Baja Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai főegyházmegyében fekszik, a magyarországi Bácska gazdasági és kulturális köz- pontja. A Máriakönnye vagy Vodica búcsújáró hely néhány kilo- méterre a várostól délre található.
A kegyhely eredetéről szóló legendák a XVIII. századba nyúl- nak vissza, s már kezdettől együtt említik a katolikus magyarokat és az ortodox szerbeket. Ez fejeződik ki a kettős, magyar-szerb névadásban is.
Egyik legendaváltozat szerint egykor egy szerb és egy magyar diák vándorolt ezen a tájon. Farkasok támadták meg őket. A közelben egy magas fán egy Mária-képet pillantottak meg. Máriához fohászkodva megmenekültek. A fa közelében két forrást vettek észre. Elhatározták, hogy a forrásokat saját vallásuk szerint Szűz Mária tiszteletére szentelik. Azóta valóban az egyik forrás- nál az ortodox szerbek, a másiknál a katolikusok: magyarok, németek, bunyevácok, szlovákok ájtatoskodnak.
Egy másik legendaváltozat szerint egy vándorlegény pihent le az alatt a fa alatt, amelyen a Mária-kép függött. A szomorú sorsán bánkódó legény azt vette észre, hogy a kép könnyezni kezd, s Mária könnyeiből forrás fakadt.
A források mellé Schmidt Sebestyén mézesbábos és felesége építtetett egy kis kápolnát. Ide is temetkeztek, a templom belsejé- ben megőrződött sírkövük. A domboldalban kiépített források- hoz lépcsőn lehet lejutni. A múlt század második felében készült el a kálvária, s a templom közelében álló Mária-szobor. A kegykápolna fenntartásáról Baja városa gondoskodott. A kápolna közelében állandó őr, sekrestyés lakott.
Fő búcsúja Kisasszonykor (szeptember 8-án) van.
Vodica Máriakönnye kegyképe ismeretlen festő alkotása a XVIII. század végéről, vagy a XIX. század elejétől. Az olajké- pen Mária feje fölött aranyozott korona látható. A kép nem a Segítő Szűzanyát (Mariahilf) ábrázolja, hanem a prágai Szent Vitus-székesegyház 1400 körüli kegyképével mutat rokonságot (Szilárdfy Zoltán).
A világ zajától távoli, szép természeti környezetben lévő kegy- hely alkalmas a lelki elmélyedésre. Hétvégi családi séták, kirán- dulások célpontja is lehet.
Baja vasúton a Kiskunhalas - Baja - Bátaszék vonalon, közúton pedig az 55-ös számú főútvonalon érhető el.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 30-31.old.)
1.Ezer veszélyben, Szűzanyám, Te védj meg engemet!
Ha látod síró gyermeked, töröld le könnyemet!
Anyám, Anyám, ó jó Anyám, csak Benned bízom én,
Hogy szent Fiadhoz elvezetsz, ha éltem véget ér.
2.Mária, tenger csillaga, feléd tekintek én,
Ha ver az élet vihara, sorsom rád bízom én.
Vezess az ingó habokon, hogy ha majd partot ér,
Lehessek égi honodban örörkre boldog én.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 27.old.)
péntek
Attyapuszta Karmelhegyi Boldogasszony búcsújáróhelye
Attyát mint lakott helyet régi írások már 1486-ban említik. A törők pusztította el. A kármeliták 1945 és 1950 között remeteséget és lelki gyakorlatos házat építenek. A hívek számára az ideiglenes szalmatetős kápolnát a kezdő kis kolostorral és Attyakerttel együtt 1946. auguszts 11-én, a hívek és a papság nagy részvételével szentelte fel dr. Sárközi Pál bakonybéli apát.
A kármelhegyi Boldogasszony végleges szentélyét mint az attyapusztai plébánia templomát 1950. szeptembet 11-én szentelte fel Badlik Bertalan veszprémi püspök. Itt nyert elhelyezést a kegykép, a Hauer grafikus által 1715-ben festett Madonna. A Szűzanya bakonyszéli szentélyébe azóta nagy szeretettel zarándokolnak el a hívek.
Páter Marcell kármelita atya, kinek boldoggá avatása előkészület alatt áll, három alkalommal járt Attyapusztán. Elöszőr 1946. július 13-án, majd 1947-ben az egész májust itt töltötte. Vasárnaponként itt misézett és prédikált a Szűzanyáról a híveknek. Egyik beszédében prófétai szavakkal hirdette, hogy "de sokakat vonz majd ide a Szent Szűz". Itt mondta 1955. július 15-én esüstmiséjét, melyre tíznapos lelkigyakorlattal készült.
Jelenleg minden délután fél háromkor rózsafűzér-, három órakor pedig szentmise van. Az évi búcsú kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, a július 16-át követő vasárnapon van. Hosszú évek óta minden hónap 13-án engesztelő Mária-napot tartunk. Ez reggel 8 órakor kezdődik keresztúttal, majd engesztelő szentségimádás, szentírás-óra előzi meg a fél tizenkettőkor kezdődő szentmisét, amelyen ünnepélyesen megújítjuk felajánlásunkat a Szeplőtelen Szívnek. Attyapusztára autóbuszjárat nincs. Legkőzelebbi megálló a Veszprém-Pápa vonalon Tapolcafő 2,5 km, míg a Pápa-Devecser, illetve Pápa-Ajka vonalon Pápakovácsi szintén 2,5 km. Gépkocsival Pápakavácsi irányából Attyapuszta portalanított úton nem érhető el. (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 23-24.old.)
1.Köszöntünk, Jó Anyánk, Attyapuszta éke,
Zarándok népednek biztató reménye,
Hozzád fohászkodunk Kármel Lilioma,
Égi kegyelmeknek boldog kiosztója.
2.Szeretetünk, hálánk hoztuk ma elődbe!
Tied legyen minden szívünkben, lelkünkben,
Veled járjuk végig földi vándorlásunk,
Örömünk vagy nékünk és vigasztalásunk
3.Égi édesanyánk, Attyapuszta fénye!
Jóság és irgalom szent szíved erénye!
Szereteted lángja izzítsa szívünket,
Szent Fiadhoz mennybe vezess el bennünket!
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 24.old.)
A kármelhegyi Boldogasszony végleges szentélyét mint az attyapusztai plébánia templomát 1950. szeptembet 11-én szentelte fel Badlik Bertalan veszprémi püspök. Itt nyert elhelyezést a kegykép, a Hauer grafikus által 1715-ben festett Madonna. A Szűzanya bakonyszéli szentélyébe azóta nagy szeretettel zarándokolnak el a hívek.
Páter Marcell kármelita atya, kinek boldoggá avatása előkészület alatt áll, három alkalommal járt Attyapusztán. Elöszőr 1946. július 13-án, majd 1947-ben az egész májust itt töltötte. Vasárnaponként itt misézett és prédikált a Szűzanyáról a híveknek. Egyik beszédében prófétai szavakkal hirdette, hogy "de sokakat vonz majd ide a Szent Szűz". Itt mondta 1955. július 15-én esüstmiséjét, melyre tíznapos lelkigyakorlattal készült.
Jelenleg minden délután fél háromkor rózsafűzér-, három órakor pedig szentmise van. Az évi búcsú kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, a július 16-át követő vasárnapon van. Hosszú évek óta minden hónap 13-án engesztelő Mária-napot tartunk. Ez reggel 8 órakor kezdődik keresztúttal, majd engesztelő szentségimádás, szentírás-óra előzi meg a fél tizenkettőkor kezdődő szentmisét, amelyen ünnepélyesen megújítjuk felajánlásunkat a Szeplőtelen Szívnek. Attyapusztára autóbuszjárat nincs. Legkőzelebbi megálló a Veszprém-Pápa vonalon Tapolcafő 2,5 km, míg a Pápa-Devecser, illetve Pápa-Ajka vonalon Pápakovácsi szintén 2,5 km. Gépkocsival Pápakavácsi irányából Attyapuszta portalanított úton nem érhető el. (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 23-24.old.)
1.Köszöntünk, Jó Anyánk, Attyapuszta éke,
Zarándok népednek biztató reménye,
Hozzád fohászkodunk Kármel Lilioma,
Égi kegyelmeknek boldog kiosztója.
2.Szeretetünk, hálánk hoztuk ma elődbe!
Tied legyen minden szívünkben, lelkünkben,
Veled járjuk végig földi vándorlásunk,
Örömünk vagy nékünk és vigasztalásunk
3.Égi édesanyánk, Attyapuszta fénye!
Jóság és irgalom szent szíved erénye!
Szereteted lángja izzítsa szívünket,
Szent Fiadhoz mennybe vezess el bennünket!
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 24.old.)
Andocs Mária, az Angyalok Királynéjának búcsújáró helye
Somogy megyei kisközség, egykor a Veszprémi, ma a Kaposvári egyházmegyéhez tartozik. Bár a falu Mindenszentek tiszteletére épült temploma már a XIV-XV. században megvolt, a Mária-tisztelet és a búcsújárás csak a XVI. században bontakozott ki, s csupán a XVIII. századtól kezdve mondható töretlennek. Az 1500-as évek második felében Andocs is török uralom alá került. A későbbi korokból származó feljegyzések szerint mind a templomot, mind pedig Szűz Mária benne lévő szobrát a törökök is tiszteletben tartották, s az ide zarándokló somogyi keresztényeket sem háborgatták.
A török hódoltság idején az itteniek lelki gondozását jezsuita atyák látták el. A XVII. század közepén készült feljegyzéseikben ők már említik a csodatévő hírben álló Mária-szobrot, és pápai búcsúkiváltságok kieszközlése révén jelentős búcsújáró hellyé fejlesztették Andocsot.
A kegyhely és a plébánia gondozását gróf Volkra Ottó veszprémi püspök 1716-ban a Ferenc-rendre bízta. A ma is meglévő barokk kolostort a XVIII. század közepén építették. A templom titulusa ekkor a korábbi Mindenszentek helyett Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony, augusztus 15.) lett, s ettől kezdve ez a fő búcsú napja.
A legenda szerint a templom szentélyét, ami egy gótikus kápolna, Mária kegyszoborával együtt angyalok hozták magukkal vasrudakon Kalocsáról a somogyi dombok közé Andocsra. Kalocsán a török katonák éjszakára lovaikat kötötték be a kápolnába, s azt megszentségtelenítették. Ezzel a történettel magyarázzák a kalocsaiak máig meglévő különleges tiszteletét az andocsi Mária iránt. A kápolnát szállító angyalok a legenda szerint útközben több helyen megpihentek. Valószínű, hogy a legenda a Kalocsáról Andocsra vezető középkori zarándokút emlékét őrzi.
A kegyszobor neve Angyalok Királynéja, szintén a legendára utal, amely a loretói Szent Ház legendájának magyar változata. A kegyszobrot a tisztelet jeleként az egyházi év ünnepköreinek megfelelő színű ruhákba öltöztetik. Nagyboldogasszonykor kalocsai mintás ruhát adnak rá. A fából faragott, festett kegyszobor, a mellette álló Katalin és Dorottya vértanú szentek szobrával együtt 1500 körül készülhetett.
A Mária közbenjárására történt imameghallgatásokra és csodás gyógyulásokra a rendház folyosóján lévő néhány XVIII-XIX. század fogadalmi kép utal.
A templom mögötti ligetben van a Szentkút, a szent tó és a szent fa. A fa egy szomorúfűz, amelynek lombja a legenda szerint meghajolt a kápolnát szállító angyaloknak, Máriának. A fába régen az asszonyok hajtűiket szúrták, hogy fejfájásuktól megszabaduljanak. A Szentkút vizét főleg szembetegségek ellen használták és használják ma is. Ehhez a kúthoz fűződik az andocsi búcsújáró egy hely sajátos szokása: a búcsúkeresztség. A kegyhelyre először látogatókat a Szentkút vizével "megkeresztelik", s ezáltal felveszik a búcsúsok nagy családjába.
Évszázadok áhítatának emlékeit őrzi a Mária-múzeum, amelyben a Mária-szobor több mint kétszáz ruhája és sok más fogadalmi tárgy, emlék látható.
A török hódoltság idején az itteniek lelki gondozását jezsuita atyák látták el. A XVII. század közepén készült feljegyzéseikben ők már említik a csodatévő hírben álló Mária-szobrot, és pápai búcsúkiváltságok kieszközlése révén jelentős búcsújáró hellyé fejlesztették Andocsot.
A kegyhely és a plébánia gondozását gróf Volkra Ottó veszprémi püspök 1716-ban a Ferenc-rendre bízta. A ma is meglévő barokk kolostort a XVIII. század közepén építették. A templom titulusa ekkor a korábbi Mindenszentek helyett Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony, augusztus 15.) lett, s ettől kezdve ez a fő búcsú napja.
A legenda szerint a templom szentélyét, ami egy gótikus kápolna, Mária kegyszoborával együtt angyalok hozták magukkal vasrudakon Kalocsáról a somogyi dombok közé Andocsra. Kalocsán a török katonák éjszakára lovaikat kötötték be a kápolnába, s azt megszentségtelenítették. Ezzel a történettel magyarázzák a kalocsaiak máig meglévő különleges tiszteletét az andocsi Mária iránt. A kápolnát szállító angyalok a legenda szerint útközben több helyen megpihentek. Valószínű, hogy a legenda a Kalocsáról Andocsra vezető középkori zarándokút emlékét őrzi.
A kegyszobor neve Angyalok Királynéja, szintén a legendára utal, amely a loretói Szent Ház legendájának magyar változata. A kegyszobrot a tisztelet jeleként az egyházi év ünnepköreinek megfelelő színű ruhákba öltöztetik. Nagyboldogasszonykor kalocsai mintás ruhát adnak rá. A fából faragott, festett kegyszobor, a mellette álló Katalin és Dorottya vértanú szentek szobrával együtt 1500 körül készülhetett.
A Mária közbenjárására történt imameghallgatásokra és csodás gyógyulásokra a rendház folyosóján lévő néhány XVIII-XIX. század fogadalmi kép utal.
A templom mögötti ligetben van a Szentkút, a szent tó és a szent fa. A fa egy szomorúfűz, amelynek lombja a legenda szerint meghajolt a kápolnát szállító angyaloknak, Máriának. A fába régen az asszonyok hajtűiket szúrták, hogy fejfájásuktól megszabaduljanak. A Szentkút vizét főleg szembetegségek ellen használták és használják ma is. Ehhez a kúthoz fűződik az andocsi búcsújáró egy hely sajátos szokása: a búcsúkeresztség. A kegyhelyre először látogatókat a Szentkút vizével "megkeresztelik", s ezáltal felveszik a búcsúsok nagy családjába.
Évszázadok áhítatának emlékeit őrzi a Mária-múzeum, amelyben a Mária-szobor több mint kétszáz ruhája és sok más fogadalmi tárgy, emlék látható.
Alsószentiván Fatimai Szűzanya búcsújáróhelye
Alsószentiván Fejér megyei település a volt sárbogárdi járásban, a székesfehérvári pöspökség területén. Határában állott a török megszállás alatt elpusztult Zedreg falu, ősi szép Mária templomával. Ezen elpusztult templom alapfalainak faragott kövei 1864-ben még láthatók voltak: Ma már nem.
A dunaföldvári ferences misszió szolgálata után 1754-től a vajfai, majd 1888 után az alapi plébániáról szolgálták Alsószentivánt, a földbirtokos családok házi kápolnájában időnként működő lelkészek segítségével. 1946-ban a kastélyban rendezték be a Világ Királynőjének kápolnáját, és Alsószentiván önálló lelkészséggé vált.
