hétfő

Hol épült a Pálosok első, Szent Kereszt kolostora, ahol megszületett a Rend?

Idézetek Szőnyi Józseftől:

„Kinek nincs múltja, hová ülteti a jövendőt? Mely mélyebb földet kíván, mint a jelennek arasznyira ható kérge!" Az idézet szellemisége ifjúkoromtól kezdve tartja megfertőzve elmémet.

Az elanyagiasodott, erkölcsileg meggörnyedt társadalomtól elcsüggedő ember igényli és keresi a biztos pontot, lelkének békéjét, igényesebb erkölcsi értékeket és a nemzeti büszkeségét, melyeket lassan már csak a múltban találja meg. Olyan segélykiáltás ez, mint a pusztába kiáltott tárogató hangja.
Úgy tűnik, a Pilis kitűnő terep eme hiányérzet kielégítésére. Bár a Pilis hegység egységes kultúrtörténeti hely, településeinek megvannak a saját, egyéni titkai, melyek iránt a társadalom minden rétegéből annál többen érdeklődnek, minél szánalmasabb a világ odakint.
...
Lejegyzett gondolataimmal hozzájárulni szeretnék a hegység múltjának teljesebb megismeréséhez, felderíteni szakralitásának okát. Vékony mankót kínálni a kilábalóknak, hátha egyszer már kigyógyulunk a történelmi sántikálásunkból.
Mások, egymástól független kutatók, Pilis és egyben hazánk történelmi múltja iránt érdeklődők munkáinak szeletkéi egyszer talán egységgé kovácsolódnak, és fény derülhet a hegység Kárpát- medencében betöltött jelentőségére.

Az utóbbi időben megszaporodott lelkes amatőr nyomkeresők, a dolog természetéből fakadóan, olykor vitatott, olykor meglepő eredményei egyben közösek: a rejtély itt van a Pilisben! Ezt tagadni már nem lehet a hivatalos szakma hiúságának csak a mundért védő ellenállásával. Őseink iránti alázattal, érthető válaszokat kell keresnünk közösen a felmerülő új kérdésekre!

Magam részéről jó szívvel osztom meg gondolataimat, elnézést kérve szülőfalum iránti érthető elfogultságomból eredő lelkesedésért!

Hol épült a Pálosok első, Szent Kereszt kolostora, ahol megszületett a Rend?

Hol volt a Pálosok első, Szentkereszt kolostora? from Atyaeg1 on Vimeo.

Máriaszéplak

Máriaszéplak városát hiába keresnéd a térképen. A középkori Széplak város, amely Cikó község és Bonyhád között feküdt, majdnem nyomtalanul tűnt el a török hódítók módszeres pusztítása nyomán, ma csak egy középkori templom romja emlékeztet rá.A román stílusú, Árpád-kori rom, a középkori Széplak város kéttornyú templomának szentélyrésze évszázadok óta a környék németségének búcsújáróhelye.Ez a XIII. századi templom, a Vörösmarty Mihály által megénekelt "széplaki bús rom", Náray Antal 1824-es regénye egyik helyszínévé tett - széplaki szentegyház.Búcsújáróhelyként szolgáló Árpád-kori rom, Illyés Gyula Kora tavasz című regényében is szerepel. A sántaságból és tüdőbajból meggyógyultak eldobott mankóikat, fogadalmi tábláikat, a világháborúk alatt a fronton lévők asszonyai, menyasszonyai fogadalmi tárgyaikat hozták ide.Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) és Kisboldogasszony napján (szeptember 8-án) tartanak itt búcsút, de jóval kevesebb a zarándok, mint régen.

