Ének (dallama: Amint mondta, föltámadt...)
1.Nyíljon ki szívetekben az örömvirág,
Zengjétek, hogy hallja meg az egész világ.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
2.Nincsen abban élő hit, nincsen szeretet,
Aki így nem áldaná te szent nevedet.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
3.Aki hittel reménnyel tebenned bízik,
Az soha életében nem csalatkozik.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
4.Vedd szent pártfogásodba, édes Szűzanyánk,
Nemzetünket, hazánkat, kegyes Védanyánk!
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
5.Hallgasd meg kérésünket, ügyvéd Szűzanyánk,
Szenvedő fohászainkat, égi jó Anyánk!
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
6.Tárd ki szűz karjaidat, szép Szűz Máriánk!
Úgy várjad fiaidat, kegyes védanyánk.
Édesanyámk hozzád jöttük,
Lángadozva, mert szeretünk, ó Szűz Mária,
Hogy köszöntsünk, mint egykor az Úr angyala.
(Forrás: Ipolyvölgy Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 245.old.)
péntek
Rakamaz-Kálvária
Szabolcs megyében az egri főegyházmegye területén található Rakamaz. Ősidők óta fönnáll a rakamazi plébánia, anyakönyvei pedig.már 1729-től hirdetik a vallásos buzgóságot. Szabolcs megye, dadai felfelsőjárás. A rakamazi Kálvária-búcsú egyetlen latin szertartású búcsújáró helye a szabolcsi híveknek. Valamikor a falu szélén volt a Kálvária-daomb, de ma már a település közepén áll egy hordott földhalom. Erre a dombra építettek a 17. században egy kis kápolnát azzal a céllal, hogy az remetehajlék legyen. Később kibővítették. Mostanra takaros kis templom lett belőle. Szeptember 14. utáni vasárnapon van a búcsújárás. Ez az őszi búcsú nagyon népszerű és látogatott. Éjfélig van szentségimádás, utána pedig népi ájtatosságokkal töltik ki az éjszakát. Természetesen a nagytemplom és a templomi hittantetem is a virrasztó zarándokok rendelkezésére áll. A búcsú vasárnapján hétkor és kilenckor görög szertartású szentmisék vannak, a fél tizenegykor kezdődő ünnepélyes szentmise pedig római szertartású. Közúton és vasúton is megközelíthető a kegyhely. Vonattal Nyíregyháza-Görögszállás vagy Szerencs irányából.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 242.old. nyomán)
Rakamazi zarándokok búcsúzó éneke
(dallama: Köszönteni jöttünk, óh, Mária..., vagy: Jertek ide, Máriának drága búcsús...)
1. Elérkezett a búcsúnak legfájdalmasabb perce,
Itt kell hagyni e szent helyet, Jézusunk szent keresztje,
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
2. Megkönnyülte szívünk-lelkünk, így boldogan mehetünk.
Boldogságunk határtalan, mert vétkünket letettük.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
3. Szent keresztnek drága fája, tanítsál meg minket is,
Hogy szívünknek mindet terhét nem a világ veszi le.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
4. E vilátgnak csalfasága nem ronthatja szívünket,
Mert szent kereszted árnyéka beragyogja lelkünket.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
5. Isten veled szent keresztfa, most már útnak indulunk
Visszük haza keresztfádat, családunkba gyámolul.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
6. Röpke, pillanatnyi halál, minden búcsú, s távozás,
Ha majd eljssz miérettünk, ismerősként járjon át.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 242.old.)
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 242.old. nyomán)
Rakamazi zarándokok búcsúzó éneke
(dallama: Köszönteni jöttünk, óh, Mária..., vagy: Jertek ide, Máriának drága búcsús...)
1. Elérkezett a búcsúnak legfájdalmasabb perce,
Itt kell hagyni e szent helyet, Jézusunk szent keresztje,
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
2. Megkönnyülte szívünk-lelkünk, így boldogan mehetünk.
Boldogságunk határtalan, mert vétkünket letettük.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
3. Szent keresztnek drága fája, tanítsál meg minket is,
Hogy szívünknek mindet terhét nem a világ veszi le.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
4. E vilátgnak csalfasága nem ronthatja szívünket,
Mert szent kereszted árnyéka beragyogja lelkünket.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
5. Isten veled szent keresztfa, most már útnak indulunk
Visszük haza keresztfádat, családunkba gyámolul.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
6. Röpke, pillanatnyi halál, minden búcsú, s távozás,
Ha majd eljssz miérettünk, ismerősként járjon át.
Úr Krisztusnak e hajléka, rakamazi Kálvária,
Búcsút veszünk már tetőled, megváltónk keresztfája.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 242.old.)