1950-ben Fatimából kegyszobormásolatot küldtek a falu és kápolnája részére, mely ezek után látogatott kegyhellyé vált. 1954-ben a kegykápolnát Szúz Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el, 1963-bon pedig plébániai rangot kapott.
Különösensen a fatimai jelenések napjain, vagyis a hónapok 13-áin keresik föl nagy buzgósággal a hívek a kegyhelyet.
A kegyhely csalt közúton közelithető meg: Dunaújváros, valamint Paks irányából főútvonalon a dunaföldvári elágazásig, Sárbogárd és Szekszárd-Nagydorog irányából a cecei elágazáson át. .
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 19.old.)
Ének: Szívünk-lelkünk dicsér Téged, ó Szűz Mária...
1.Május tizenharmadikán az Iria völgyében
Megjelent a Szűz Mária Mennyországi fenségben.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
2.Három kicsi pásztorgyermek látott Téged, Mária.
Tölgyfabokrorn, felhőtrónon, angyloknak Asszonya.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
3.Meglátta a három gyermek szeplőtelen szívedet,
Melyet a bűn és káromlás tövismódra övezett.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
4.Rózsafüzér Királynője, elénk tártad irgalmad,
Amikor a napcsodával megmutattad hatalmad.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
5.Megszentelő kegyelemben Jézus éljen mibennünk!
A Szentlélek templomává tedd, Szűzanyánk, a lelkünk.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
6.Add, hogy mindig megtarthassunk minden első szombatot,
Imádsággal, bűnbánattal szenteljük meg e napot.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 19-20.old.)
A dunaföldvári ferences misszió szolgálata után 1754-től a vajfai, majd 1888 után az alapi plébániáról szolgálták Alsószentivánt, a földbirtokos családok házi kápolnájában időnként működő lelkészek segítségével. 1946-ban a kastélyban rendezték be a Világ Királynőjének kápolnáját, és Alsószentiván önálló lelkészséggé vált.
1950-ben Fatimából kegyszobormásolatot küldtek a falu és kápolnája részére, mely ezek után látogatott kegyhellyé vált. 1954-ben a kegykápolnát Szúz Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el, 1963-bon pedig plébániai rangot kapott.
Különösensen a fatimai jelenések napjain, vagyis a hónapok 13-áin keresik föl nagy buzgósággal a hívek a kegyhelyet.
A kegyhely csalt közúton közelithető meg: Dunaújváros, valamint Paks irányából főútvonalon a dunaföldvári elágazásig, Sárbogárd és Szekszárd-Nagydorog irányából a cecei elágazáson át. .
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 19.old.)
Ének: Szívünk-lelkünk dicsér Téged, ó Szűz Mária...
1.Május tizenharmadikán az Iria völgyében
Megjelent a Szűz Mária Mennyországi fenségben.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
2.Három kicsi pásztorgyermek látott Téged, Mária.
Tölgyfabokrorn, felhőtrónon, angyloknak Asszonya.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
3.Meglátta a három gyermek szeplőtelen szívedet,
Melyet a bűn és káromlás tövismódra övezett.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
4.Rózsafüzér Királynője, elénk tártad irgalmad,
Amikor a napcsodával megmutattad hatalmad.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
5.Megszentelő kegyelemben Jézus éljen mibennünk!
A Szentlélek templomává tedd, Szűzanyánk, a lelkünk.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
6.Add, hogy mindig megtarthassunk minden első szombatot,
Imádsággal, bűnbánattal szenteljük meg e napot.
-Téged jöttünk köszönteni, Szent Szívedet engesztelni,
Oltalmadért esedezni, fatimai Szűzanya.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 19-20.old.)
Gyöngyös Búcsújáróhely a Fájdalmas Anya tiszteletére
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében c. könyvéből:
(Veritas Könyvkiadó, Budapest, 1944, 63-65.old.)
Alig van magyar táj, ahol a franciskánus szellem elevenebben élne, mint a Palócföldön. A palóc néplélek történelmi sorsa, vallásos világa elválaszthatatlan a szécsényi, füleki, verebélyi, egri, de mindenekelőtt a gyöngyösi klastrom évszázados munkájától és hatásától.
A kolostor szerzetesei különösen a török időkben fejtenek ki hősies tevékenységet. Munkájuk fontosságát nemcsak a király, hanem Bethlen Gábor, sőt maga a török is elismeri, amikor valamennyi földi hatalmasság oltalomlevelet ád a számukra, hogy Isten országát építhessék .a lelkekben. A kolostor Hevesre, Nógrádra, Gömörre, Jászságra kiterjedő missziós területnek középpontja, amely mintegy 300 helység népét tartja számon és döntő része van az itt élő magyarság megtartásában és átmentésében. Magyarnak és katolikusnak lenni szinte egyet jelentett ezen a tájon, úgyhogy a bevándorló luteránus, szlovák szorványok önkéntes asszimilációja egyúttal a katolikus hitre való áttérésükkel is együtt járt, jóllehet az ellenreformáció elől húzódtak ide, senki földjére, a hódoltsági terület szélére.
A hódoltsági sors elhagyatottaágában, világnézeteknek és hatalmi érdekeknek ütközőpontján az életet csak a metafizikai igények hangsúlyozásával lehetett elviselni. A külső harcnak, helytállásnak misztikus erőforrásra volt szüksége. Gyöngyösön a Fájdalmas Szűzanya kegyképe ez a szimbolum. A kultusz kialakulásáról közvetlen adataink alig vannak, mégis világosan látjuk, hogyan virágzott ki, szinte szükségszerűen éppen ezen a tájon. A franciskánus szellem misztikus naturalizmusa, lírai ihletettsége különösen kedvezett olyan áhítatformáknak, ahol az örök emberi az evangélium tükrében is mintegy megszentelődik, szublimálódik. A Stabat Mater szelleme szerteárad az egész franciskánus világba, azaz a népi Európába. A Hétfájdalmú Szűzanya palóc hívei megértik a fájdalom misztikus örömét, a szenvedés királyi ajándékát, megértik a per crucem ad lucem kozmikus igazságát: átvirrasztják a hódoltság éjszakáját.
Nem szükséges itt bizonyítgatnunk, hogy a XVIII. század virágzó katolikus élete: Gyöngyös városának ma is eleven közösségi szelleme, a vidék társadalmi újjászületése, a katolikus palóc népnek honfoglalása az Alföld déli vidékein mind összefüggésben van a gyöngyösi kultusszal.
Alig van viszont híres kegyhelyünk, amely a jozefinizmustól Gyöngyösnél többet szenvedett volna. A hanyatló szalvatoriánus provincia öreges egykedvűséggel nézte azoknak a szakráli:s értékeknek, alkotásoknak és eredményeknek pusztulását, amelyeket az elődök buzgósága felhalmozott. Amikor a XIX. század olyan szívesen megfeledkezett a szenvedés metafizikai szükségszerűségéről, amikor magát a hivatalos egyházi jámborságot is akárhányszor valami langymeleg érzelgősség jellemezte, sőt sokszor még mindig jellemzi, akkor a jász és palóc nép, a Hétfájdalmú Szűz tisztelő serege a passió misztikájában egészen napjainkig sokat megőrzött az első franciskánus nemzedékek és a hódoltságkorabeli jámbor ősök lángolásából, heroikus stílusából. Nagyböjti ájtatosságaik, szent embereik, népénekeik és imádáságaik most is a stigmatizáció szentferenci készségét viselik magukon.
