Első alkalommal rendezik meg a Francigena út zarándokfesztivált

Június 16. és szeptember 30. között rendezik meg első alkalommal a híres, középkori Francigena zarándokútról elnevezett fesztivált, amelynek elsődleges célja, hogy azt minél szélesebb körben bemutassák.

Az útvonal négy nagy európai országot szel át, az angliai Canterburyből indul és Franciaországon, majd Svájcon át vezet Rómába. A három hónapon át tartó kezdeményezés során a négy európai országban kulturális, vallásos, művészeti rendezvények mutatják be az egyes területek érdekességeit, a zarándokút történetét és jelentőségét.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

A Szigetköz kedvelt búcsújáró helye: Máriakálnok

Máriakálnok emberemlékezet óta kedves zarándokhely a szigetközi hívek számára. A gyönyörű környezetben szerényen meghúzódó kápolna körül már a középkorban is imádkoztak segítő kegyelemért a zarándokok. A búcsújáró helyen évente két búcsút tartanak, ezek egyike Szentháromság vasárnapjára esik.

A folyószabdalta tájon sok friss vizű, jó forrás volt. Az útonjárók különösen szerették azt a Kálnokon kívül eső kutat, amelynek vizét gyógyító erejűnek tartották, mert több csodálatos gyógyulás, s ennek hatására megtérés is történt ott. A hédervári Viczay gróf segítségével a hívek 1663-ban kápolnát építettek Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1873-ban a Szentháromság vasárnapi búcsú után az oltáron felejtett égő gyertyáktól támadt tűzvészben az egész kápolna leégett, csupán Szűz Mária és a kis Jézus szobra maradt sértetlen. E csodás körülmény tovább növelte a kálnoki Mária-tiszteletet. A hívek és Zalka János győri püspök adományából újjáépített kápolnát 1874-ben szentelték fel. Búcsúkiváltságait 1874-ben, IX. Pius pápától nyerte.

A szocializmus éveiben megrongálódott neoromán épületet a kálnokiak folyamatos munkával felújították. Ez a faluból kitelepített svábok segítségével valósulhatott meg.

A Szigetköz kedvelt búcsújáró helyén évente két búcsút tartanak. Ezek egyikén, Szentháromság vasárnapján az esős idő ellenére sok százan gyűltek össze. A koncelebrált szentmisén Tempfli József nyugalmazott nagyváradi püspök szentbeszédében olyan embereket állított példaképül a hívek elé, akik látják a jövő fejlődési irányát, és utat tudnak mutatni, formálni képesek a világ arcát. Hangsúlyozta, olyan emberekre van szükség, akik azt mondják, amit gondolnak, és azt teszik, amit mondanak. Bibliai és magyar történelmi példákat idézve mutatott rá, mennyit jelentett a magyarságnak, hogy mindig voltak olyanok, akik a szilárd jövő felé tudták kormányozni az országunk sorsát. Ezért mondhatjuk bizalommal Reményik Sándor szavaival: „És folyton fogyva mégis megnövünk!”

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Csíksomlyói Búcsú 2011.06.11.

A csíksomlyói kegyhely és búcsú története

Már a XV. században virágzott Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék népe, Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint - búcsút is engedélyezett a jótevőknek.

1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe, István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére. A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára, szembeszállni a hitújítók hadával. Ez alatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról.

A templomban maradt nép elébük ment, és együtt jöttek vissza hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába.

Csíksomlyó most is a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye. Most már a más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek részt a búcsújárásban. A Szűzanya iránti tiszteletben a buzgóság az idő múlásával sem lankad. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, előtte imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.

Magyar Kurír

Ünnepi latin nyelvű szentmise Dabas-Sáriból, Pásztor Győző kanonok 2011.06.

Bérmálás Egervölgyön 2011. május 29-én.

Határokon átívelő zarándokút születik

A Határon Átnyúló Együttműködési Programban, a „Szent Erzsébet útján a Rákócziak földjén” című program keretében épült ki Sárospatak és Kassa között a gyalogosan végigjárható Szent Erzsébet Út, melynek nyitózarándoklata június 13-án, a pünkösdhétfői szentmisét követően indul, érseki áldással. Ezzel hivatalosan is megnyílik a Sárospatakot Kassával összekötő 120 kilométeres, gyalogosan végigjárható, jelzett zarándok- és turistaút.

„Ha te velem akarsz lenni,
akkor én is veled akarok lenni…”

A „Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program” keretében új kulturális és turisztikai kapocs születik 2011 júniusában az észak-magyarországi régióban a két ország közt. A sárospataki Szent Erzsébet Út Alapítvány és a kassai Gótikus Utak Gyöngye Alapítvány pályázati forrásokból arra vállalkozott, hogy a Szent Erzsébet Zarándokúttal köti össze a két várost.

A program két éve kezdődött, s most annak lezárásként 2011. június 1-jén zárókonferenciára kerül sor a sárospataki Szent Erzsébet Házban. A konferencia lehetőséget ad, hogy a két alapítvány munkatársai bemutassák a projekt keretében végzett munka eredményeit. Saját turistajelzést (lásd fent) kapott egy, a Zempléni-hegységen keresztül gyalogosan végigjárható út Sárospatak és Kassa között. Az útvonal az alábbi településeket érinti: Bodrogolaszi – Komlóska – Erdőhorváti – Regéc – Telkibánya – Füzér - Alsó-mislye (Nižná Myšľa) - Koksó Baksa (Kokšov-Bakša). A rózsa jelét követve a településeken és az erdőben útitáblák is tájékoztatják a Szent Erzsébet Úton járókat. A zarándokokat négy nyelven kiadott útikönyv segíti, amely a térképeken kívül leírásokat tartalmaz az adott települések természeti és épített örökségéről, Szent Erzsébetről és a hozzá kapcsolódó emlékekről.

Az úthoz és a zarándoklatokhoz kapcsolódó információk megtalálhatóak a Szent Erzsébet Út honlapján. A zarándokút ünnepélyes megnyitása június 13-án, pünkösdhétfőn lesz, amikor a sárospataki bazilikában, a kassai és egri érsekek által Szent Erzsébet tiszteletére bemutatott szentmise és az ereklyés körmenet után az érsekek áldásával elindul a nyitózarándoklat.

A június elsejei konferencia előadói között lesznek a magyar és szlovák illetékes minisztériumok munkatársai, Borsod-Abaúj-Zemplén és Kassa Megye vezető tisztviselői, a régió országgyűlési képviselője, Sárospatak és Kassa települések polgármesterei, valamint turisztikai szakemberek. Témája lesz a vallás szerepe a turizmusfejlesztésben, a határon átnyúló együttműködési program eddigi eredményeinek ismertetése Szlovákiában és Magyarországon, valamint a következő évek pályázati lehetőségei. Szó lesz még a régióban található tematikus utakról. A konferenciát két német vendég előadása zárja: Gerald Jaksche, a Wartburg-Marburg közötti Erzsébet Utat építő szervezet tagja; Rolf Damm a 2007-es jubileumi évben gyalog tette meg a Wartburgtól Sárospatakig tartó utat, felvázolva ezzel a következő évek feladatát: az Európai Kulturális Utak szervezet keretében megvalósítandó nemzetközi Szent Erzsébet Utat.

Szent Erzsébet Út Alapítvány/Magyar Kurír