péntek

Homokkomárom Magyarok Nagyasszonyának engesztelő temploma

Balla Lőrinc: Homokkomárom.
Homokkomárom, Római Katolikus Egyházközség, 2003.
Az Árpád-házi királyok idejében királyi birtok volt. Általában ismert, hogy Szent István király megparancsolta, hogy minden tíz falu építsen magának templomot. Szinte biztosra vehető, hogy itt is felépítették azt, hisz a régi írások arról is szólnak, hogy egyházas hely volt. A téglából rakott templom a mai falutól keletre, a Nagymező-tetőn feküdt, a plébánoslakkal és a körülötte levő temetővel.
Szólni kell, mert a történelemhez hozzá tartozik és oly sok oldalról megerősíttetik, hogy Homokkomáromban Szent Pál remetéi, a Pálos szerzetesrend is jelen volt, akik 1360 táján telepedtek itt le. Az itt 90 évig tartó török megszállás alatt a falu és vele együtt a templom és plébánia szinte teljesen elpusztult. Háromévi kemény csata után gróf Batthyány Adám vezetésével Kanizsa vára 1690. április 13-án felszabadult. A körülötte elterülő nagy birtok - benne Homokkomárom - az új várkapitány; Schenkendorf József cs. k. ezredes használatába, ill. tulajdonába került. Ő a hitélet gyakorolhatósága érdekében egy fa kápolnát építtetett a mai templom helyén, melyet 1702. szeptember 8-án szenteltek fel. E kápolna gondozását gróf Volkra-Ottó János veszprémi püspök a kanizsai kolostor ferences szerzeteseire bízta. A meghalt várkapitány özvegye minden újhold vasárnapra Kanizsáról kocsival Homokkomáromba szállíttatta az oltári és a misszionárius papot, hogy ő magyar nyelven hirdesse az evangéliumot.
Schenkendorf özvegyétől 1717-ben Esch Ferenc megvásárolta az egész birtokot. Ő német családokkal telepítette azt be, és 1722-ben elkezdte a mai templom építését. Kérésére Acsádi Ádám veszprémi püspök intézkedett, hogy a kanizsai ferences kolostorból állandóan itt lakó pap érkezett, aki adminisztrálta a plébániát. Lakásául a völgyben levő régi romos kolostort tették lakhatóvá.
Érdekes, ezért fontosnak tartom idézni a krónikás szerzetest: „...melyről a nép teljes nyugalommal szól: Az új fakápolna építésekor egy fában találtatott a Szűz Mária képe, ott azon a helyen, melyen jelenleg a nagy oltár nyugszik. Az itt talált képet többször levitték az alsó kápolnába, de éjszakánként mindig visszajött előbbi helyére." Ezt a Mária-képet tették a templom elkészültekor, talán 1744-ben a fő oltárra, és azóta is ott van.
A belső építészet legfontosabb feladata a fő- és a két mellékoltár, valamint a szószék elkészítése volt. A ma is eredeti formájában álló és használatban levő alkotások mutatják a tervszerűen felépített formai és tartalmi egységet. A teljesen fából faragott nagy mű stílusában egyöntetű, az igényes, szép művészi faragások nagyon értékessé teszik. A különös körülmények között megtalált, és itt elhelyezendő Mária-kép adta a tartalmi lényeget, melyhez jól választották meg a formát.
A templom fő építtetője a báró Esch család volt, de annak teljes befejezésében, ill. felszerelésében gróf Batthyány Lajos, Magyarország nádora és Kanizsa ura is jelentős szerepet vállalt. Ő 1744-ben királyi adományként kapta meg Homokkomáromot és környékét.
„...hogy a hívek áhítatát növelje, Szent Félix vértanú gyermek ereklyéit Rómából megszerezvén 1751-ben, előbb ugyan Kanizsára hozatta, és onnan pünkösd harmadnapján, június 2-án lehető nagy ünnepéllyel: 32 egyházi személy, számos tisztviselők, nemesek és mintegy 16 ezer ember kíséretében, 30 zászló alatt, tarackok durrogása, áhítatos énekek közben Homokkomáromba hozatta..., a nagy oltárra helyezte, oda, hol máig a nép ezreitől meglátogattatik, a Boldogságos Szűz Mária képe alatt."
A hitélet élénkülése 3-4 pap állandó szolgálatát tette szükségessé. Lakásuk, a szükségből használatba vett régi kolostor nem volt megfelelő, melyet gróf Batthyány is konstatált. Ezért az új templom melletti kolostorra készíttetett terveket, ezer forintot, elegendő anyagot és fát a téglaégetéshez ígért. A nagy építés kezdetét 1772 tavaszára lehet tenni, befejezését 1775-76-ra, használatba 1778-ban vették.
Batthyány gróf intézkedett, hogy szükség szerint három nyelven - magyar, német és horvát - hirdessék az evangéliumot, és végezzék a szertartásokat.
1778. szeptember 6-7-8-án a nagy tömeg gyóntatását „hatvan (60) pap végezte". Midőn az elmúlt zivatar élénk emléke következtében a vallásosság volt fő minden kebelben; midőn a szív buzgalmát, s áhítatát égi áldás harmatozta, és a nép hiedelmét csudák követték..." Bot Jakab magyar adminisztrátor feljegyzéseiből tudható, hogy 1751 és 1783 között több mint 50 csodás gyógyulás történt Homokkomáromban. Ezeket a történéseket sem akkor, sem azóta nem vizsgálta és igazolta orvos. A ma embere hogyan viszonyul ezekhez a kérdésekhez, az nagyon változó. De bárhogy gondolja is ezt valaki, azt mindenkinek látni kell, hogy ők akkor, és nemcsak a bajban, hittek valamiben, Istenben, a hit pedig csodákra képes!
A bucsuszentlászlói Szent Ferenc-rendi rezidencián az atyák száma annyira megfogyatkozott, hogy a hozzájuk tartozó Homokkomáromban az adminisztrációt nem tudták ellátni. Ezért főtisztelendő báró Hornig Károly bíbornok, veszprémi püspök és a kegyúr, főméltóságú Batthyány-Stratmann Ödön herceg beleegyezésével a homokkomáromi plébániát önálló világi plébániává tette.
Első plébánosa, mint világi pap, Ambrus Jenő lett. Ő a plébániát 1911. július 1-jén foglalta el.
A templom külső és belső felújítására 1938-ban került sor Batthyány-Stratmann László kegyúr költségén. A díszítést és 14 kép - köztük 10 valódi freskó - festését Kristóf Lajos tervei alapján Medvecki Jenő készítette. Az aranyozás Liska Lajos, az asztalos javító munka Horváth József érdeme.
A Nyolc Boldogság Katolikus Közösség 1990. márciusában érkezett az üres kolostor épületbe Szendi József püspök atya meghívására. Jelenlétükkel a Közösség tagjai jelentős szerepet vállaltak a kolostorépület és környékének felújításában és fejlesztésében. Fő tevékenységeik közé tartozik a könyvkiadás, lelkigyakorlatozók és látogatók fogadása. Segítik a kegyhely pasztorációját, többek között a 13.-i engesztelő napok megszervezésében. A sok száz vagy ezer ember fogadását, hitbeli kiszolgálását a papság mellett ők is segítik.
HOMOKKOMÁROM napjainkban a Dunántúl egyik legjelentősebb engesztelő központja. A kegyhelyet dr. Szendy József veszprémi püspök 1988. április 13-án felajánlotta a Szűzanyának. E naptól kezdve a magyarok Nagyasszonyának engesztelő temploma.
Nagy örömünkre szolgál, hogy az itt nyerhető kegyelem kiteljesedett még azzal is, hogy a 2003. március 23-án boldoggá avatott Batthyány-Stratmann László erekjecsontjának egy kis darabját 2003. június 13-án Tibola Imre nagyprépost elhozta Homokkomáromba, melyet elhelyeztek a kegytemplom oltárán A nemes életű kegyúr, a szentéletű szegények orvosa, ezután itt a lelkek gyógyítója lett.