A gyöngyösi kultusz azonban mégsem maradt pa- raszti szívekbe zárva. A most .folyó világháború apokaliptikus szenvedései közben mind többen nemesednek újra emberré, aki Chateaubriand szavai szerint éppen lelkének szomorúsága, szellemének örök mélabúja által több a semminél. A gyöngyösi fiatal franciskánus nemzedék megpillantotta népünk jámborságában a szerafi hőskor örökké időszerű, parasztsorban virágzó eszményeit, felkarolta a népi kultuszban rejtőzködő örök emberi lehetőségeket, megérezte, hogy nemzetünknek a népiségben való újjászületése népünk vallásos kultúrájának megszívlelése nélkül lenne.
A Hétfájdalmú Szűz megújhodott gyöngyösi kultusza biztató ígéret az eljövendő, részben már is mutatkozó magyar ferences munkára, hiszen a franciskanizmusnak annyira esedékes újjászületése, azaz a nuova pazzia igazán korszerű stílusa és nemzetünknek a szakrális népiségben való kiteljesedése elválaszthatatlan egymástól.
Ének:
Ének (dallama: Nyújtsd ki mennyből...)
1.Ó, gyöngyösi Fájdalmas Szűz Mária!
Kérünk, hallgass tieied imáira.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
2.Eléd hoztuk szenvedésünk, bánatunk.
Imáinkkal hódoló alázatunk.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
3.Gazdagságunk s reménységünk csak te vagy.
Most is úgy, mint réges régen, el ne hagyj.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
4.Távoztass el háborút és rossz időt!
Kérj nékünk bő termést és jó esztendőt.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
5.Álld meg küzdő egyházunkat: Kér imánk!
Álld meg papjainkat s álld meg szép hazánk!
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
6.Gyűjtsd újra össze szerzeteseidet!
Szétszóródott rendi testvéreinket.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
7.Hazánknak is légy örökre örzője!
Akit nem ért soha a bűn szeplője.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
8.Fogadj minket fiaidnak, jó anyánk!
Házainkra legyen gondod, esd imánk.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 117-118.old.)
(Veritas Könyvkiadó, Budapest, 1944, 63-65.old.)
Alig van magyar táj, ahol a franciskánus szellem elevenebben élne, mint a Palócföldön. A palóc néplélek történelmi sorsa, vallásos világa elválaszthatatlan a szécsényi, füleki, verebélyi, egri, de mindenekelőtt a gyöngyösi klastrom évszázados munkájától és hatásától.
A kolostor szerzetesei különösen a török időkben fejtenek ki hősies tevékenységet. Munkájuk fontosságát nemcsak a király, hanem Bethlen Gábor, sőt maga a török is elismeri, amikor valamennyi földi hatalmasság oltalomlevelet ád a számukra, hogy Isten országát építhessék .a lelkekben. A kolostor Hevesre, Nógrádra, Gömörre, Jászságra kiterjedő missziós területnek középpontja, amely mintegy 300 helység népét tartja számon és döntő része van az itt élő magyarság megtartásában és átmentésében. Magyarnak és katolikusnak lenni szinte egyet jelentett ezen a tájon, úgyhogy a bevándorló luteránus, szlovák szorványok önkéntes asszimilációja egyúttal a katolikus hitre való áttérésükkel is együtt járt, jóllehet az ellenreformáció elől húzódtak ide, senki földjére, a hódoltsági terület szélére.
A hódoltsági sors elhagyatottaágában, világnézeteknek és hatalmi érdekeknek ütközőpontján az életet csak a metafizikai igények hangsúlyozásával lehetett elviselni. A külső harcnak, helytállásnak misztikus erőforrásra volt szüksége. Gyöngyösön a Fájdalmas Szűzanya kegyképe ez a szimbolum. A kultusz kialakulásáról közvetlen adataink alig vannak, mégis világosan látjuk, hogyan virágzott ki, szinte szükségszerűen éppen ezen a tájon. A franciskánus szellem misztikus naturalizmusa, lírai ihletettsége különösen kedvezett olyan áhítatformáknak, ahol az örök emberi az evangélium tükrében is mintegy megszentelődik, szublimálódik. A Stabat Mater szelleme szerteárad az egész franciskánus világba, azaz a népi Európába. A Hétfájdalmú Szűzanya palóc hívei megértik a fájdalom misztikus örömét, a szenvedés királyi ajándékát, megértik a per crucem ad lucem kozmikus igazságát: átvirrasztják a hódoltság éjszakáját.