Máriakéménd

Közigazgatásilag Baranya megyéhez és a Pécsi egyházmegyéhez tartozik.
A község sváb lakói 1725-ben költöztek Fuldából Kéméndre, amely a pécsváradi bencés apátság birtoka volt akkor. A telepesek érkezésekor csak a középkori Szent Miklós-templom romjai látszottak a régi falu helyén. A környéken már laktak horvátok, akik a kátolyi plébániához tartoztak. A németek Szent Márton tiszteletére építették meg első, még fa kápolnájukat, amelyet a versendi plébánia látott el. Kéménd 1744-ben lett önálló plébánia.
A búcsújáró hely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. 1740 áprilisában a Szent Miklós-templom romjai között néhány helybeli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben a kis Jézust karján tartó Szűzanya fényben tündöklő szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földből, eltűnt.
A jelenés hírére hamarosan közelről és távolról jöttek zarándokok. Ezért a falu bírója a búcsúsok követelésére a romos Szent Miklós-templom szentélyét szalmával befedette, hogy ott misézni lehessen. Kéménd ekkor még az esztergomi érsekséghez tartozott (ún. exempt terület volt), ezért 1754-ben az ügyet kivizsgáló püspöki visitator, gróf Esterházy Károly is Esztergomból jött.
Erre az időre (1753) fejeződött be a nagyobb templom építése. Az egy évtizeddel korábbi Mária-kápolna - a középkori romokon - az új templom szentélye lett. A kéméndiek 1754-ben rózsafüzér-társulatot alakítottak, s kiadtak egy német nyelvű ének- és imakönyvet. Ennek címlapján a híres budai rézmetsző, Binder János értékes metszete látható a kegyhely és a kegyszobor korabeli képével. Az egyházközséget 1776-ban a Pécsi egyházmegyéhez csatolták.
Máriakéménd első kegyképét egy pécsi asszony festtette 1746-ban, mert lánya szembajából Mária közbenjárására meggyógyult. Ennek helyébe 1758-ban egy újabb Mária-képet készíttettek, amely a filiális templomok patrociniumait is ábrázolta: Szent Józsefet (Márza), Szent Miklóst (Liptód), Szent Mártont (Kéménd) és Szent Lőrincet (Szederkény). Ezt másfél évtized múlva felcserélték a mai Mária-szoborral. A képre csupán kerete emlékeztet. A régi metszetek tanúsága szerint a Mária-szobor jobb kezében hármas rózsaszál volt, míg ma ott egy jogart látunk.
Az 1770-es években kripta került a templom alá. A Kálvária a múlt század közepén épült, s ekkor állították fel Szent Anna- és Nepomuki Szent János-mellékoltárait is a templomban.
Búcsúkiváltságait XIV. Kelemen pápától 1773-ban kapta Nagyboldogasszony napjára és más Mária-ünnepekre.
A templom első lelkészei ferences atyák voltak, majd egyházmegyés papok után 1914 és 1926 között az Isteni Ige Társasága telepedett le itt.
Máriakéménden a nagyobb Mária-ünnepeket búcsúkkal ünneplik. Fő búcsúi: Nagyboldogasszonykor (augusztus 15) és Kisasszony-napkor (szeptember 8) vannak. Fontosabb búcsúk még: Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2), Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25), Sarlós Boldogasszony (július 2), Mária nevenapja (szeptember 12) és Fájdalmas Anya ünnepe (szeptember 15). A mai barokk templom szentélye a XV. századból származik. Egyedülálló és figyelemre méltóan szép a főoltár építménye, amelynek két oldalán rokokó keretekben hét-hét rózsafüzér-titok fára festett képe látható. A dicsőséges olvasó 15. titkát a kegyszobor jeleníti meg: „Ki Téged Szent Szűz a mennyben megkoronázott". Ezért tartotta a jobb kezében Mária az örvendetes, fájdalmas és dicsőséges olvasót jelentő hármas rózsát. (Szilárdfy Zoltán művészettörténész megállapítása.)
A templom déli oldalánál Antiochiai Szent Margitnak, a szülőanyák védelmezőjének szobra áll, amint a sárkányt legyőzi. A templom bejárata előtt Szent Bálint-szobor.
A keresztút stációinak oszlopai a templomkertben állnak.
A zarándokút során érdemes felkeresni a falu közepén álló Szent Márton-templomot is. Nem nagy kitérő P é c s v á r a d meglátogatása sem, ahol a XIV. századi várat az 1015-ben alapított bencés apátságból építették át. Az altemplom őrzi eredeti formáját. A XII. századból származik a temetői Mindszent-kápolna.
A kegyhely Pécsről távolsági autóbuszokkal közelíthető meg. Vasútja nincs.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 101-102.old.)

Fő búcsúi Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.) ünnepe.