Dícsérjük Jézus szentséges Szűzanyját!
A szép mennyország színaranyát,
Az égnek drága gyönyörűségét,
A kerek földnek legragyogóbb ékét.
Ó, Szent Szűz, tiszta minden földi szennytől,
Nagy kegyet nyertél az Istentől,
mert mint liljom, tiszta volt lelked,
Isten anyjául kiválasztott téged.
Ó, drága szent Szűz, új örömnap fénye,
Úr Jézus tiszta szent edénye,
Mária, téged epedve kérünk,
Ó, maradj szent Szűz, mindhalálig vélünk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 299.old.)
péntek
Vasvár Szűz Mária kegyhelye
1. Mária, szent Szűz, szép Virág
Mennyekben lobbant mécsvilág,
Szíved az égi mátkaság
Hétszeres tőrrel járta át.
S haza hívtak, mennybe fel,
Ott is csak értünk könnyezel.
Halld meg imánkat Mária,
Édes Vasvári Szűzanya!
2.Tengernyi kín az életünk,
Azért, mert sokat vétkezünk.
Mégis, hogy el nem vitt az ár,
Tőled van, édes fénysugár.
A szívünk most sem csügged el,
Mert most is értünk könnyezel.
Tebenned bízunk, Mária,
Édes Vasvári Szűzanya.
Forrás: Zágonhidi Czigány Balázs:
Vasvár Szűz Mária - búcsújáróhely Vasvár 2001, 20.old
Mennyekben lobbant mécsvilág,
Szíved az égi mátkaság
Hétszeres tőrrel járta át.
S haza hívtak, mennybe fel,
Ott is csak értünk könnyezel.
Halld meg imánkat Mária,
Édes Vasvári Szűzanya!
2.Tengernyi kín az életünk,
Azért, mert sokat vétkezünk.
Mégis, hogy el nem vitt az ár,
Tőled van, édes fénysugár.
A szívünk most sem csügged el,
Mert most is értünk könnyezel.
Tebenned bízunk, Mária,
Édes Vasvári Szűzanya.
Forrás: Zágonhidi Czigány Balázs:
Vasvár Szűz Mária - búcsújáróhely Vasvár 2001, 20.old
Vác Szűz Mária búcsújáróhelye (Hétkápolna)
Ének
1.Zeng a harang szava és idehív,
Mária várja itt gyermekeit.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
2.Téged dícsérnek a halkszavú fák,
Rólad rebegnek az ajkak imát.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
3.Fönn a magasban lánghevű a nap
Megkoronázza a homlokodat.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
4.Szőnyeget sző a mező elibéd,
Rádragyog éjjel a csillagos ég.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
5.Végtelen tengerek csillaga vagy,
Lábadat mossa a hószínű hab.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
6.Értünk imádkozol Isten előtt,
Hinni tanítod a tévedezőt
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
7.Szánod a bűnöst, a bús beteget,
Fölragyog benned a szép szeretet.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
8.Hódolatodra ha nyílik a szánk,
Szép neved így ejti, édesanyánk!
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
9.Földi zarándokok kórusa zeng,
Halld meg, anyánk, kegyesen odafent.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 287.old.)
1.Zeng a harang szava és idehív,
Mária várja itt gyermekeit.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
2.Téged dícsérnek a halkszavú fák,
Rólad rebegnek az ajkak imát.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
3.Fönn a magasban lánghevű a nap
Megkoronázza a homlokodat.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
4.Szőnyeget sző a mező elibéd,
Rádragyog éjjel a csillagos ég.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
5.Végtelen tengerek csillaga vagy,
Lábadat mossa a hószínű hab.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
6.Értünk imádkozol Isten előtt,
Hinni tanítod a tévedezőt
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
7.Szánod a bűnöst, a bús beteget,
Fölragyog benned a szép szeretet.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
8.Hódolatodra ha nyílik a szánk,
Szép neved így ejti, édesanyánk!
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
9.Földi zarándokok kórusa zeng,
Halld meg, anyánk, kegyesen odafent.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 287.old.)
Tiszaföldvár Szent István búcsújáróhelye
Isten dicsősége, a Szűzanya szeretete és a híveknek, Isten népének megszentelése mindig újabb és újabb „bázisokat° követel és alakít ki. Ezért a nagyobb hívő közősségeket igénylő kegyhelyek száma sohasem zárt szám. Régiek - sajnos - olykor eltűnnek és újabbak bukkannak föl. Ilyen a 20. sz. vége felé kikristályosodott szent hely, maholnap hites kegyhely, Tiszaföldvár Szolnok megyében található, a váci püspökség területén. Buzgó plébánosának adataiból tudjuk a következőket: Főbúcsúja augusztus 20-án, első szent királyunk, István ünnepén van. Ilyenkor messze kömyékről is jönnek hívó zarándokok. Volt idő, amikor negyven helységből jövőktől tarkállott a kegytér. Ilyenkor az előestéken vallásos előadások hangzanak, éjszakai virrasztás, esetleg magasröptű hangverseny vezeti be a nagy napot. A főbúcsú napján ünnepi szentmise a csúcspont, melynek végeztével fölemelő élményt nyújtó utcai szentséges körmenet van.
Mivel Tiszaföldvár és környéke vallásilag az ország legnehezebben evangelizálható területe, mert erre nagyon sok a protestáns, és emiatt a vegyes házasságokkal fogy a katolikus érzelmi és lelki töltés, no meg az ateizmus, a rafinált istentelen propaganda is megtette a magáét a bolsevizmus uralma alatt. Ezért volt szűkség arra, hogy lelkipásztori kezdeményezésre lelkileg újra megmozgassák a szunnyadó híveket. 1894-ben épült gyönyörű kéttornyú templomukat már a százéves jubileumra késztik elő a hívek.
Benne a főoltár képe Szent István királyt ábrázolja, amint fölajánlja a király koronázási ékszereit és ezekkel együtt magyarságunkat is a Szűzanyámak. Örökké időszerű és biztató jelenet, míg csak magyar él a földön. A kegytemplomban van egy csodálatosan szép Mária-szobor - amely a Mindenkor Segítő Szűz Máriát ábrázolja. Mennyire fontos napjainkban is ez a mindenkori segítség a Szűzanya részéről. (A Mindenkor Segítő Szűz ünnepe június 27-én van.)
A kegyemplom érdekessége az a szentföldi tárló, amelyben szentföldi emléktárgyakat lehet szemlélni. Így köveket, homokot Krisztus szülőföldjéről, fa maradványokat, kavicsokat, kagylókat, vizeket üvegcsékben a szent folyamokból és tavakból, datolyapálma ágakat stb. Mindez művészien kivitelezett, oszlopra szerelt, képeslapokkal díszített, föliratokkal tarkított, többrekeszes szekrénykében látható. Itt még a keresztelésekhez is a Jordán vizét használják. A kegytemplom udvarán egy csodaszép lourdes-i barlangfal található, misézési lehetőséggel. Ez a két lépcső magasságnyira emelt, enyhe ívelésű sziklafal, melyen a lourdes-i Szűzanya foglal helyet, Szent Bernadett szobrával. Egy fagerendákból készült hatalmas Mária-monogram szinte keretbe foglalja az egészet. Maga a misézőoltár Názáretből, Efaezusból, Jeruzsálemből és más szent helyről származó kövekből készült. Ezen kívül még egyéb meglepetések is várják a híveket, illetve búcsúsokat. Meg kell említenünk a közelben lévő Homok községet is, melyben Jézus szent arca a turini lepel alapján van művészien megfestve. Itt ugyancsak nagy ünnenélyességgel tartják Jézus Szíve ünnepével kapcsolatban a búcsút.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 277-278.old.)
Ének:
Ó, hol vagy magyarok
Tündöklő csillaga
Gyászos őtözetbe,
Teelőtted sírva
Hol vagy, István kérál,
Téged magyar kéván
Gyászos őtözetbe,
Teelőtted sírva.
Ó, kertnek kertésze,
István kérál vala,
Árva magyaroknak
Választott királa
Rólad emlékezünk,
Csordulnak könyveink,
Búal harmatoznak
Szomorú mezeink.
Virágos kert vala
Régen Pannóniában,
Kit a Szűz Mária
Híven öntöz vala.
Dícsértessék Isten
Te szent országodban,
Hogy új kérált adtál
Nekünk Szent Istvánban.
Reménységünk benne
Vagy és Máriával
Mint magyar nemzetünk
Nagy Pátrónájával.
(Forrás: Magyar Zoltán:
Szent István a néphagyományban
Osiris, Budapest, 2000. 217-218.old.)
Mivel Tiszaföldvár és környéke vallásilag az ország legnehezebben evangelizálható területe, mert erre nagyon sok a protestáns, és emiatt a vegyes házasságokkal fogy a katolikus érzelmi és lelki töltés, no meg az ateizmus, a rafinált istentelen propaganda is megtette a magáét a bolsevizmus uralma alatt. Ezért volt szűkség arra, hogy lelkipásztori kezdeményezésre lelkileg újra megmozgassák a szunnyadó híveket. 1894-ben épült gyönyörű kéttornyú templomukat már a százéves jubileumra késztik elő a hívek.
Benne a főoltár képe Szent István királyt ábrázolja, amint fölajánlja a király koronázási ékszereit és ezekkel együtt magyarságunkat is a Szűzanyámak. Örökké időszerű és biztató jelenet, míg csak magyar él a földön. A kegytemplomban van egy csodálatosan szép Mária-szobor - amely a Mindenkor Segítő Szűz Máriát ábrázolja. Mennyire fontos napjainkban is ez a mindenkori segítség a Szűzanya részéről. (A Mindenkor Segítő Szűz ünnepe június 27-én van.)
A kegyemplom érdekessége az a szentföldi tárló, amelyben szentföldi emléktárgyakat lehet szemlélni. Így köveket, homokot Krisztus szülőföldjéről, fa maradványokat, kavicsokat, kagylókat, vizeket üvegcsékben a szent folyamokból és tavakból, datolyapálma ágakat stb. Mindez művészien kivitelezett, oszlopra szerelt, képeslapokkal díszített, föliratokkal tarkított, többrekeszes szekrénykében látható. Itt még a keresztelésekhez is a Jordán vizét használják. A kegytemplom udvarán egy csodaszép lourdes-i barlangfal található, misézési lehetőséggel. Ez a két lépcső magasságnyira emelt, enyhe ívelésű sziklafal, melyen a lourdes-i Szűzanya foglal helyet, Szent Bernadett szobrával. Egy fagerendákból készült hatalmas Mária-monogram szinte keretbe foglalja az egészet. Maga a misézőoltár Názáretből, Efaezusból, Jeruzsálemből és más szent helyről származó kövekből készült. Ezen kívül még egyéb meglepetések is várják a híveket, illetve búcsúsokat. Meg kell említenünk a közelben lévő Homok községet is, melyben Jézus szent arca a turini lepel alapján van művészien megfestve. Itt ugyancsak nagy ünnenélyességgel tartják Jézus Szíve ünnepével kapcsolatban a búcsút.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 277-278.old.)
Ének:
Ó, hol vagy magyarok
Tündöklő csillaga
Gyászos őtözetbe,
Teelőtted sírva
Hol vagy, István kérál,
Téged magyar kéván
Gyászos őtözetbe,
Teelőtted sírva.
Ó, kertnek kertésze,
István kérál vala,
Árva magyaroknak
Választott királa
Rólad emlékezünk,
Csordulnak könyveink,
Búal harmatoznak
Szomorú mezeink.
Virágos kert vala
Régen Pannóniában,
Kit a Szűz Mária
Híven öntöz vala.
Dícsértessék Isten
Te szent országodban,
Hogy új kérált adtál
Nekünk Szent Istvánban.
Reménységünk benne
Vagy és Máriával
Mint magyar nemzetünk
Nagy Pátrónájával.
(Forrás: Magyar Zoltán:
Szent István a néphagyományban
Osiris, Budapest, 2000. 217-218.old.)
Törökszentmiklós Fájdalmas Anya búcsújáróhelye
A kegyhely kegykápolnája tulajdonképpen a kálvária-kápolna. 1761-ben épült, majd 1938-ban a szervita atyák gondozásába ketült, mely szerzet a Fájdalmas Szűzanya tiszteletét van hivatva szolgálni szerte a nagy világban. 1948. április 30-án a Vatikáni Rádió, majd ezt követően a Vatikán hivatalos újságja világgá röpítette, hogy XII. Pius pápa egy csodálatos szépségű Fájdalmas Szűz-szobrot ajándékozott és küldött Törökszentmiklósnak. A szobor hű mása a római Addolorata nevű csodatévő kegyszobornak. A Szűzanya szívében hét tőr van.
A Fájdalmas Szűzanya tiszteletét ezen a helyen az Almássy család karolta föl és indította el, akkor, amikor itt kápolnát épített a temető közepére. A temető azóta megszűnt, de megmaradt a szép kápolna, és a Fájdalmas Szűzanya tisztelete pedig egyre jobban terjed. A kápolnát 1819-ben átépítették, századunkban a szervita atyák kibővítették, hogy méltó legyen az ide érkező kegyszoborhoz. A zarándokokra nagy hatással van a Szűzanya élethű arca, könnyes szeme és magának a ruházatnak a komor, bordó színű ábrázolása.
A törökszentmiklósi kálvária-kegyhely főbúcsúja minden évben szeptember harmadik vasárnapján van. Előtte való szombaton esti szentmise, majd szentségimádás és szentórák töltik ki a virrasztás éjszakáját. A búcsú vasárnapján óránként szentmise, majd az ünnepi főmise után szentséges körmenet. van. Megjegyzendő még, hogy a római pápa által'1948-ban ajándékozott kegyszobrot boldog emlékd Mindszenty József bíboros, hercegprímás koronázta meg és magát a kegyhelyet ünnepélyesen kegyhellyé avatta. A kegyhely vasúton és közúton is megközelíthető.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 279.old.)
Örömmel telik meg szívünk, mikor látjuk anyánkat,
Kinek kegyébe ajánljuk magunkat és hazánkat.
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
Messze útról jöttünk hozzád, eléd tesszük szívünket,
Mert az élet sok keserve elfárasztott bennünket!
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
Velünk küldte el kérését családunk minden tagja,
Mert ki a Szűzanyát kéri, magára azt nem hagyja.
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 279.old.)
A Fájdalmas Szűzanya tiszteletét ezen a helyen az Almássy család karolta föl és indította el, akkor, amikor itt kápolnát épített a temető közepére. A temető azóta megszűnt, de megmaradt a szép kápolna, és a Fájdalmas Szűzanya tisztelete pedig egyre jobban terjed. A kápolnát 1819-ben átépítették, századunkban a szervita atyák kibővítették, hogy méltó legyen az ide érkező kegyszoborhoz. A zarándokokra nagy hatással van a Szűzanya élethű arca, könnyes szeme és magának a ruházatnak a komor, bordó színű ábrázolása.
A törökszentmiklósi kálvária-kegyhely főbúcsúja minden évben szeptember harmadik vasárnapján van. Előtte való szombaton esti szentmise, majd szentségimádás és szentórák töltik ki a virrasztás éjszakáját. A búcsú vasárnapján óránként szentmise, majd az ünnepi főmise után szentséges körmenet. van. Megjegyzendő még, hogy a római pápa által'1948-ban ajándékozott kegyszobrot boldog emlékd Mindszenty József bíboros, hercegprímás koronázta meg és magát a kegyhelyet ünnepélyesen kegyhellyé avatta. A kegyhely vasúton és közúton is megközelíthető.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 279.old.)
Örömmel telik meg szívünk, mikor látjuk anyánkat,
Kinek kegyébe ajánljuk magunkat és hazánkat.
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
Messze útról jöttünk hozzád, eléd tesszük szívünket,
Mert az élet sok keserve elfárasztott bennünket!
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
Velünk küldte el kérését családunk minden tagja,
Mert ki a Szűzanyát kéri, magára azt nem hagyja.
Ne hagyj el, ne hagyj el, Mária, Törökszentmiklós Csillaga.
Ne hagyj el, édes patrónánk! Maradj velünk, Szűzanyánk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 279.old.)
Tétszentkút A Segítő Szűzanya búcsújáróhelye
A rábaközi kisközség Győr-Sopron megyéhez és a Győri egy- házmegyéhez tartozik.
1715-ben, mondja a történeti hagyomány, egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrá- sánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Gyógyulása után a forrás mellett egy kis kápolnát építtetett, s a Segítő Szűzanya (Mariahilf) képének egy másolatát helyezte el benne.
Csodás gyógyulásának híre indította el a búcsújárásokat, s a folytatódó imameghallgatások révén vált Tétszentkút a Rába- köz népének egyik búcsújáró helyévé.
A szentkúti kápolnában a csodás forrás közvetlenül az oltár alatt volt. Beomlás veszélye miatt a századfordulón betemették, azóta kiszáradt.
A búcsújáró kápolnát mindig Tét plébániájáról látták el.
A kápolna nagyszámú zarándokot vonzó fő búcsúja Mária neve- napján (szeptember 12-én) van. A templom búcsúját Páduai Szent Antal ünnepén (június 13) tartják.
A szentkúti templom 1715 és 1744 között épült ki mai formájá- ban. A rokokó főoltáron a Segítő Szűzanya kegyképe fölött van a patrónus szent, Páduai Szent Antal megkoronázott képe. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai áll- nak. A kegyképen Máriát és a kis Jézust is ezüst koronával ékesí- tették. Különösen figyelemre méltó a szentélyt a hajótól elvá- lasztó rokokó rács, a régi magyar vasművesség remeke.
Különös, hogy az ezüst fogadalmi ajándékokat nem itt, hanem a múlt század elején (1818) épült téti plébániatemplomban láthatjuk. A XVIII-XIX. század fordulójáról származnak. Téten született Kisfaludy Károly (1788-1830), a korai magyar reformmozgalom egyik vezéralakja.
Tét vasúton megközelíthető a Győr-Pápa vasútvonalon, köz- úton pedig a Győr-Pápa közti 83-as főúton. A közút áthalad Téten és érinti a Szentkutat is.
Szálláslehetőség helyben nincs, étterem azonban Tét faluban található.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Bp.,1990. 160-161.old.)
Ének:
Kik idejöttetek lángoló szívekkel
Szent Anna kincsének eztet zengjétek el
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
A jó Isten után bizalmunk nagy benned
Mert te emeled fel értünk drága kezed
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Ki téged e földön anyának választott
Megnyered részére a szép mennyországot
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Szép neved napjára kik most idejöttünk
Ékes hajlékodban e szóval köszöntünk
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Ha az ég ajtóján kopogtat a lelkem
A szép mennyországba te eressz be engem.
Óh Mária szép szerelmem
Azt az egyet nyerd meg nekem
Rózsás kertedben a koszorút köthessem.
Forrás: Ft.Turcsik György-Kerekes József(szerk.):
Búcsújárók könyve. Kerekes Kegytárgy Nagykereskedés,
Bp. 2001. 198-199.old.
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében
(Veritas Könyvkiadó, Budapest, 1944, 36-38.old.) c. könyvéből:
Egy katona „testfájó" volt. Mindenfelé orvosoltatta magát, de csak nem tudott meggyógyulni. Egyszer azt álmodta, hogy itt a téti erdőben talál a bajára forrást, abban mossa meg magát. Fogadalmat is tett kápolna építésére. Amint a kápolna épült, úgy épült fel ő is a betegségéből. Mikorra elkészült, ő is meggyógyult. - Így mondotta el egy öreg szentkúti ember, Aillert Keresztély császári katonatiszt csodálatos történetét aki 1715-ben csakugyan visszenyerte egészségét ezen a helyen. Fogadalmát be is váltotta.
A magányos kápolna hamarosan kis falut vonzott maga köré, sőt messze vidékek virágzó kegyhelye lett belőle. Főoltárán a híres Mariahilf-kegyképnek szinte csodatevő hírbe került másolata, ami egyrészt a környék magyarságának német eredetére, másfelől pedig az idegen kultusz elmagyarosodására utal. A magyar környezetet a Kegykép őrállóinak: Szent Istvánnak és Szent Lászlómak szobrai is kifejezik. Van két mellékoltár is: a családi élet, a mindennap védőszentjeinek, Szent Annának és Szent Józsefnek tiszteletére. A búcsúsok nem a nagy lelki szenzációkért, hanem egyszerű életük megszenteléséért, betöltéséért jönnek ide. Ennek adományáért elsősorban Jézusnak egyszerű atyafisága jár közbe.
Amikor a kápolnát, a mostani szentélyt templommá bővítették, akkor a szent kút - véletlenül-e, vagy szimbolikus szándékkal - a szószék alá került. Ma már teljesen beomlott. Lehet, hogy valamelyik régi plébános visszaélést látott a szent kút vizének laikus alkalmazásában és nem akadályozta meg az eltűnését. Bizonyára jóhiszeműen cselekedett, de nem okosan, hiszen a szentkutak vize a búcsújáró népnél szakrális hivatást tölt be, a tisztálkodás naiv, de mélyértelmű lehetőségét jelenti. Túlbuzgóságában tévedett, mert megbolygatta vele a búcsújárás hagyományos rendjét, paraszti etikettjét.
A téti szent kút vizének foganatosságát még távoli vidékek öregei is .máig emlegetik és amikor az ő szavuk nyomán a fiatalabb nemzedékek elzarándokolnak ide, a szent kutat hiába keresik. Bizonyára nem tévedünk, ha ebben a körülményben látjuk a téti kultusz lassú sorvadását.
A hajlék, amelyet Aillert Keresztély az Úrnak épített, különben gyönyörű meglepetés, leggyöngédebb, legartisztikusabb kegyhelyeink egyike. Elhanyagoltsága mintha még fokozná sejtelmes szépségét. A szentélynek, vagyis az eredeti kápolnának művészi megfogalmazása igazán hivatott kézre vall. Az oltár meleg vonalai, a hajótól elválasztó magas vasrácsozat, a falaknak mennyei fehérsége, a magyar katolikus barokk kultúrának ide, a mesze pusztára is kisugárzó fényességét, és egyetemes erejét csodálatos bölcseségét és fölmérhetetlen érdemét villantja meg előttünk. A hajónak nincs menynyezete, a tető gerendázata a maga igéző egyszerűségében itáliai ókeresztény élményeket idéz föl bennünk, egyben a templomnak a nagyság és messzeség titokzatos hangulatát adja. Megfordultunk már sok magyar kegyhelyen, de ilyen álomszerű, Mária örök szépségére emlékeztető élményben még alig volt részünk. A templomnak ezt a hangulatát kár volna megbolygatni.
A szépségnek e kultikus izzása, meggyőződése még hevítette, táplálta a környék parasztságát az egész XIX. század folyamán, de korunkra már csak morzsák, megindító romok maradtak belőle. Milyen nemes feladata lesz a buzgó pasztorációnak a kultusz újjáépítése, hogy a vidék beteg: szegénységgel küzdő, külvárosi hatásokkal fertőzött népe ama katonatiszt módjára újra eltaláljon a kegyelmek téti tengeréhez, nemcsak a paraszti hagyományok mindinkább lankadó sugallatánál, hanem egy korszerű lelki reorganizáció magával sodró lendületénél, apostoli tüzénél fogva is.
1715-ben, mondja a történeti hagyomány, egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrá- sánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Gyógyulása után a forrás mellett egy kis kápolnát építtetett, s a Segítő Szűzanya (Mariahilf) képének egy másolatát helyezte el benne.
Csodás gyógyulásának híre indította el a búcsújárásokat, s a folytatódó imameghallgatások révén vált Tétszentkút a Rába- köz népének egyik búcsújáró helyévé.
A szentkúti kápolnában a csodás forrás közvetlenül az oltár alatt volt. Beomlás veszélye miatt a századfordulón betemették, azóta kiszáradt.
A búcsújáró kápolnát mindig Tét plébániájáról látták el.
A kápolna nagyszámú zarándokot vonzó fő búcsúja Mária neve- napján (szeptember 12-én) van. A templom búcsúját Páduai Szent Antal ünnepén (június 13) tartják.
A szentkúti templom 1715 és 1744 között épült ki mai formájá- ban. A rokokó főoltáron a Segítő Szűzanya kegyképe fölött van a patrónus szent, Páduai Szent Antal megkoronázott képe. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai áll- nak. A kegyképen Máriát és a kis Jézust is ezüst koronával ékesí- tették. Különösen figyelemre méltó a szentélyt a hajótól elvá- lasztó rokokó rács, a régi magyar vasművesség remeke.
Különös, hogy az ezüst fogadalmi ajándékokat nem itt, hanem a múlt század elején (1818) épült téti plébániatemplomban láthatjuk. A XVIII-XIX. század fordulójáról származnak. Téten született Kisfaludy Károly (1788-1830), a korai magyar reformmozgalom egyik vezéralakja.
Tét vasúton megközelíthető a Győr-Pápa vasútvonalon, köz- úton pedig a Győr-Pápa közti 83-as főúton. A közút áthalad Téten és érinti a Szentkutat is.
Szálláslehetőség helyben nincs, étterem azonban Tét faluban található.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Bp.,1990. 160-161.old.)
Ének:
Kik idejöttetek lángoló szívekkel
Szent Anna kincsének eztet zengjétek el
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
A jó Isten után bizalmunk nagy benned
Mert te emeled fel értünk drága kezed
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Ki téged e földön anyának választott
Megnyered részére a szép mennyországot
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Szép neved napjára kik most idejöttünk
Ékes hajlékodban e szóval köszöntünk
Óh Mária szép szerelmem
Ha nevedet emlegetem
Minden fájdalomtól meggyógyul szívem.
Ha az ég ajtóján kopogtat a lelkem
A szép mennyországba te eressz be engem.
Óh Mária szép szerelmem
Azt az egyet nyerd meg nekem
Rózsás kertedben a koszorút köthessem.
Forrás: Ft.Turcsik György-Kerekes József(szerk.):
Búcsújárók könyve. Kerekes Kegytárgy Nagykereskedés,
Bp. 2001. 198-199.old.
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében
(Veritas Könyvkiadó, Budapest, 1944, 36-38.old.) c. könyvéből:
Egy katona „testfájó" volt. Mindenfelé orvosoltatta magát, de csak nem tudott meggyógyulni. Egyszer azt álmodta, hogy itt a téti erdőben talál a bajára forrást, abban mossa meg magát. Fogadalmat is tett kápolna építésére. Amint a kápolna épült, úgy épült fel ő is a betegségéből. Mikorra elkészült, ő is meggyógyult. - Így mondotta el egy öreg szentkúti ember, Aillert Keresztély császári katonatiszt csodálatos történetét aki 1715-ben csakugyan visszenyerte egészségét ezen a helyen. Fogadalmát be is váltotta.
A magányos kápolna hamarosan kis falut vonzott maga köré, sőt messze vidékek virágzó kegyhelye lett belőle. Főoltárán a híres Mariahilf-kegyképnek szinte csodatevő hírbe került másolata, ami egyrészt a környék magyarságának német eredetére, másfelől pedig az idegen kultusz elmagyarosodására utal. A magyar környezetet a Kegykép őrállóinak: Szent Istvánnak és Szent Lászlómak szobrai is kifejezik. Van két mellékoltár is: a családi élet, a mindennap védőszentjeinek, Szent Annának és Szent Józsefnek tiszteletére. A búcsúsok nem a nagy lelki szenzációkért, hanem egyszerű életük megszenteléséért, betöltéséért jönnek ide. Ennek adományáért elsősorban Jézusnak egyszerű atyafisága jár közbe.
Amikor a kápolnát, a mostani szentélyt templommá bővítették, akkor a szent kút - véletlenül-e, vagy szimbolikus szándékkal - a szószék alá került. Ma már teljesen beomlott. Lehet, hogy valamelyik régi plébános visszaélést látott a szent kút vizének laikus alkalmazásában és nem akadályozta meg az eltűnését. Bizonyára jóhiszeműen cselekedett, de nem okosan, hiszen a szentkutak vize a búcsújáró népnél szakrális hivatást tölt be, a tisztálkodás naiv, de mélyértelmű lehetőségét jelenti. Túlbuzgóságában tévedett, mert megbolygatta vele a búcsújárás hagyományos rendjét, paraszti etikettjét.
A téti szent kút vizének foganatosságát még távoli vidékek öregei is .máig emlegetik és amikor az ő szavuk nyomán a fiatalabb nemzedékek elzarándokolnak ide, a szent kutat hiába keresik. Bizonyára nem tévedünk, ha ebben a körülményben látjuk a téti kultusz lassú sorvadását.
A hajlék, amelyet Aillert Keresztély az Úrnak épített, különben gyönyörű meglepetés, leggyöngédebb, legartisztikusabb kegyhelyeink egyike. Elhanyagoltsága mintha még fokozná sejtelmes szépségét. A szentélynek, vagyis az eredeti kápolnának művészi megfogalmazása igazán hivatott kézre vall. Az oltár meleg vonalai, a hajótól elválasztó magas vasrácsozat, a falaknak mennyei fehérsége, a magyar katolikus barokk kultúrának ide, a mesze pusztára is kisugárzó fényességét, és egyetemes erejét csodálatos bölcseségét és fölmérhetetlen érdemét villantja meg előttünk. A hajónak nincs menynyezete, a tető gerendázata a maga igéző egyszerűségében itáliai ókeresztény élményeket idéz föl bennünk, egyben a templomnak a nagyság és messzeség titokzatos hangulatát adja. Megfordultunk már sok magyar kegyhelyen, de ilyen álomszerű, Mária örök szépségére emlékeztető élményben még alig volt részünk. A templomnak ezt a hangulatát kár volna megbolygatni.
A szépségnek e kultikus izzása, meggyőződése még hevítette, táplálta a környék parasztságát az egész XIX. század folyamán, de korunkra már csak morzsák, megindító romok maradtak belőle. Milyen nemes feladata lesz a buzgó pasztorációnak a kultusz újjáépítése, hogy a vidék beteg: szegénységgel küzdő, külvárosi hatásokkal fertőzött népe ama katonatiszt módjára újra eltaláljon a kegyelmek téti tengeréhez, nemcsak a paraszti hagyományok mindinkább lankadó sugallatánál, hanem egy korszerű lelki reorganizáció magával sodró lendületénél, apostoli tüzénél fogva is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)