Nem szükséges itt bizonyítgatnunk, hogy a XVIII. század virágzó katolikus élete: Gyöngyös városának ma is eleven közösségi szelleme, a vidék társadalmi újjászületése, a katolikus palóc népnek honfoglalása az Alföld déli vidékein mind összefüggésben van a gyöngyösi kultusszal.
Alig van viszont híres kegyhelyünk, amely a jozefinizmustól Gyöngyösnél többet szenvedett volna. A hanyatló szalvatoriánus provincia öreges egykedvűséggel nézte azoknak a szakráli:s értékeknek, alkotásoknak és eredményeknek pusztulását, amelyeket az elődök buzgósága felhalmozott. Amikor a XIX. század olyan szívesen megfeledkezett a szenvedés metafizikai szükségszerűségéről, amikor magát a hivatalos egyházi jámborságot is akárhányszor valami langymeleg érzelgősség jellemezte, sőt sokszor még mindig jellemzi, akkor a jász és palóc nép, a Hétfájdalmú Szűz tisztelő serege a passió misztikájában egészen napjainkig sokat megőrzött az első franciskánus nemzedékek és a hódoltságkorabeli jámbor ősök lángolásából, heroikus stílusából. Nagyböjti ájtatosságaik, szent embereik, népénekeik és imádáságaik most is a stigmatizáció szentferenci készségét viselik magukon.
A gyöngyösi kultusz azonban mégsem maradt pa- raszti szívekbe zárva. A most .folyó világháború apokaliptikus szenvedései közben mind többen nemesednek újra emberré, aki Chateaubriand szavai szerint éppen lelkének szomorúsága, szellemének örök mélabúja által több a semminél. A gyöngyösi fiatal franciskánus nemzedék megpillantotta népünk jámborságában a szerafi hőskor örökké időszerű, parasztsorban virágzó eszményeit, felkarolta a népi kultuszban rejtőzködő örök emberi lehetőségeket, megérezte, hogy nemzetünknek a népiségben való újjászületése népünk vallásos kultúrájának megszívlelése nélkül lenne.
A Hétfájdalmú Szűz megújhodott gyöngyösi kultusza biztató ígéret az eljövendő, részben már is mutatkozó magyar ferences munkára, hiszen a franciskanizmusnak annyira esedékes újjászületése, azaz a nuova pazzia igazán korszerű stílusa és nemzetünknek a szakrális népiségben való kiteljesedése elválaszthatatlan egymástól.
Ének:
Ének (dallama: Nyújtsd ki mennyből...)
1.Ó, gyöngyösi Fájdalmas Szűz Mária!
Kérünk, hallgass tieied imáira.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
2.Eléd hoztuk szenvedésünk, bánatunk.
Imáinkkal hódoló alázatunk.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
3.Gazdagságunk s reménységünk csak te vagy.
Most is úgy, mint réges régen, el ne hagyj.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
4.Távoztass el háborút és rossz időt!
Kérj nékünk bő termést és jó esztendőt.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
5.Álld meg küzdő egyházunkat: Kér imánk!
Álld meg papjainkat s álld meg szép hazánk!
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
6.Gyűjtsd újra össze szerzeteseidet!
Szétszóródott rendi testvéreinket.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
7.Hazánknak is légy örökre örzője!
Akit nem ért soha a bűn szeplője.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
8.Fogadj minket fiaidnak, jó anyánk!
Házainkra legyen gondod, esd imánk.
Mária, Mária! Fájdalmas Szűzanya!
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 117-118.old.)
szerda
Porcinkula - 1209 - 1719 - 2009 - Kaplony - ünnepi szentmise
Az ünnepi szónok Dr. Tempfli Imre Stuttgart-i magyar lelkész volt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)