Petőfiszállás A Kiskunság népének búcsújáró helye
A mai Petőfiszállás, egykor Ferencszállás, rövid ideig a XX. században Pálosszentkút Bács-Kiskun megyében és a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegyében fekszik.
Az egykori Ferencszállás a XIII. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt a Kiskunság területén. A templommal rendelkező falu életét a török hódítás törte meg. Lakói a portyázó török-tatár hadaktól nagyobb biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. A falu határa hosszú ideig Kecskemét és más kun, jász települések legelője volt. 1745-ben a jászkunok önmegváltásakor a puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta magához.
A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjszakai órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, amelynek vizében Mária nagy fénnyel tündöklő alakját pillantotta meg. A hír gyorsan elterjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz csodát látni, vizéből pedig az otthonmaradt hozzátartozóknak vinni. A hagyomány ezt a csodát azzal magyarázta, hogy a falu papja a betörő törökök elől az Oltáriszentséget a templom előtti forráskútba rejtette.
Az 1700-as évek végén, mondja egy másik legenda, egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Megmosakodott vizében, s a lába meggyógyult. Mankóit leszúrta a földbe, amelyek kihajtottak és terebélyes fává nőttek. E fákat később a búcsúsok szilánkonként elhordták.
A meginduló búcsújárás hatására a kiskunfélegyházi tanács a helyszínen egy kőkeresztet emeltetett. A zarándoklatokat azonban 1793-ban a váci püspöki hatóság betiltotta. Ennek hatására a város elrendelte a forrás betömését. Egy tanyai ember, akinek a földjén a búcsúsok a friss vetést sokszor letiporták, trágyával tömte el a víz útját. Ám a víz a piszkot kihányta, s még nagyobb erővel tört föl. Ezt égi intésnek tekintették, s ettől kezdve senki sem mert a forráshoz nyúlni. Körülkerítették, védőtetőt emeltek föléje és különösen Pünkösdkor és Kisasszony napkor (szeptember 8.) nagyon sokan látogatták.
A búcsújárás miatt Kiskunfélegyházán 1873-ban kápolnaépítő bizottság alakult. A templom építéséhez a középkori Ferencszállás elpusztult templomának köveit is felhasználták. Egy évtized múlva készen volt a templom és előtte a szent keresztút tizennégy stációja. A szentkút környékét Kiskunfélegyháza város 1888-ban megvásárolta és fásította. A mileenium emlékére megépült a Skapulárés Szűzanya kápolnája, majd a Prágai Kisjézus képoszlopa, s végül a Lourdesi barlang, amely egyúttal szabadtéri oltár is. A stációkat egy fedett folyosón újjáépítették.
A kegyhely sajátos szertartása a búcsús ünnepek gyertyás éjszakai körmenete. A tágas pusztán, ahol a látóhatárt csak néhány fa korlátozza, hatalmas égbolt borul a virrasztó búcsúsokra. A teremtmény-érzéssel eltöltött híveknak megtapasztalt Istenélményük van.
A kegyhely jellegzetessége a búcsúsok adományaiból összegyűlt Mária-múzeum kiállítása. A kegyhely legendáját és történetét Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezőkről című regényében.
Az egykori Ferencszállás a XIII. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt a Kiskunság területén. A templommal rendelkező falu életét a török hódítás törte meg. Lakói a portyázó török-tatár hadaktól nagyobb biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. A falu határa hosszú ideig Kecskemét és más kun, jász települések legelője volt. 1745-ben a jászkunok önmegváltásakor a puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta magához.
A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjszakai órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, amelynek vizében Mária nagy fénnyel tündöklő alakját pillantotta meg. A hír gyorsan elterjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz csodát látni, vizéből pedig az otthonmaradt hozzátartozóknak vinni. A hagyomány ezt a csodát azzal magyarázta, hogy a falu papja a betörő törökök elől az Oltáriszentséget a templom előtti forráskútba rejtette.
Az 1700-as évek végén, mondja egy másik legenda, egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Megmosakodott vizében, s a lába meggyógyult. Mankóit leszúrta a földbe, amelyek kihajtottak és terebélyes fává nőttek. E fákat később a búcsúsok szilánkonként elhordták.
A meginduló búcsújárás hatására a kiskunfélegyházi tanács a helyszínen egy kőkeresztet emeltetett. A zarándoklatokat azonban 1793-ban a váci püspöki hatóság betiltotta. Ennek hatására a város elrendelte a forrás betömését. Egy tanyai ember, akinek a földjén a búcsúsok a friss vetést sokszor letiporták, trágyával tömte el a víz útját. Ám a víz a piszkot kihányta, s még nagyobb erővel tört föl. Ezt égi intésnek tekintették, s ettől kezdve senki sem mert a forráshoz nyúlni. Körülkerítették, védőtetőt emeltek föléje és különösen Pünkösdkor és Kisasszony napkor (szeptember 8.) nagyon sokan látogatták.
A búcsújárás miatt Kiskunfélegyházán 1873-ban kápolnaépítő bizottság alakult. A templom építéséhez a középkori Ferencszállás elpusztult templomának köveit is felhasználták. Egy évtized múlva készen volt a templom és előtte a szent keresztút tizennégy stációja. A szentkút környékét Kiskunfélegyháza város 1888-ban megvásárolta és fásította. A mileenium emlékére megépült a Skapulárés Szűzanya kápolnája, majd a Prágai Kisjézus képoszlopa, s végül a Lourdesi barlang, amely egyúttal szabadtéri oltár is. A stációkat egy fedett folyosón újjáépítették.
A kegyhely sajátos szertartása a búcsús ünnepek gyertyás éjszakai körmenete. A tágas pusztán, ahol a látóhatárt csak néhány fa korlátozza, hatalmas égbolt borul a virrasztó búcsúsokra. A teremtmény-érzéssel eltöltött híveknak megtapasztalt Istenélményük van.
A kegyhely jellegzetessége a búcsúsok adományaiból összegyűlt Mária-múzeum kiállítása. A kegyhely legendáját és történetét Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezőkről című regényében.
Péliföldszentkereszt A Szent Kereszt tiszteletének búcsújáró helye
Ének:
1. Szent Kereszt! Szent Kereszt! Szent Kereszt!
Te tiszteletedre és dícséretedre
Jöttünk e szent helyre. Szent Kereszt!
Ó, légy kalauzunk! Ragyogó csillagunk,
Örök boldogságunk, Szent Kereszt!.
2. Szent Kereszt! Szent Kereszt! Szent Kereszt!
Ezerszer üdvözlünk, áldunk és dícsérünk,
Szentségünk címerünk, Szent Kereszt!
Téged Isten Fia, menny és föld királya
megölelt, megcsókolt, Szent Kereszt!
1. Szent Kereszt! Szent Kereszt! Szent Kereszt!
Te tiszteletedre és dícséretedre
Jöttünk e szent helyre. Szent Kereszt!
Ó, légy kalauzunk! Ragyogó csillagunk,
Örök boldogságunk, Szent Kereszt!.
2. Szent Kereszt! Szent Kereszt! Szent Kereszt!
Ezerszer üdvözlünk, áldunk és dícsérünk,
Szentségünk címerünk, Szent Kereszt!
Téged Isten Fia, menny és föld királya
megölelt, megcsókolt, Szent Kereszt!
Pécs-Havihegy Havi Boldogasszony búcsújáróhelye
Ének:
Havi Boldogasszonyhoz
("Áldozzunk hív keresztények" dallamára [Hozsanna 173.sz.ének])
1.Üdvözlégy, szép Szűz Mária,
Pécs városnak hű csillaga,
Ím a boldog Szűzanya
Áldását reánk ontja.
2.Szép ünnepre virradtunk ma,
Havi Boldogasszony napra.
Magyarok Nagyasszonya,
Légy híveid gyámola.
3.Havihegynek ünnepére,
Mária tiszteletére
Hozott Isten bennünket,
Hogy kérjük védelmedet.
4.Bűnbánattal eljöttünk ma,
Föltekintünk jó Anyánkra,
Ki értünk imádkozik,
Jézusnál esedezik.
5.Esedezzél mindnyájunkért,
Reád bízott országunkért,
Magyarok Nagyasszonya,
Légy népünk pártfogója.
6.Te vagy Mennyország kapuja,
Mindenszentek királynéja,
Szent Fiadnál esedezz,
Minket Hozzá elvezess.
(Forrás: Dr.v.Bőgner Miklós-Lőrincz Sándor-Platthy István: HAVIHEGYI BÚCSÚSKÖNYV Havihegyi kegykápolna közössége - Lámpás Kiadó 1997., 13.old.)
Havi Boldogasszonyhoz
("Áldozzunk hív keresztények" dallamára [Hozsanna 173.sz.ének])
1.Üdvözlégy, szép Szűz Mária,
Pécs városnak hű csillaga,
Ím a boldog Szűzanya
Áldását reánk ontja.
2.Szép ünnepre virradtunk ma,
Havi Boldogasszony napra.
Magyarok Nagyasszonya,
Légy híveid gyámola.
3.Havihegynek ünnepére,
Mária tiszteletére
Hozott Isten bennünket,
Hogy kérjük védelmedet.
4.Bűnbánattal eljöttünk ma,
Föltekintünk jó Anyánkra,
Ki értünk imádkozik,
Jézusnál esedezik.
5.Esedezzél mindnyájunkért,
Reád bízott országunkért,
Magyarok Nagyasszonya,
Légy népünk pártfogója.
6.Te vagy Mennyország kapuja,
Mindenszentek királynéja,
Szent Fiadnál esedezz,
Minket Hozzá elvezess.
(Forrás: Dr.v.Bőgner Miklós-Lőrincz Sándor-Platthy István: HAVIHEGYI BÚCSÚSKÖNYV Havihegyi kegykápolna közössége - Lámpás Kiadó 1997., 13.old.)
Papd Mária kápolnája
A lázi erdészház közelében induló erdészeti műúton lehet megközelíteni.A műút végétől - esős időben nehezen járható - földúton lehet elérni (kb. 200m).
A török időben két Papdról van feljegyzés. Alsó- és Felsőpapdról. A hódoltság alatt elnéptelenedik. Az 1720-as évektől a betelepülő németek gyakran keresték fel Alsópapd templomát imádkozni. Ekkortól alakul ki a németség körében a hely tisztelete. 1883-ban kápolnát építettek a templomrom helyén. Az ingoványos talajon épített kápolnát rossz állapota miatt 1930-ban lebontották. A ma is álló kápolnát 1931 május 2-án szentelték Mária tiszteletére.
Búcsúnapja Kisboldogasszony (szeptember 8.), de Pünkösdkor és más Mária-ünnepeken is tartottak istentiszteletet a zarándokoknak. Napjainban kezd még a környéken is feledésbe merülni a kápolna. Előtte az 1919-ben felállított jó Pásztor-szobra áll.
Gyalogosan könnyen elérhető Lengyel Anna-fürdőtől Wosinsky-sáncoktól és Mucsi falu felől.
(Az ismertetőt Solymár Imre írta a Bonyhád és környéke c. könyvben.)
A török időben két Papdról van feljegyzés. Alsó- és Felsőpapdról. A hódoltság alatt elnéptelenedik. Az 1720-as évektől a betelepülő németek gyakran keresték fel Alsópapd templomát imádkozni. Ekkortól alakul ki a németség körében a hely tisztelete. 1883-ban kápolnát építettek a templomrom helyén. Az ingoványos talajon épített kápolnát rossz állapota miatt 1930-ban lebontották. A ma is álló kápolnát 1931 május 2-án szentelték Mária tiszteletére.
Búcsúnapja Kisboldogasszony (szeptember 8.), de Pünkösdkor és más Mária-ünnepeken is tartottak istentiszteletet a zarándokoknak. Napjainban kezd még a környéken is feledésbe merülni a kápolna. Előtte az 1919-ben felállított jó Pásztor-szobra áll.
Gyalogosan könnyen elérhető Lengyel Anna-fürdőtől Wosinsky-sáncoktól és Mucsi falu felől.
(Az ismertetőt Solymár Imre írta a Bonyhád és környéke c. könyvben.)
Osli Mosolygós Szűzanya kegyhelye
A kegyhelyhez közeledő zarándokok éneke
Oslinak határát immár átléptük,
Ez áldott szép földön Hozzád sietünk:
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
Mosolygó szobrának csak egy látása
Lesz az én szívemnek vigasztalása.
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
Ölében hordozza az Isten Fiát,
Szűz karján viseli váltságunk díját.
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
Senkinek személyét meg nem választja,
Kegyelmét bőséggel mireánk osztja.
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
Ajánljuk Szívednek fáradságunkat,
Igazgassa szívesen a mi utunkat.
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
Ahányszor csak mozdul a vér a testünkben,
Annyiszor áldunk mi Téged szívünket,
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
(Jéger György régi kéziratos gyűjtéséből)
(Forrás: Szenthelyi-Molnár István - Mauks Márta: Magyarország Szűz Mária kegyhelyei. Szent István Társulat, Budapest, 1988. 95.old.)
Oslinak határát immár átléptük,
Ez áldott szép földön Hozzád sietünk:
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
Mosolygó szobrának csak egy látása
Lesz az én szívemnek vigasztalása.
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
Ölében hordozza az Isten Fiát,
Szűz karján viseli váltságunk díját.
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
Senkinek személyét meg nem választja,
Kegyelmét bőséggel mireánk osztja.
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
Ajánljuk Szívednek fáradságunkat,
Igazgassa szívesen a mi utunkat.
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
Ahányszor csak mozdul a vér a testünkben,
Annyiszor áldunk mi Téged szívünket,
Itt van Osli szent határa,
Hol Szűzanyánk népét várja.
(Jéger György régi kéziratos gyűjtéséből)
(Forrás: Szenthelyi-Molnár István - Mauks Márta: Magyarország Szűz Mária kegyhelyei. Szent István Társulat, Budapest, 1988. 95.old.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)