sok imameghallgatás történik itt. A zarándokok egy része zöld ágat visz haza Csobánkáról, más része a forrásból vizet. A visszaemlékezések szerint egykor az örökmécs olajából is elkértek.

Illés napján a szerb zarándokok a kereszt előtt építettek oltárt. Mise után a pap megszentelte a forrást, ennek vizével pedig a búcsúsokat.

Fő búcsúja Sarlós Boldogasszony (július 2). Jönnek zarándokok más Mária-ünnepeken is, és különösen szombatonként, mert a szombatot Mária napjának tartják. Egyéb búcsúi: Kisasszony napja (szeptember 8), illetőleg Illés-nap (július 20). A csobánkai búcsújáró kápolna vadregényes természeti környezetben fekszik. Hosszú erdei úton, kellemes sétával közelíthető meg. Rövidebb hétvégi kirándulások céljának is alkalmas.

A csobánkai római katolikus Szent Anna plébániatemplom a múlt század második felében épült, de berendezése XVIII. századi. A görögkeleti szerb templom 1746-ban lett készen, ikonosztázionja (képfala) is korabeli. Említésre méltó berendezési tárgyai közül a copfstílusú püspökszék.

Érdemes felkeresni a közeli Pomáz Szent István király tiszteletére épült templomát (1770), amelyet több ízben bővítettek. Homlokzatán Páduai Szent Antal és Nepomuki Szent János szobra áll. A templom Szent Orbán-kápolnájában van jelenleg a híres fehérmárvány szentségfülke, latin felirata szerint 1519-ből.

A XVIII. századi a görögkeleti Szent György-templom is, amely körül korabeli sírkövek láthatók.

Csobánka közúton és vasúton Pomáz és Pilisvörösvár felől közelíthető meg. Pomázig HÉV-vel, onnan pedig gyalog, vagy autóbusszal, s onnan gyalog közelíthető meg.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Bp.,1990. 52-53.old.)


Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében
(Veritas Könyvkiadó, Budapest, 1944, 61-62.old.)
Csobánka

Messze bent a budai hegyek között húzódik meg Szűz Mária csobánkai kegyhelye. Keletkezesének legendáját a .környékbeli nép így adja elő:

A mostani szent kút helyén régen mocsár volt, ahová egy pásztor járt itatni és delelni. Egyszer dél felé hirtelenül Mária alakja emelkedett ki a mocsárból és a kis Jézust tartotta a karján. A megdöbbent pásztor nem mert hinni a szemének, mégis elmesélte a faluban, hogy mit látott. Napról-napra kitódult a kíváncsi nép és mind többen vélték látni a mennyei jelenséget. Egy-két ember megmosta sínylődő tagjait a vízben, vagy egészen megfürdött benne és íme meggyógyult. Híre ment a csodának és mind messzebb vidékről sereglett össze a nép imádkozni és gyógyulást keresni. Később a mocsarat kitisztították, kutat ástak és föléje kápolnát .emeltek.

A kápolna gyönyörű fehér falai között őrködő Mariahilf-kegykép utal a csobánkai búcsújárás német eredetére, egyben azonban Középeurópa megíratlan kultusztörténetének is jellegzetes dokumentuma. A képnek a régi Habsburg-birodalomban ezernyi másolatával találkozunk mindenfelé. Története vetekszik a legizgalmasabb regénnyel. Megjelenik előttünk az eredeti kép mestere, Lukas Cranach, aki tudvalevőleg rokonszenvetett ugyan Luther tanításaival, de a keresztény festő legnemesebb kötelességéről, Szűz Mária megfestéséről nem tudott megfeledkezni. A kép később a szász választófejedelem ajándékaképpen egyik Habsburg főhercegé lesz és Innsbruckba kerül. Nemsokára csodatevő hírbe jut és ünnepélyesen az innsbrucki Szent Jakab plébániatemplom főoltárára helyezik. A kép másolatokban is terjedni kezd. (Egyik másolata a passaui kapucinusok templomálban szintén kegyképpé válik. Bécs ostroma idején (1683) az udvar Passauban tartózkodik és Lipót király sokszor ájtatoskodik előtte. Fenyegetett birodalmát a Szent Szűz oltalmába ajánlja. A győzelmet, majd a török hatalom hanyatlását az uralkodó a Keresztények Segítsége közbenjárásának tulajdonította. Ettőlfogva a kegykép másolata villámgyorsan elterjedt az egész habsburgi monarchiában. Akárhányszor a másolatok is csodatevő hírbe kerülnek, így Solymáron, az óbudai Máriakövön, Bodajkon, Szentantalon, Homokkomáromban, Tétszentkúton, Turbékon, Doroszlón és még sok más helyen.

Ott voltunk egy Sarlós Boldogasszony-napi búcsún. A pünkösd csodája elevenedett meg a szemünk előtt, amikor magyar, német, szlovák parasztok sok .nyelven, de egy szívvel magasztalták Mária örök dicsőségét. Korunk és hazánk egyik legégetőbb problémája, a nemzetiségi kérdés talált itt pillanatra megoldást a közös szülőföldhöz való ragaszkodás és az egyező istenélmény boldog igézetében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése