Vácott a Győzelemről nevezett Szűz Mária plébániatemplomban (Fehérek
temploma) a nagyszombati vigília szertartás 2015.04.04-én 19 óra 30
perckor a tűzszenteléssel kezdődött: a parázsló szén világított, s az
arról vett tűzzel az egyik ministráns meggyújtotta a húsvéti gyertyát,
miközben azt imádkozta, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma, ő a Kezdet és a
Vég, ő az Alfa és az Ómega, övé az idő, és övé az örökkévalóság, övé a
dicsőség és a hatalom, mindörökkön örökké. A húsvéti gyertyához
kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját (a
kereszt jelének, az évszámnak, valamint az alfa és omega betűknek a
bevésését, a tömjénszemek ráhelyezését)
A húsvéti gyertya fénye maga is a feltámadt Jézus Krisztust jelzi, aki új reményt ad az embernek.
Húsvét ünnepe a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre.
A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).
A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is.
A fellobbanó gyertya lángját fokozatosan osztották szét a templomban, miközben elhangzott a háromszori felhívás: „Krisztus világossága!” A hívek ezt válaszolták rá: "Istennek legyen hála!" A háromszor megismételt mondanivaló hirdetésével azt akarja hangsúlyozni az egyház, hogy ez a legfontosabb az emberiség számára, hogy elérkezett közénk Krisztus világossága, amely eligazítja az embert az univerzumban. Megmutatja feladatát és életének értelmét.
Sorban felgyúltak a templomi fények, majd a mise Glória részénél ismét megszólaltak a korábban elhallgató harangok, az orgona és a csengők.
Jézus feltámadásának evangéliumi felolvasása után Csáki Tibor plébános atya szentbeszédet mondott.
Ezután következett a vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját a kórus énekelte.
A közösség megújította a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tett Isten mellett és ígéretet tett arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének.
A vigília ünnepét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázta meg, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítették fel, majd lehetőség nyílott a szentáldozásra.
A liturgia befejezése után a plébános, a papság, a diakónus, a ministránsok és a hívek égő gyertyákkal kezükben az ilyenkor szokásos katolikus énekeket énekelve, körmenetben vonultak a Fehérek temploma előtti téren. Végül a Pápai és a Nemzeti Himnuszunk hangzott el trombitaszó kíséretével.
Nagyszombaton véget ért a negyvennapos böjt, a vigíliai szertartásról hazatérő családok ünnepélyesen elfogyaszthatták a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.
A húsvéti gyertya fénye maga is a feltámadt Jézus Krisztust jelzi, aki új reményt ad az embernek.
Húsvét ünnepe a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre.
A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).
A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is.
A fellobbanó gyertya lángját fokozatosan osztották szét a templomban, miközben elhangzott a háromszori felhívás: „Krisztus világossága!” A hívek ezt válaszolták rá: "Istennek legyen hála!" A háromszor megismételt mondanivaló hirdetésével azt akarja hangsúlyozni az egyház, hogy ez a legfontosabb az emberiség számára, hogy elérkezett közénk Krisztus világossága, amely eligazítja az embert az univerzumban. Megmutatja feladatát és életének értelmét.
Sorban felgyúltak a templomi fények, majd a mise Glória részénél ismét megszólaltak a korábban elhallgató harangok, az orgona és a csengők.
Jézus feltámadásának evangéliumi felolvasása után Csáki Tibor plébános atya szentbeszédet mondott.
Ezután következett a vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját a kórus énekelte.
A közösség megújította a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tett Isten mellett és ígéretet tett arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének.
A vigília ünnepét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázta meg, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítették fel, majd lehetőség nyílott a szentáldozásra.
A liturgia befejezése után a plébános, a papság, a diakónus, a ministránsok és a hívek égő gyertyákkal kezükben az ilyenkor szokásos katolikus énekeket énekelve, körmenetben vonultak a Fehérek temploma előtti téren. Végül a Pápai és a Nemzeti Himnuszunk hangzott el trombitaszó kíséretével.
Nagyszombaton véget ért a negyvennapos böjt, a vigíliai szertartásról hazatérő családok ünnepélyesen elfogyaszthatták a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése