Alapismeretek búcsújáróknak

Kedves Testvérek!

 

 

Bevezető

 

Engedjétek meg, hogy egy kicsit raboljak pihenő időtökből. Mivel nincs velünk lelkiatya,  vettem magamnak a bátorságot, hogy összefoglaljam nektek néhány pihenőhelyünkön az ehhez a zarándoklathoz kapcsolódó gondolataimat.

 

Elhagytuk a várost. A zajt, a forgalmat. Ha most magatokba néztek, megtapasztaljátok, hogy gyors metamorfózison mentek keresztül. Lótó-futó állampolgárokból átalakultok zarándokká. Egy olyan valakivé, akinek célja van. Aki tart valahová.

Ezt a célt kell most tisztáznunk magunkban. Hova megyünk? Kihez megyünk? Miért megyünk? Gondoljuk végig ezeket a kérdéseket, és rájövünk, hogy a búcsújárás nem kis dolog !

 

A gyalogos zarándoklatnak sokféle rétege, értelme van. Egyrészt kirándulás. közösségi élmény, természetjárás. De itt kezdődik a búcsújárás mély rétege: mert ennél sokkal több is lehet.

 

A zarándoklat egyetemes emberi élmény és mint ilyen a lelki mesterek értelmezése alapján hármas fokozata lehetséges.

 

Először is megtisztulás. Via purgativa. Vagy inkább letisztulás. Célok és szándékok tisztázásának eszköze.

Ne csak az úton haladj, hanem saját bensőd megismerésében is! Világosodjék meg, hogy mit akarsz! Mik a céljaid. Tehát a második a Via illuminativa. A megvilágosodás útja.

És az út nincs cél nélkül. Célunk pedig nem kisebb mint elérni magát az Úristen. Mert lelkünk csak nála nyugodhat meg. Az Vele való egyesülésben. Tehát a harmadik, a legmagasabb értelmezés a Via unitiva, az Istennel való egyesülés útja.

Végül hozzá teszek egy negyediket.  Mi utunk Via Maria, Mária út. Népünk évezredes Mária-tisztelete hívta  életre.

 

Most az út elején ismét mindenkit arra kérlek, hogy tisztázza magádban: Hova megyek?  Kihez (Kikhez) megyek? Miért megyek, mit akarok? Mi az amit kérek? Legyenek a célok és a kérések lehetőleg konkrétak. A nagy általános kérés mellett (Magyarország erkölcsi megújulása) vigyük a mi kis kéréseinket is. Sőt! Ne kérjünk kis dolgot

 

A kármelita Lőrinc testvér gyakran panaszkodott a mi vakságunkra. Folyton mondogatta, hogy szánalomra méltóak vagyunk, amiért olyan kevéssel beérjük. „Isten végtelen kincseket tartogat számunkra, mi pedig megelégszünk a pillanatnyi csekély érezhető áhítattal….Milyen vakok is vagyunk, hiszen ezzel megkötjük Isten kezét és gátat vetünk kegyelme áradásának. De amikor olyan lélekre akad, akit az élő hit itat át, túláradó bőséggel ontja rá kegyelmeit. Erőszakkal, rendes folyása ellenében állítjuk meg ezt a folyamatot, mely bővízű sodrással árad, mihelyt rést talál.

 

 

 

A zarándoklat mint kegyelemhez segítő eszköz

 

Hol van még a mai embernek lehetősége arra, hogy teljesen elvonja magát a világ hatásaitól és csak Istennel és a lelkével foglalkozzon? Egyedül még egy jó lelkigyakorlaton, vagy a cursillón.  Használjuk ki a lehetőséget. Az idő és az út viszontagságait pedig tekintsük áldozatnak. Most volt Veszprémben Kis szent Teréz erekjéje. Tanuljunk tőle! Ez a mi utunk is kis út. Sok kis apró áldozatunkat ajánljuk Istennek.

Igazából a zarándoklat nem más alapos felkészülés a szentmisére. Hiszen Isten a szentmisében mindig adja önmagát, közli a kegyelmet. De mi nem vagyunk általában olyan állapotban, hogy ezt a kegyelmet méltóképpen be tudnánk fogadni. Most három napig készülhetsz, hogy befogadd Krisztust. Mint mondtam, a  zarándoklat is lelkigyakorlat. Talán még egy kicsit több is. Mert ha már elindultál a gyalogúton és felajánlottad az út fáradalmait, akkor – mivel nem valószínű hogy abba hagyod – biztosítva van számodra a sok lemondás és ima által elérhető kegyelem. Erre tereli lelkedet a teremtett világ, a természet szépségének megtapasztalása, az imák, az énekek, a test megregulázása és az imádságos közösség. És végül ott van a  zarándoklat végső célja a kegyhely.

A kegyhelyek a kegyelem kútjai. Őseink imái által „bejáratott” kút. Mivel egy kút annál nagyobb vízhozamú minél többet mernek ki belőle. Ezért kérlek titeket – mai gyalogos zarándokokat - hogy jó nagy lelki vödrökkel jöjjetek. Egyrészt hogy legyen majd mivel merni. Másrészt hogy elhozzátok  lelki edényeitekben minden bűneiteket, hibáitokat és kéréseiteket. A család minden ügyét-baját. Semmit ilyesmit ne hagyjatok otthon

 

Amikor megérkeztünk a kegyhelyre akkor következik a lényeg. A „szent csere”. Először is (ha még nem tettük meg) az oltárkerülés után gyónjunk meg. A Szentgyónás nyomán a csomagunkból a bűnök egyszerűen eltűnnek. Ekkor, és csakis ekkor menjünk oda a Szűzanyához, tegyük le lábai elé kéréseket. Legjobb ezt a szentmise keretében megtenni. Mi történik ekkor kéréseinkkel? Égi édesanyánk felveszi azokat, kicsit kicsinosítja,  és úgy nyújtja Szent Fiának. Aki viszont édesanyja kérését egyszerűen képtelen visszautasítani. Végül pedig azon vesszük észre magunkat, hogy lelki edényeink telve vannak a kegyelem kútjából merített életvizével.  

 

Katekizmus

 

            Most a zarándoklat keresztény katolikus megközelítéséről mondanék pár szót. Először is mi katolikusok mindig nagy figyelemmel kísérjük az Egyház tanítását. Mit mond tehát a tanítóhivatal a búcsúról?

Mi a definíciója?

 

A BÚCSÚ ISTEN SZÍNE ELÔTT, A MÁR MEGBOCSÁTOTT BŰNÖKÉRT JÁRÓ, IDEIG TARTÓ BÜNTETÉSEK ELENGEDÉSE RÉSZBEN VAGY TELJESEN, MELYET A KATOLIKUS HÍVÔ, AKI MEGFELELÔEN FELKÉSZÜLT, ÉS TELJESÍTETTE A KISZABOTT FELTÉTELEKET, ELNYER AZ EGYHÁZ SEGÍTSÉGÉVEL, AMELY MINT A MEGVÁLTÁS SZOLGÁLÓJA KRISZTUS ÉS A SZENTEK ELÉGTÉTELT NYÚJTÓ ÉRDEMEINEK KINCSTÁRÁT HIVATALOSAN KEZELI, ÉS ABBAN RÉSZESÍTHETI TAGJAIT.

. Mit jelent a BÜNTETÉSEK ELENGEDÉSE?

Isten országában rend van és igazságosság: minden jótett jutalmat és minden rossz tett, azaz bűn, büntetést kap, vagy e földi életben, vagy a másvilágon. Miként a jutalom arányos a jótett érdemével, úgy a büntetés is arányos a bűn rosszaságával. A bocsánatos bűnökért ideig tartó, a halálos bűnökért örökké tartó büntetés, azaz kárhozat jár. Ha az ember bocsánatot nyer a bűneire, visszakapja az elvesztett kegyelmi életet, s újra kedvessé válik Isten szemében. Ez Isten irgalmának ajándéka. Isten azonban igazságos is, és igazságossága megköveteli, hogy az elkövetett bűnök büntetést kapjanak. Ezért marad vissza a bűnbocsánat, mind a halálos, mind a bocsánatos bűnök megbocsátása után bizonyos mennyiségű, azaz bizonyos ideig tartó büntetés, melyet az ember vagy leró, vagy elengedését külön ajándékként megkapja. Ez az ajándék a BÚCSÚ.

Vagyis kedves testvérek a búcsújárásak csak akkor van értelme igazán, ha az ember már meggyónta a bűneit. A gyónással megnyerjük újra a kegyelmi életet. Viszont még nem mentesültünk a büntetéstől. A búcsújáró ettől is megszabadulhat!

 

Érdekes hogy miért nevezzük BÚCSÚNAK?

 

Ennek az ajándéknak a latin neve ,,indulgentia'', ami azt jelenti, hogy ,,elengedés''. A latin teológiai gondolkodás Isten vagy a pápa oldaláról nézi az ajándékot, és az elengedés gesztusát emeli ki. A magyar nyelv és gondolkodás inkább az ajándékot nyerô lélek oldaláról nézi a kérdést, és innen úgy látszik, hogy az ember búcsút vehet a különben reá váró büntetésektôl, azaz megszabadul tôlük. E búcsúvétel alapján adták a nevet az elengedés ajándékának. Érdekes, hogy maga búcsú szavunk mint vallásos tárgykörbe tartozó kifejezés nem átvett szó. Nem kaptuk azt se a szlávoktól se a római nyelvből. Teljesen a miénk.

A teljes búcsú elnyeréséhez szükséges:

a)        A szentségi gyónás -- annak kifejezéséül, hogy az Egyház bűnbocsátó hatalma által akar megbékélni a lélek Istennel.

b)        A szentáldozás, lehetôleg a teljes búcsú elnyerésének napján -- a Krisztussal való szentségi közösség megvalósításáért.

c)         A teljes búcsú elnyerésének legalább általános szándéka.

d)        Mentesség minden bűnhöz, még a bocsánatos bűnökhöz való ragaszkodástól is.

e)        Imádság a Szentatya szándékára.

 

 

A búcsújárás hagyománya

 

(Bálint Sándor, Búcsújáró Magyarok c. könyve alapján)

Indulás a zarándokhelyre

A búcsújárás időszaka tavasztól - őszig, márciustól októberig tart. Régen azt mondták „aki el akart menni, az a dolgot nem nézte”.

 

A legfontosabb búcsúalkalmak a következők:

 

Március 25 – Gyümölcsoltó Boldogasszony

Május 3.    – Szent kereszt feltalálásának ünnepe

Pünkösd, Szentháromság vasárnapja

Július 2.    – Sarlós Boldogasszony

Július 16   - Kármelhegyi Boldogasszony

Július 26   - Szent Anna

Augusztus 2. – portiuncula

Augusztus 15.  – Nagyboldogasszony

Szeptember 8.  – Kisboldogasszony

Szeptember 14 – Szent kereszt felmagasztalása

Szeptember 15. – Fájdalmas Anya

Október 7. – Rózsafüzér Királynéja

 

A szent helyekre igyekvő zarándokcsoport elnevezése is változatos. A székelyföldön csaknem kizárólagosan a keresztalja név az elterjedt. Szegeden és környékén ez köröszt, körösztalja. Leggyakoribbak azonban a latin processio szó változatai. Baranyában prosenció, a Bakonyban prosekció, az Alföldön processzió.

Az igazi, érdemszerző búcsújárást gyalogszerrel kell megtenni. Ennek útvonalát évtizedes, évszázados tapasztalat szabja meg. 

Az előkészületek

Legnagyobb gondot a ruhára és a lábbelire kell fordítani. Elődeink a hosszú utat régi, eldobott kalapokból vagy posztóból készült papucsokban, horgolt pacskerban tették meg. Jó minőségű, de hétköznapi ruhában gyalogoltak. Az ünneplő ruhát csak a kegyhely előtt vették fel, addig a zajdában, a teherhordó ponyvában vitték. Sokan a templomi éjszakázásra melegebb kabátkát, szvettert, kendőt vittek magukkal. Moldvában, a Palócföldön a díszesebb tarisznyák között volt külön búcsújáró tarisznya. Palócföldön ennek neve szentkutyi tarisznya, az Ipoly völgyében a díszes hátitarisznyát búcsús tarisznyának nevezik. Moldvában csíkosan szőtt ún. csángós tarisznyát használnak.   Vannak olyanok is, akik a zarándokutat fogadalomból böjtösen, kenyéren és vízen teszik meg. Régente általában azonban kenyeret, tojást, túrót, sajtot, hajas krumplit és aszalt szilvát vittek magukkal. A tehetősebbek pedig szalonnát, sült húst és rétest. Egy üveg vizet, bort is vittek magukkal. Az énekesemberek csomagjában mindig volt bor.  Úti kiadásokra, misemondatásra, kegyhelyen tervezett vásárlásokra általában némi kézpénzt is kell vinni.

            A népesebb búcsúscsoportokkal kocsik, szekerek is mentek, hogy az élelmiszeres és ruhás csomagokat, a betegeket az öregeket és a gyerekeket vigyék.

 

 

Útközben

A búcsúsok a templomban gyülekeznek a szentmisére. Ezen részt vettek a rokonok, a barátok, a szomszédok. Majd a plébános vezetésével kikísérik a zarándokokat a falu vagy a város határáig. A búcsúsok visszaérkezésekor is itt fogadják őket a rokonok.

Útközben rövid pihenőre forrásoknál, kutaknál, kápolnáknál és templomoknál állnak meg. A településeken énekszóval vonulnak keresztül. Megvannak a biztos faluk, ameddig el kell érni. Szabadban sosem éjszakáznak. A szállás a fogadóban vagy magánházaknál van. A kényelemre nem sokat adnak. Régen, ha nem volt elég hely, a legények a padláson, a szénán feküdtek.

 

A búcsújárás során különböző imádságokat, cselekményeket végzünk. Fontos, hogy az arany középszert megtaláljuk ebben is. Ne legyen se túl sok, se túl kevés.

 

Nézzük meg, melyek ezek.

 

Reggeli imádság.

Az út során napi egy keresztút

Egy szentolvasó (örvendetes, fájdalmas, dicsőséges,)

Szentmise

Búcsús kereszt. Zászlók.

 

 

            A búcsús menet felállása sokféle lehet. Azonban a keresztet mindig elől viszik, utána következnek a zászlók majd esetleg a hordozható szobrok (un. hordozó Mária). Az előénekes – hogy jobban hallják – középtájon, a menet mellett halad. Helyenként előfordul a fúvószenekar is. Történeti adatokból tudjuk, hogy régen dob, trombita, sípszó dicsérte Máriát és Krisztust.

            Meg kell állapítanunk, hogy a zarándokcsoport egy sajátos, egyszeri feladat megvalósítására szerveződött csoport, amelyben a résztvevőknek nemük, életkoruk  és tisztségük szerint meghatározott szerepük van. A fiatalok kereszt és zászlóvivők, vagy Mária-lányok, akiknek van felügyelőjük az asszonyok között. Nagyon fontos szerepe van a búcsúvezetőnek, énekes embernek, vezérnek. Segíti a zarándokokat a fuvaros, helyenként a sereghajtó.

 

A képesfákról, szentkutakról….

 

A kegyhelyre érkezés

 

Az út végén a csoport bevárja a lemaradókat, a zarándokok lelkileg és testileg összeszedik magukat. Ünneplőruhát öltenek. Sok helyen, amikor megpillantják a kegytemplom tornyát, megcsókolják a földet, vagy egy külön erre szolgáló énekbe kezdenek. A búcsúsokat a helyi rendház szerzetesei vagy a kegyhely plébánosa fogadja. A processziók, ahol erre lehetőség van, megkerülik a szent helyet. Majd a kegyoltár előtt elvégzik a beköszönő imát. Egyik legősibb szokásunk az oltárkerülés. A búcsúsok égő gyertyával (vagy a nélkül) háromszor megkerülik a kegyoltárt. E közben elhelyezik adományaikat a kihelyezett perselyekbe, kosarakba. Megsimogatják, megcsókolják az oltárt, a kegyképet (ez az un.érintőzés) E közben mondják el imájukat, fogadalmukat és kérésüket. Ha pedig hoztak virágokat, azokat is lerakják. Az érintőzés a vásárban vett rózsafüzérekkel, kendőkkel is folytatódik. Ez utóbbiakkal majd az otthon maradottak (főleg a gyermekek) fejét majd megtörlik Sümegen, ahol a Pieta kegyszobor magasan az oltár fölött van, az oltár háza mögötti újabb Fájdalmas Anya szobrot szokták oltárkerüléskor megérinteni. A sok simogatástól Jézus egyik keze egészen megkopott már. Ezt követően mindenki egyénileg végzi ájtatosságait. Ekkor van lehetőség arra is hogy akik még nem végezték el otthon szentgyónásukat, most megtegyék. Általánosan elterjedt hagyomány szerint jobb a kegyhelyen gyónni, mint odahaza. Hisz a szent helyen Isten közelebb engedi magához az embert.

A beköszönés után csaknem mindenütt a búcsúvezető misét irat falujáért, búcsúsaiért. Ekkor lehet egyénileg is misét iratni. Az adott időpontban pedig a zarándokok igyekeznek odahaza templomba menni.

 

Szállás a kegyhelyen

A búcsújárók megszállhatnak a kegyhely kolostorában a folyósón, a zarándokházakban, a magánházaknál, vagy a szabad ég alatt.

 

A templomalvás

Régebben, még a XIX. Század folyamán is általános volt a templomalvás ősrégi szokása. Ez azt jelentette, hogy a hívek a kegykép közelében kerestek maguknak testi-lelki bajaikra gyógyulást, ami felfogásuk szerint alvás közben lehet a legfoganatosabb. A templomban sokan virraszthatnak, imádkozhatnak is. 

 

Hajnalvárás

 

A hajnal, a hajnalvárás a középkori Mária-szimbolika része. Közismert hogy a csíksomlyói búcsú hajnalán a hívek a napfelkeltekor várják, hogy a Boldogasszony mását meglássák a napkorongban. Elfogadott nézet még, hogy ekkor a Szentlélek Úristen is megjelenhet galamb képében.

A  felkelő nap várása azonban az egész magyar hagyományban fellelhető. Bálint Sándor szerint a hajnalvárás megvolt Andocs, Vodica, Máriapócs, és Csatka Búcsúin is.

 

Ünnepi nagymise, körmenet

Az ünnep nagymiséje és a körmenet jelenti a búcsú csúcspontját. A szentmisét követően a processiók a hagyomány által kijelölt sorrendben csatlakoznak a körmenethez.

 

Hazatérés

 

A búcsújárás csendes, elmélkedő befejezése. Ekkor a zarándokok kegyelmekben gazdagodva  visszatértek hétköznapi tevékenységeikhez. Gyalogos zarándoklat esetén úti ruhába öltöztek. Búcsús lobogóikat csak falvakon áthaladva vették újra elő. Hazaútjuk gyorsabb, sietősebb volt. Az otthoniak pedig tudták, hogy mikorra kell a búcsús csoport fogadására kiindulni. A találkozás után általában a templomba vonultak a sikeres búcsújárásukért ott mondta köszönetet. Ezek után adták kinek-kinek a búcsúfiát. Otthon az alsóőri magyar búcsúsok az Üdvözlet Máriacellből, vagy Részed legyen a máriacelli búcsúból köszöntéssel üdvözölték egymást. Az úton és a kegyhelyen történtek még hosszú ideig központi téma maradt a kisebb-nagyobb közösségekben.