Ének
Kinek első szent királyunk felajánlott minket,
Boldogságos Szűz Mária tekintsd ügyeinket;
Fájó szívvel, könnyes arccal ím hozzád sietünk.
Magyarország Nagyasszonya könyörögj érettünk.

Egek ékessége,
Földnek dicsősége,
Magyarok Asszonya, királynéja!
Hozzád buzgó szívvel,
Köteles hűséggel
Járulunk, szentséges Szűz Mária.
Mint pátronánkhoz
Édes Anyánkhoz,
Teljes reménységgel folyamodunk
És minden ínségben fohászkodunk.

A magyar népért


Örökkévaló Isten, minden ember Atyja, ki a népek és nemzetek sorsát intézed, ó, hallgasd meg buzgó kérésünket: vezéreld jóra magyar nemzetünket, hogy imádásodról, üdvös félelmedről se jóban, se rosszban el nefeledkezvén, a földön boldog előrehaladást és békét élvezzen, hitében, példás erényeiben erősödjék, anyagi javaiban gyarapodjék, és Te végtelen Gondviselésed áldásaiból soha ki ne fogyjon. Ámen.
Felajánló ima a világ bűneiért

Mindenható Örök Atya! A Boldogságos és mindenkor Szeplőtelen Szűz Mária legtisztább keze által helyezem minden kehelybe, melyet papjaid a mai napon az egész világon oltárod fölé emelnek, imáimat, gondolataimat, munkámat, szenvedésemet, múltamat, jelenemet és jövőmet, szeretteimet, minden lelket a világon, különösen a szenvedő lelkeket. Felajánlom Neked, ó végtelenül Szent és szeretetre méltó Atyánk, szívem minden dobbanását, minden lélegzetvételemet, minden lépésemet, minden szavamat azzal a szándékkal és kéréssel, hogy változtasd át a szeretet megannyi aktusává a világ bűneinek engesztelésére. Add meg jóságos Atyánk, hogy szeretett Fiaddal, a mi Urunk Jézus Krisztussal egyesülve egész mai napon állandó szentmise, folytonos áldozat legyen, s így elégtételt nyújtsanak Neked, Legszentebb Atyánk és Istenünk a világ bűneiért. Ámen.

(Az énekek és imák forrása: Balla Lőrinc: Homokkomárom. Homokkomárom, Római Katolikus Egyházközség, 2003.)

Szertartás- és eseményrend:
Minden hónap 13-a a kegyhely engesztelő napja.
Délutáni órákban gyülekezik a hívők serege a rózsafüzér imádkozása közben.
Tizenhét (5) órakor papi vezetéssel Keresztút-járás indul a templom körüli hegyoldalon.
Ezt a fél hétkor kezdődő szentmise követi.
A szentmise után virágos-gyertyás körmenetben hódolnak az Oltáriszentség előtt, és vállra emelve körülhordozzák a virágok- tól körülölelt Rosa Mistícát.
A hívek kéréseinek megfelelően a kegytárgyak megáldására kerül sor.
A következő órák a jelenlevők elmélkedését, hitbeli megerő- södését szolgálják, egyéni és közös imádkozások, fohászkodá- sok és éneklések közben.
Éjjel fél tizenkettőkor szentmise bemutatása történik. A reggelig tartó engesztelés, imádságok füzére száll a Ma- gyarok Nagyasszonya elé, és hittel kéri annak segítő közbenjárását.
Reggel 5 órakor indul az autóbusz Nagykanizsára, ahol a zarándokok utazási csatlakozást kaphatnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése