A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS
09.02.2016
Népem, a tudomány visszaélve egy új fajt hoz létre, küzdve azért, hogy legyőzzön Engem "FÉRFIATLANSÁG" az, amit ezek a teremtmények elkövetnek az élet ajándéka ellen, és az Én Igazságosságom nem sokáig várat magára.
A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS
21.01.2016
EGY
ÉS EGYEZER MEGVÁLTÁSI FORMÁK PÖRGETNEK AZ EMBERSÉG KÖRÜL, SOHA, HOGY A
TUDOMÁNY EMBERE AZ ÉLETÉT ÉS AZ IDEJÉT AZON KERESÉSBE FEKTETTE, HOGYAN
LEHET LETÖRNI ENGEDÉLYEIMET, szeszélye szerint teremtve életet,
egészen addig a pontig, hogy egy állat szervezetébe, az emberi
szövetekbe integrálja, az emberi természet ellen irányuló aberrációk
sorozatát okozva. Bábel tornya kicsi ahhoz képest, amit ez a generáció
elért..., ugyanúgy, ahogy az emberiség jövője is nagy lesz.
ZÖLD UTAT KAPOTT AZ EMBRIÓK GENETIKAI SZERKESZTÉSE
EL MUNDO ÚJSÁG, 2016.02.01.
Az Egyesült Királyság lett az első nyugati ország, amely engedélyezte az emberi embriók génszerkesztését vagy manipulálását. Az Emberi Megtermékenyítési és Embriológiai Hatóság (HFEA) azzal a feltétellel adta meg az engedélyt Kathy Niakan, a londoni Francis Crick Intézet kutatójának, hogy a manipuláció kizárólag kutatási célokat szolgál, és az embriókat nem ültetik be a megtermékenyítési kezelésen átesett nőkbe.
Az egészségügyi hatóságokhoz benyújtott kérelmében Dr. Kathy Niakan azt állítja, hogy kutatásának célja, hogy "jobban megértse azokat a géneket, amelyekre az emberi embriónak szüksége van ahhoz, hogy egészséges babává fejlődjön" ..... A kutató a blasztociszták tanulmányozására specializálódott, azaz a terhesség első hetében kifejlődött embriókra, amelyek 200-300 sejtet tartalmaznak, és már meghatározott "szerepekre" vannak szervezve. Az in vitro megtermékenyítések fele általában nem jut túl ezen a szakaszon.
Elmondása szerint célja az lesz, hogy megpróbálja megérteni az in vitro megtermékenyítés alacsony sikerességi valószínűségének okait, mivel 100 megtermékenyített petesejtből kevesebb mint 13-nak sikerül három hónapnál tovább fejlődnie. A brit kutató azt mondja, hogy célja a megtermékenyítési kezelések javítása, nem pedig az embriók "genetikai javítása".
"Meg tudnánk érteni azokat a géneket, amelyekre az emberi embriónak szüksége van a sikeres fejlődéshez" - magyarázta Kathy Niakan az év elején. "Az egyik oka annak, hogy a vetélések vagy a termékenységi problémák olyan gyakoriak, az, hogy a fejlődésnek ezt az időszakát nem értjük jól.
Ez lenne a második csoport a világon, amely engedélyezné az embriók génszerkesztését. Az első egy kínai központ volt, amely 2015 áprilisában publikálta eredményeit a Protein & Cell című kis folyóiratban. A kutatók akkor 86 emberi embrión tesztelték, hogy képesek-e módosítani a HBB gént, amelynek mutációja felelős a béta-talassaemia betegségért. A tanulmányt azonnal elítélték amerikai kutatók, akik szerint a gyakorlat "veszélyes, koraszülött és etikai kérdéseket vet fel", mivel megnyitja az utat a "dizájnerbabák" előtt. Az etikai vita minimalizálása érdekében azonban a kínai kutatók olyan embriókat használtak, amelyek nem voltak életképesek.
Az Egyesült Királyságban jóváhagyott vizsgálat, amelyet az etikai bizottság is jóváhagyott, mindhárom célzott gén esetében legfeljebb 30 embrió felhasználását foglalja magában. "Úgy véljük, hogy kutatásunk javíthatja az emberi élet legkorábbi szakaszainak megértését" - mondta Niakan. "Ha jobban megértjük a géneket, akkor valóban segíthetünk a meddőségi kezelések javításában, és fényt deríthetünk a vetélés okaira.
A HFEA szóvivője elmondta, hogy "a bizottság jóváhagyta Dr. Kathy Niakan (Francis Crick Intézet) kérelmét, hogy megújítsa laboratóriuma kutatási engedélyét, hogy az embriószerkesztésre is kiterjedjen.....
Ez a génszerkesztési eljárás egy újonnan kifejlesztett, CRISPR nevű technikát fog használni, amely képes a DNS-darabok kivágására és beillesztésére."....
Egyes tudósok azonban attól tartanak, hogy ez a technika megnyitja az utat az emberi faj visszafordíthatatlan megváltoztatásához.
Calum Mackellar, a Scottish Council on Human Bioethics kutatási igazgatója a Telegraphnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a technika engedélyezése "megnyitja az utat az ember összes leszármazottjának genetikai módosítása, valamint a teljes körű eugenika előtt, amely a második világháború után minden civilizált társadalomnak véget vetett".
"Az embrió-"szerkesztési" technológiák nagyon érzékeny kérdéseket érintenek, ezért helyénvaló, hogy a teljes etikai következményeket mérlegeljék, mielőtt belevágnának" - mondta Dr. Sarah Chan, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa a BBC-nek.....
Forradalmi projekt vagy etikátlan?
AZ USA-ban ember-állat hibrideket hoznak létre - Az Rt Noticias című digitális újság 2016.01.20-i száma.
Az átültetésre szánt emberi szervek előállításának radikálisan új megközelítése során sertésekben vagy juhokban növesztik azokat.
Dacolva az Egyesült Államok legfőbb egészségügyi hatósága által elrendelt finanszírozási tilalommal, egyes amerikai kutatóközpontok tovább folytatják az emberi szövetek sertések és juhok belsejében történő növesztésére irányuló kísérleteket, amelyek célja szívek, májak és más, transzplantációhoz szükséges szervek létrehozása.
Az ember-állat hibrideket (az úgynevezett kimérákat) úgy hozzák létre, hogy emberi őssejteket fecskendeznek a napok óta élő állati embriókba, amelyeket aztán haszonállatokban hordanak ki.
A tudósok a gének módosításával úgy tudják megváltoztatni a sertés- vagy juhembriók DNS-ét, hogy azok genetikailag képtelenek legyenek egy adott szövet kialakítására, majd ezt követően emberből származó őssejteket adnak hozzá. Az elképzelés szerint az emberi sejtek vennék át a hiányzó szerv kialakítását, amelyet aztán emberi transzplantációs műtét során lehetne felhasználni.
Az MIT Technology Review három kutatócsoporttal (kettő kaliforniai és egy minnesotai) készített interjúkon alapuló adatai szerint az elmúlt 12 hónapban az Egyesült Államokban mintegy 20 sertés-ember vagy juh-ember kiméra terhességet fejlesztettek ki, bár eddig nem jelent meg a munkát leíró tudományos közlemény.
Etikai dilemma
Az emberi szervek létrehozásának forradalmi megközelítése, de etikailag is bonyolult projekt, mivel emberi sejteket adnak hozzá állati embriókhoz, ami elmoshatja a fajok közötti határt - magyarázza az "MIT Technology Review".
Ezért tavaly szeptemberben az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) bejelentette, hogy nem támogatja a kimérákkal kapcsolatos vizsgálatokat, amíg nem vizsgálja meg alaposabban azok tudományos és társadalmi vonatkozásait.
Mivel azonban a kimérák új szervforrást jelenthetnek a rászoruló betegek számára, és alapvető új felfedezésekhez is vezethetnek, az olyan kutatók, mint Daniel Garry kardiológus, aki a Minnesotai Egyetemen egy kiméra-projektet vezet, azt mondják, hogy az NIH álláspontja ellenére folytatják.
"Létre tudunk hozni egy szív nélküli állatot. Olyan sertéseket terveztünk, amelyekből hiányoznak a vázizmok és az erek" - mondja Garry, aki elmagyarázza, hogy bár az ilyen sertések nem életképesek, de megfelelően fejlődhetnek, ha egy normál sertésembrióból származó néhány sejtet adunk hozzájuk.
Annak a valószínűsége, hogy az állat emberi tudatot kapjon, kicsi, mivel az agyak túlságosan különböznek, de elővigyázatosságból a kutatók még nem engedték, hogy bármelyik kimérájuk megszülessen. Ehelyett magzatokat gyűjtenek, hogy információkat gyűjtsenek az emberi sejteknek az állatok szerveihez való hozzájárulásáról.
Forrás: https://actualidad.rt.com/ciencias/197361-quimeras-humanos-animales-eeuu-hibridos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése